Magyar föld, magyar faj III.

Magyar földrajz 3. - Az államföldrajzi kép

Szerző

Szerkesztő

Szekszárd

'Cholnoky Jenő: Magyar föld, magyar faj III. ' összes példány

Kiadó:	Babits Magyar-Amerikai Kiadó Rt.
Kiadás helye:	Szekszárd
Kiadás éve:	1991
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	494 oldal
Sorozatcím:	Magyar föld, magyar faj
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 20 cm
ISBN:	963-7806-06-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal. Kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A nagyváros szerepe a tájban és az államban	7
A magában álló nagyváros
Budapest nagyvárosi versenytársai
Budapest nagyvárosi jellege és a népszám
Budapest népsűrűségének sajátos jellege
Budapest fejlődésének alaptényezői
Budapest vonzásterületének földrajzi gyűrűi
A nagyvárosi polgárság országos arányszáma
A városiasodás magyar folyamata
Budapest arcképe	25
A budai dunapart régi városkái
Pest város régi alaprajza
A XVIII. század városnegyedei
A nagyváros tájrajzi elemei
A belső negyedek jellege
A nagybérházak övezete
A pesti harmadik öv összetétele
A térszín hatása a budai oldal fejlődésére
A budai részek arculata
A nagyváros szétterülésének alakja
Az országutak	47
A nyers térszín természetes útvonalai
Az országutak hálózatának kialakulása
Nyugat és kelet országos főútjai
A Pannonföld és a Felföld régi útjai
Főutak az ország keleti felén
A főutak különleges jellege
Postautak hálózata
A domborzat hatása és a tengerre vezető utak
Az útépítés kezdetei
A magyar országutak a tájban
Folyók, hidak hatása az úthálózatra
Az állami úthálózat
A vasutak	73
A hegyek és medencék hatása a vasútra
A hálózat négy alapterve
A tengerre vezető vasutak
A vasúti hálózat alkotórészei
A városok hatása a vasutak hálózatára
Sugaras és körvasutak
Az új államhatárok és a vasutak
A vasúti góchelyek és csomóhelyek
Budapest helyzete a vasúti hálózatban
A helyiérdekű vasút
Az európai vasúti hálózat sűrűsége
A magyarországi vasúti hálózat sűrűsége
A vasutak vonalvezetése és a térszín
A hajósvizek	101
A Duna és hajósvárosai
A hajósvizek sűrűségének és értékének földrajzi alapjai
A hajósvizek régi szerepe
A magyar hajósvizek vonalhálózata
A belvízi forgalom arányai
A hajósvizek helyzete az ország közlekedésföldrajzában
A rakpartok és kikötők
A hajósvizek szaporításának földrajzi alapjai
A tutajosvizek
A vendégforgalom vonzóhelyei	121
A vonzóhelyek minőségi osztályai
A sziklahavasok és magashegyek
A mezőhavasok és az erdők vendégforgalma
Budapest tájképének vonzóereje
A földrajzi helyzet és a vendégforgalom
Az ország sporthelyei és nyári üdülőhelyei
A gyógyfürdők
Magyarország népességének ősrétege	139
A népesség legelső rétegei
A benépesedés területfoljai
A kőkori népesség és a térszín
A Kárpátok és a Karszt hatása az ősnépekre
A népesség képe a rómaiak bejövetelekor
A népvándorlás főirányai
Éghajlati hatások a népvándorlásra
A római korszak népmaradványai
A római polgárosultság népi hatásai
Népgyűlés a honfoglalás előtt
A térszín hatása népi alapidomok kialakulására
Négy főidom az ország népeiben
A szlávság általános elterjedése
A népgyűlés és a népsűrűség
A háromféle népréteg egymásra terülése
Magyarország népességének törzsrétege
Új alapidomok keletkezése a honfoglalás után
A felföldi alapidomok
A pannonföldi népi alapidomok
Alföld és Erdély népi alapidomai
A honfoglaló magyarság népszáma
A magyarság áramlásának természetes útjai
A népvándorlás hatása a magyarságra
Térszíni hatások a megtelepedésre
Népeloszlás a honfoglalás után
Bevándorlások a honfoglalás után
A balkáni jövevények
Az oláh beszivárgás földrajzi jelenségei
A magyarság keveredése az új hazában
A magyarság népalkatának átalakulása
A keleti vendégnépek
A nyugati bevándorlók
Német városok és falvak új népe
Az európai magyar nemzet
Magyarország népességének fedőrétege	209
A magyarság népközösség és a határnépek
A törökvilág előtt néprajzi kép
A balkáni menekülők beáramlása
A rácok bevándorlása
A délvidékek új benépesedése
