Magyar évezredek (Tiltólistás kötet)

Előszó

Könyvhöz, valamilyen műhöz a "Bevezető sorokat" nem a szerzővel, de rendesen másokkal iratják. Amikor arra kaptam megbízást, hogy a bevezető sorokat is írjam meg könyvemhez, a már megszokottá vált "elv" szerint én is szeretném ezt a feladatot másokra áthárítani.
Így gondoltam elsősorban a magyarok kelet-testvéri jóbarátaira.
A magyarságnak nagy ünnepe volt, amikor 1923-ben Modi indiai professzor Kormányzó Urunk és másfélezer odaadó hallgatóság jelenlétében India üdvözletét tolmácsolta: "Áldottak legyetek magyarok, Atilla népének egyetlen örökösei. Félszázados tanulmányaim meggyőztek arról, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak - s így a mai magyarság az ősi skyhta-népek egyedüli leszármazottai -, mely magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim során a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Atilla a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki, mint minden igaz hős, lovagias és nagylelkű is volt, amit Róma alól való visszavonulásával legcsodálatosabban bizonyított be."
Rabindranath Tagore, India nagy költője, az indiai gondolat igaz megtestesülése, meghívásom révén hat hétig tartózkodott Magyarországon. Ő mondotta többek között: "Kétezer év előtt a magyarok ősei egy földön laktak az én őseimmel s ezek az emlékek mély lelki rokonságot teremtettek kettőjük között." Vissza