Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

977.804

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Filozófiai Szemle 1958/2-4.

A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének folyóirata - I. évfolyam 2-4. szám

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 254 oldal
Sorozatcím: Magyar Filozófiai Szemle
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Orosz, német és angol nyelvű összefoglalókkal, tartalomjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"Tudomány—Világnézet—Ideológia
FOGARASI BÉLA
I. Tudomány és világnézet
Tudomány és világnézet : viszonyuk alapvető jelentőségű kérdéseket vet fel, amelyek körül évezredes... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"Tudomány—Világnézet—Ideológia
FOGARASI BÉLA
I. Tudomány és világnézet
Tudomány és világnézet : viszonyuk alapvető jelentőségű kérdéseket vet fel, amelyek körül évezredes vita és harc folyik. A kérdések minden történelmi korszakban újszerűen vetődnek fel, mert a tudomány általános fejlődése nagy mértékben befolyásolja a világnézeti kérdéseket és mert minden társadalmi rendben a maga érdekeinek és szempontjainak megfelelően törekszik megoldani azokat. Milyen kérdések állanak napjainkban előtérben s hogyan járulhatunk hozzá helyes megválaszolásukhoz?
Mindenekelőtt meg kell állapodnunk abban, milyen értelemben használjuk a világnézet fogalmát. Míg a tudomány fogalmának általánosan elfogadott ismertetőjegyei vannak, a világnézet fogalmával másképpen áll a dolog. A közhasználat a világnézet kifejezéssel nem kapcsol valamely bárcsak megközelítőleg is szabatosan meghatározott fogalmat össze. Az etimológiai értelmezés legfeljebb a kifejezés történeti eredetéről nyújt felvilágosítást. A világnézet („Weltanschauung"') a német idealisztikus filozófiában, Schelling és Hegel műveiben szerepel először s szószerint világszemléletnek felelne meg. De filozófiai értelme már Hegelnél is túlmegy etimológiai jelentésén. A világnézet fogalma a XIX. század és a XX. század folyamán igen sokféle és ellentétes értelmezést nyert. Az idealizmus hatása alatt a hit, élmény, intuíció irracionális mozzanataival szövődött össze. Éppen ez az oka annak, hogy a szaktudományok művelői világnézet alatt legtöbbször olyan nézetek és meggyőződések összességét szokták érteni, amelyek tudományosan nem bizonyíthatók és amelyekkel ennélfogva a tudománynak nem kell, vagy nem is áll módjában foglalkozni. A továbbiakban ez a nézet a tudomány és világnézet között mesterséges szakadékhoz vezetett. Ehhez hozzájárult a világnézet vallásos értelmezése. A vallásos világnézet, hívei szerint, nem is szorul tudományos megalapozásra. A vallásos világnézet a hit forrásából merít, amely szerinte magasabb rendű megismerést nyújt, mint a tudomány. A vallásos világnézet viszonya a tudományhoz hosszú időkön át kimondottan teljesen negatív vagy éppen ellenséges volt. A tudományos haladás feltartóztathatatlan győzelmei e téren változásokat idéztek elő olyan értelemben, hogy a vallásos világnézet képviselői nem vonják többé kétségbe bizonyos alapvető természettudományi tanok igazságát és azokat összeegyeztetni kívánják a túlvilág, a transzcendens, természetfeletti világ elismerésével..." Vissza

Tartalom

Tanulmányok
Fogarasi Béla: Tudomány — Világnézet — Ideológia 185
Szigeti József: A magyar szellemtörténet bírálatához 215
Mészáros Vilma: Jean-Paul Sartre 945
Kardos Lajos: Az alaklélektan bírálata 979
Szilágyi Vilmos: C.G. Jung ,,komplex-pszichológiájának" világnézeti alapjai 305
VITA
Erdei László: A mozgás dialektikája 335
Straub F. Bruno: Visszavezethet ők-e a biológiai és kémiai minőségek a fizika mennyiségi törvényeire ? 359
Lukács József: Vita a magyar filozófia történelmi elmaradottságának okairól 364
ISMERTETÉSEK
Marx-Engels Művei (Márkus György) 371
Ceretelli: A logikai összefüggés dialektikus természetéről (T. Gy.) 387
Xádor György: A természettörvény fogalmának kialakulása (Makai Mária) 400
Filozófiai "tanulmányok (M. Zsigmond Anna) 408
A logika kérdései (T. Gy.) 411
Rágalom és valóság (Simon Endre) 413
I. M. Bochenski: Formaié Logik (Fogarasi Béla) 427
Philipp Frank: Philosophy of Science (Fogarasi Béla) 428
W. E. Beth: Épistemologie génétique et recherche psychologique 429
Martin Heidegger: Zur Seinsfrage (F. B.) 430
F. G. Jünger: Sprache und Kalkül (F. B.) 430
E. J. Dijksterhuis: Descartes (Mátrai László) 430
Gerhardt Schmidt: Vom Wesen der Aussage (T. Gy.) 432
Régi nóta új változatban (T. S.) 433
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar Filozófiai Szemle 1958/2-4. Magyar Filozófiai Szemle 1958/2-4. Magyar Filozófiai Szemle 1958/2-4. Magyar Filozófiai Szemle 1958/2-4. Magyar Filozófiai Szemle 1958/2-4. Magyar Filozófiai Szemle 1958/2-4. Magyar Filozófiai Szemle 1958/2-4.

A borító kissé töredezett, elszíneződött, a lapélek enyhén foltosak. Néhány oldalon ceruzás aláhúzások láthatók.

Állapot:
880 ,-Ft
4 pont kapható
Kosárba