1.059.328

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar filozófia a XX. században I-II.

Előszó

A magyar filozófia története egyszerre számít földolgozott és földolgozatlan területnek. Földolgozottnak számít, amennyiben már a régmúltban számos sikerült összefoglalás készült róla. A múlt... Tovább

Előszó

A magyar filozófia története egyszerre számít földolgozott és földolgozatlan területnek. Földolgozottnak számít, amennyiben már a régmúltban számos sikerült összefoglalás készült róla. A múlt században például Erdélyi János ma is megkerülhetetlen monográfiája, Medveczky Frigyes koncepciózus tanulmánya vagy Alexander Bernát adatgazdag lexikon-szócikke, a két háború közötti korszakban Rácz Lajosnak az Ueberweg-féle filozófiatörténet számára készített áttekintése vagy Tankó Béla esszéisztikus vázlata. Ugyanakkor földolgozatlannak minősíthető, amennyiben a közelmúltból származó összefoglalások egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben használhatók. Sándor Pál hetvenes évek eleji monográfiája grandiózus, mégis vázlatos, túlírt, mégis hiányos kísérlet, amelyben az ideológus-propagandista győz a filozófiatörténész fölött: koncepciója inadekvát a filozófiatörténeti anyaggal, terminológiája összeegyeztethetetlen a filozófiai földolgozással. Koncepciója az ideológusé: a huszadik század filozófiájának alakjait a politikai mezőben helyezi el; terminológiája a propagandistáé: a bölcseleti teljesítményeket lapidáris megbélyegző jelzőkkel minősíti. Hanák Tibor nyolcvanas évek eleji kézikönyve századunk első felének filozófiájáról kétségkívül sokkal sikeresebb vállalkozás. Az előbb nyugati magyar kiadónál, utóbb idehaza is megjelent szintézis a huszadik századi hazai bölcseleti hagyomány korábban - részben ideológiai-politikai okokból is - csaknem feledésre ítélt, „elfelejtett reneszánszának" újrafölfedezésére vállalkozik. Az értékmentés szándékával készített és figyelemreméltóan gazdag anyagot fölvonultató munka azonban a hazai könyvtárak-levéltárak segedelmét nélkülözve keletkezett, az utóbbi két évtized eredményeiről - szövegkiadásairól és földolgozásairól - pedig értelemszerűen nem tudhat. A magyar filozófiatörténet két újabb, viszonylag leginkább használható összefoglalása így, különös módon, nem magyarul született meg. Vissza

Tartalom

I. kötet
Előszó 9
Bevezetés: Filozófiai élet a századfordulón és a századelőn 13
Az Akadémia és az egyetemek 14
Filozófiai Társaság 20
Folyóiratok 26
1. fejezet: Pozitivizmus és neokantianizmus 35
(1) A pozitivizmustól a neokantianizmusig 35
1. Pauer Imre: 35
Tankönyvek 36
Etikai determinizmus 37
2. Medveczky Frigyes: 38
Kritikai pozitivizmus és Kant-recepció 39
Szociális etika és Pascal-reneszánsz 42
3. Alexander Bernát: 45
Filozófia és nemzeti szellem 48
Filozófia és filozófiatörténet 49
Esztétika és esszéisztika 52
(2) Monista és holisztikus tudományfilozófia 53
4. Palágyi Menyhért: 53
Ismeretelméleti-logikai kutatások 56
Tér- és idő-elméleti vizsgálódások 58
A vitalista fordulat 60
5. Zalai Béla: 62
A pszichologizmustól a fenomenológiáig 62
Tárgyelmélet és rendszerelmélet 64
A rendszerek befejezetlen elmélete 66
(3) Neokantiánus érték filozófia 68
6. Böhm Károly: 68
Indulása 71
Neokantianizmus és pozitivizmus egyeztetése 73
Értékfilozófia 76
Logika, etika, esztétika 80
Hatása és az Erdélyi Iskola 84
7. Bartók György: 87
Hatások 89
Szellemfogalom és rendszervázlat 90
Antropológia 92
8. Kibédi Varga Sándor: 94
Az ismeretelmélettől az etikáig 96
A neokantianizmus védelmében 97
A spirituális metafizika jegyében 99
(4) A jogfilozófiai hagyomány 100
9. Pikler Gyula: 100
Szociologikus társadalomfilozófia jogbölcseleti keretben 102
Fiziológiai-lélektani kutatások 105
10. Somló Bódog: 107
A naturalista pozitivizmus programjával 109
A neonaktiánus jogbölcselet jegyében 111
A jogbölcselettől az etikáig, az etikától az
ismeretelméletig 113
11. Moór Gyula: 114
A neokantiánus jogfilozófia rendszere 117
Az „új kultúrfilozófia'' jogbölcseletének kísérlete 119
12. Horváth Barna: 120
Szinoptikus jogelmélet 123
A mezőelméleti jogfelfogás vázlata 126
II. fejezet: Keresztény filozófia 129
(5) Hagyományos neotomizmus 129
13. Schütz Antal: 129
Rendszere
Isten és történelem
14. Trikál József: 137
Lélek és anyag
Kultúrkritika 140
(6) Katolikus modernizmus 143
15. Horváth Sándor: 143
Metafizika és ismeretelmélet 144
Társadalom és erkölcs 146
16. Noszlopi László: 150
Jóság és szeretet 152
Érték és erény 154
(7) Protestáns gondolkodás 158
17. Tankó Béla: 158
Világnézet és vallás 159
Tudomány, metafizika, művészet 161
Viták a modernizmussal 162
18. Tavaszy Sándor: 164
Az új-idealizmustól a válságfilozófiáig 166
A válságfilozófia kihívása 167
Dialektikus teológia és exisztencializmus 169
19. Varga Béla: 171
Metafizika, logika, ismeretelmélet 172
Ontológia és hiparchológia 173
Pszichológia és pedagógia 176
III. fejezet: Szellem filozófia és szellemtörténet 179
(8) Szellemfilozófia 179
20. Pauler Ákos: 179
Pozitivista kezdetek 182
A neokantianizmus jegyében 184
A platonizmus felé 187
A rendszer 189
Az Abszolútum vonzásában 196
Hatása 199
21. Brandenstein Béla 201
A filozófia mibenléte és szerepe 202
Metafizika és ontológia 204
Antropológia és kultúrfilozófia 208
Ismeretelmélet és logika 213
Esztétika/művészetfilozófia 214
Etika 216
(9) Szellemtörténet 219
22. Kornis Gyula: 219
Lélektani munkái 220
Történetfilozófiája 223
Kultúraelmélete és tudományfilozófiája 227
23. Halasy-Nagy József: 233
Filozófiatörténet és filozófia 233
Filozófiai nézetei 234
24. Prohászka Lajos: 240
Pedagógia és kultúrfilozófia 241
A vándor és a bujdosó 245
Philosophus absconditus 249
25. Joó Tibor: 251
A szellemtörténet propagandája 253
A nemzeteszme vizsgálata 256
Túl a szellemtörténeten 257
26. Révay József: 258
Ismeretelmélet 260
Etika 261
27. Baránszky-Jób László: 265
Filozófia és esztétika 265

