| Bevezető és a szerzők tételei az építészet egészére vonatkozóan | 5 |
| 1868-1918 | |
| Eklektika, a polgárság építészete | 11 |
| A polgárság diadalérzete | 11 |
| Pozitivizmus, a XIX. századi polgár világszemlélete | 12 |
| Az új formák igénye | 13 |
| Ney Béla: egy korszak építészetének programadója. Az eklektika önálló stílus-jellege | 16 |
| A bérház, a korszak jellemző épület-típusa, a polgárság élet-tere | 18 |
| A bérházi etalonból kibontakozó épület-típusok. A tervezési gyakorlat differendiálódása | 20 |
| Ybl Miklós | 21 |
| Az eklektika első nemzedéke | 26 |
| A kisvállalkozók alkonya | 33 |
| Az uralkodó eklektika. A korszak vezető mesterei | 35 |
| A magyar műemlékvédelem kezdete | 46 |
| Az uralkodó eklektika derékhada | 47 |
| Konzervatív tervező-szakírók | 54 |
| Idegen tervezők Magyarországon | 54 |
| A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és nagy műve, a Sugár út országos példatára | 56 |
| Budapest, világváros mint a reneszánsz ízlésű eklektika országos példatára | 58 |
| A német hatás és a "mintakönyvi stílus" kialakulása | 62 |
| Tágabb nemzetközi kitekintés, egyéb hatások | 69 |
| Fordulat az eklektikában:a "neo" barokk | 72 |
| A neobarokk alkotói | 73 |
| Alpár Ignác | 77 |
| Nemzeti építészet kísérletei és az eklektikától való elfordulás | 81 |
| A magyar népművészet iránt feltámadó érdeklődés | 81 |
| Huszka József | 83 |
| Lechner Ödön | 84 |
| Lechner Ödön hatása | 88 |
| A szecesszió | 93 |
| Az újabb irányzatok fogadtatása. Az elnevezések problémája | 94 |
| Lechner Ödön követői: a "stílussá" növő formanyelv | 96 |
| A nemzeti konzervativizmus programja építészetünkben. (Kismarty-) Lechner Jenő | 106 |
| Bécs hatása | 108 |
| Az "átmeneti" korszak építészete és a kísérletezés kora | 113 |
| A századelő építészetének derékhada. A tipizálódó feladatok specializálódó mesterei | 128 |
| Népies alapú építészeti kísérletek és a forma lassú háttérbe szorulás | 135 |
| A nemzeti építészet gondolatának újabb megközelítése. Az angol példa | 135 |
| A finn példa | 137 |
| Kós Károly | 139 |
| Kós Károly és követőinek építészete | 143 |
| A népies nemzeti építészet kísérletének fogadtatása | 148 |
| Egy egyéni életút és magányos alkotó, Lajta Béla | 149 |
| Medgyaszay István | 154 |
| Az eklektikától és a szecessziós irányzatoktól elforduló építészet az első világháború előtt. A klasszicizmus felé hajló modern | 157 |
| A századforduló és a századelő nagy építészeti programjai | 161 |
| Építés a kiegyezés után, az első világháború végéig | 164 |
| Az épületek felszerelése: vízellátás, csatornázás, fűtés | 167 |
| Magyar építészet az első világháború alatt | 169 |
| 1918-1945 | |
| A neobarokk Magyarország | 173 |
| Magyarország állapota az első világháború végén | 173 |
| Konzervatív politikai fordulat 1919 után. Pszeudó formák és válaszok a korabeli magyar társadalomban | 174 |
| A húszas évek bizonytalansága | 175 |
| A konzervatív fordulat megalapozása az építészetben | 176 |
| A neobarokk | 177 |
| Az új barokk építészet mesterei | 181 |
| A neobarokk formai problémái | 183 |
| A neobarokk oldódása | 183 |
| A neostílusok egyéb alternatívái: templomépítészet | 184 |
| A neostílusok nem barokk alternatívái | 187 |
| A századelő dekoratív téglaépítészetének továbbélése | 189 |
| A húszas évek épületei: alaprajzok | 191 |
| A húszas évek épületei: épületszerkezetek | 192 |
| A modern építészet | 195 |
| Az építész társadalmi felelősségtudatának kialakulása | 195 |
| A racionális problémamegoldásból kinövő építészet | 196 |
| A Bauhaus | 198 |
| Olasz építészet | 199 |
| Le Corbusier | 201 |
| Az új építészet formái | 202 |
| A modern építészet első jelentkezése Magyarországon | 203 |
| Az új építészet fogadtatása | 205 |
| A CIAM csoport és a hazai modern építészet mesterei | 206 |
| Egy kívülálló mester, Kozma Lajos | 213 |
| Modern bérház-építészetünk | 216 |
| Modern templomok | 220 |
| Modern, világi középületeink | 225 |
| Ipari építészet a harmincas években | 229 |
| Nemzeti kísérletek a két világháború között | 231 |
| A "nemzeti" építészet apálya és jövőjéről folytatott vita az első világháború után | 231 |
| A "turánizmus" | 232 |
| A lechnerödöni örökség sorsa | 233 |
| A népiességből az organikusság megfogalmazásáig | 234 |
| Egy építészetinek álcázott politikai vita | 236 |
| A népies építészeti irányzat újabb épületei az első világháború után | 237 |
| A Lechner-epigonok útja: a pártázatos építészet utóélete | 238 |
| Új nemzeti szellemű építészet a második világháború idején | 238 |
| A harmincas és a negyvenes évek épületszerkezetei | 241 |
| Irodalomjegyzék | 245 |
| Építészekről | 256 |
| A kötetben szereplő építészek névmutatója | 259 |