A délvidéki benépesedés képe
Új népelemek az ország északi felén
Az ország népességének kiütköző zárványai
A XVIII. század emberföldrajzi eredményei
A nyelvterületek hatása az államterületre	233
Népterületek a politikában
Származás, nyelv és munka öröksége
A faj és a nyelvalkotta népi közösség
A magyarság országos számarányának változása
A földbirtoklás és a városok hatása
Kivándorlás okozta népveszteség
A faji és nyelvi jellegek kevertsége
Szellemi népi közösségek
A nyelvi népegységek alkalmazkodása a térszínhez
Felszíni hatások a németekre és szlávokra
Nyelvnemzetek eltérő szerepe Európában
Nyelvhatár és államhatár
A szláv nyelvek elterjedése
A két egészen kevert nyelvterület
A középosztály nyelve
A nyelvnemzeti állameszme és a térszín
A nyelvi hatások politikai szerepe
Színek és vonalak a nyelvterületen	269
A népnyelv és a megyék
Kirajzolható nyelvterületek
A vallásfelekezetek elterjedése
A keleti egyházak és a zsidóság színezete
A foglalkozási rendek okozta rétegződés
A gazdasági életalak államföldrajzi ereje
Belső- és Külső-Magyarország népi ellentéte
A határvidékeink népeinek színezete
A népsűrűség államföldrajzi hatása	287
A népsűrűség nyugati hulláma
Népsűrűség az ország környezetében
A népmennyiség változásai
Ritka népesség a hegyesvidékeken
Az éghajlat és domborzat hatása a népsűrűségre
Sűrű és ritka népességű megyék ellentéte
A népsűrűség nagy különbségei
A néptömörülés eltérő tájéka
A nagy, zárt települések vonzó hatása
A zárt települések népessége
A városi polgárság csekély száma
A városi polgárság állandó gyarapodása
A kivándorlás okozta népveszteség
A különböző népsűrűségű területek egymásra hatása
A belső vándorlás okozta népkeveredés
A sűrűsödés legújabb vonala
A térszín hatása az államalakulásra	321
A folyami határok
A pannonföldi vizek határai
Erdély és Felföld határvizei
Az Alföld szerepe az államalakulásra
Keleti államalak otthonossága
A nyugati szomszédság térszíne
Az északi és keleti szomszédság
A monarchia és Magyarország
Az Alföld, mint állami törzsterület
Az alföld államterület kiegészülése
Az államterület mértani alakja
Az állam beilleszkedése a tájba
Államhatárok a Kárpátokon
A nyugati és déli határvonalak
A határvonalak és határsávok
A természetes és természeti határok
A határvonalak kanyarságai
A határöv mennyiségi aránya
Az ország felosztásának államterületei	359
Az állam földrajzi megítélése
A nagyhatalmak
A nagyhatalmak és kisállamok viszonya
Az államterületek mai rugalmassága
Az utódállamok politikai szerepe
Jugoszlávia és Románia főkérdései
A területfelosztás ésszerűsége
A királyság államterülete
Dunántúl államföldrajzi képe
Dél-Dunántúl államföldrajzi képe
Baranya és Pécs
Az alföldi megyék és városok
A mátravidéki megyék képe
A mai államterület mezőgazdasága
A királyság gazdasági kapcsolata Németországgal
A gazdaságpolitikai jelleg
Felekezeti tagolódás
A vármegyék
A gazdasági állam földrajzi alkata	395
A gazdasági állam térigénye
Az államterület helyzete a világgazdaságban
A világgazdaság térbeli szerkezete
A gazdaságpolitikai rendek
A gazdasági állam átalakulása
A gazdasági önellátás kérdése
A túlnépesedés
Életmód és népjólét
A munkáskérdés és a szellemi proletárság
A földbirtoklás földrajzi jellege
A gazdasági egyensúly
A földrajzi tényezők szerepe a politikában és a védelemben	419
A népi tömörség
Állami egység
Az állam és a tenger
A térszín hatása az állam szerkezetére
Az európai egyensúly
Földrajzi tényezők a bekerítési politikában
A természeti védelmi vonalak
A két főkapu védettsége
A legbelső védelmi tengely
A királyság politikai-földrajzi helyzete	437
Az új belföld és külföld
A befelé és kifelé húzó erők
Az európai belsőöv omlékonysága
Közép-Európa nehéz helyzete
Az állam, mint a volt monarchia törzse
Politikai nyomás a Balkán felől
Jugoszlávia ereje
Itália és Magyarország
Ausztria önállósága
A cseh állam belső ereje
Közép-Európa nagy cseh gátja
A nagy német nyomás
Az orosz és lengyel nyomás
Erdély helyzete
A politikai-földrajzi nyomás értékszámai