II. kötet
Előszó 9
Bevezetés: Filozófiai élet a század második felében 11
A koalíciós évek 11
A kommunizmus évtizedei 14
A „posztkommunizmus" évtizede 23
I. fejezet: Radikális társadalom- és kultúrkritika
(1) Szocializmus és anarchizmus 29
1. Schmitt Jenő Henrik: 29
Filozófiai nézetei 30
Szellemvallás, anarchizmus és szabadság 32
2. Szabó Ervin: 33
A marxizmus magyar teoretikusa 35
Szociáldemokrácia és szindikalizmus 37
(2) Utópisztikus humanizmus 40
3. Szemere Samu: 40
Filozófia és klasszikus filozófia 41
Modern filozófia 45
4. Fülep Lajos: 48
Kultúrkritika 50
A művészettörténet filozófiája 52
Művészet, vallás, népiség 56
(3) Messianisztikus életfilozófia 64
5. Lukács György: (I) 64
Esztétikai kultúra 68
A modern dráma 72
A lélek és a formák 76
A heidelbergi művészetfilozófia/esztétika 80
A regény elmélete és a premarxista korszak vége 83
II. fejezet: Radikalizmus és tradíciónalizmus között
(4) Szociologizáló tudományfilozófia 93
6. Szilasi Vilmos: 93
A művészetfilozófiától az ismeretelméletig 95
Filozófia és természettudományok 99
7. Polányi Mihály: 102
Személyes tudás 104
Tudás és hit 107
A tudomány köztársasága és a szabad társadalom 108
8. Lakatos Imre: 114
Bizonyítások és cáfolatok 117
A kritika és a tudás növekedése 122
(5) Liberális versus konzervatív társadalomfilozófia 126
9. Mannheim Károly: 126
Indulás a filozófia jegyében 129
A tudásszociológia 131
A tudatos társadalomtervezés programja 134
10. Kolnai Aurél: 137
Pszichoanalízis, szociológia, etika 140
Nácizmusbírálat, utópiakritika 143
Bibó István 146
Jogbölcseleti kezdetek 148
Társadalompolitikai esszék 151
Filozófiatörténet, antropológia, történelemfilozófia 153
(6) Életfilozófia és vallásos filozófia 157
12. Karácsony Sándor: 157
A „magyar világnézet" filozófiája 159
A megkövesedett történelem társadalma 162
Cultura hungarica reformata 164
Ocsúdó magyarság - új szántás 167
13. Hamvas Béla: 171
A válságfilozófia áramában 173
A hagyomány vonzásában 175
Tudomány, vallás, filozófia, irodalom 177
14. Nyíri Tamás:
Keresztény filozófiai antropológia 183
Keresztény etika 186
III. fejezet: Marxizmus és posztmarxizmus
(7) Dogmatikus és „revizionista" marxizmus 191
15. Lukács György: (II) 191
Régi kultúra és új kultúra 194
Történelem és osztálytudat 202
Az „érett" és a „késői" Lukács 208
Hatásai 219
(8) Marxizmus és „marxizálás" 221
16. Hauser Arnold: 221
A művészet filozófiája és szociológiája 223
A művészettörténet történelemfilozófiája 227
17. Tőkei Ferenc: 236
A társadalmi formák meghatározása 237
A társadalmi formák dinamikája 240
18. Ancsel Éva: 248
Éthosz és történelem 249
Az élet mint ismeretlen történet 256
(9) A Lukács-iskola és a Budapesti Iskola 261
19. Hermann István: 261
A polgári dekadencia problémái 265
A szocialista kultúra problémái 267
20. Fehér Ferenc: 270
Dosztojevszkij és a regény új elmélete 272
Modernitás és szükségletdiktatúrák 273
Bibliográfia 283
Névmutató 327
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem