Magyar gazdaságtörténet 1848-ig

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem/Kézirat

Szerző

'Pach Zsigmond Pál: Magyar gazdaságtörténet 1848-ig ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	212 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi szám: J10-1303.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A feudalizmus a történeti fejlődés egyik gazdasági-társadalmi alapformációja. A feudális viszonyok alapját a földnek a feudális kor alapvető termelőeszközének, mint az adott állapotban mindent... Tovább

Tartalom

A korai és virágzó feudalizmus Magyarországon. Felzárkózás a nyugat-európai fejlődésmenethez (X-XV. század)	3
A feudális viszonyok általános jellemzése	5
A feudalizmus fogalma és periodizációja	5
A feudalizmus kialakulásának magyarországi változata	7
Népesedés és településrendszer a XV. század végéig	8
Agrárviszonyok	10
A feudális földtulajdon kialakulása és megoszlása	10
A földbirtoklás formái és szerkezete	12
A feudális járadék és formaváltozásai	13
A mezőgazdasági termelés	15
Az árutermelés megjelenése a mezőgazdaságban	18
Ipar, bányászat, kereskedelem	20
A céhes ipar kialakulása	20
A bányaművelés kezdetei	21
A kereskedelmi forgalom	22
A feudális társadalom kialakulása és fejlődése a XV. század végéig	25
A feudális birtokos osztály	25
Familiaritás és rendiség	26
Az egységes jobbágyosztály kialakulása. Vagyoni differenciálódás	27
A városok kialakulása és fejlődése a XV. század végéig	30
Államháztartás és gazdaságpolitika	33
A korafeudális államháztartás	33
A regalegazdaság rendszer. Károly Róbert gazdaságpolitikája	34
Az állami adók rendszerének előtérbe kerülése. Mátyás jövedelmei	35
A gazdaság- és társadalom fejlődési színvonala a XV. század végén	37
A kései feudalizmus a XVI-XVII. században	41
A kései feudalizmus kialakulásának tényezői	43
A modern világgazdaság kialakulásának kezdetei	43
Az interregionális munkamegosztás	45
Az agrárfejlődés irányzatai Európában	46
A magyarországi fejlődés sajátos tényezői	48
Változások a kereskedelemben	50
Külkereskedelmünk alakulása	50
A belső forgalom, vásárok	52
Földesúri árukereskedelem kibontakozása, a paraszti és városi kereskedelem visszaszorulása	55
Agrártermelés és agrárviszonyok	58
Árutermelés a mezőgazdaságban	58
A mezőgazdasági termelés	67
Az ipar és a bányászat	74
Az iparfejlődés feltételeinek kedvezőtlen alakulása	74
Az ipari termelés formái és technikai színvonala	77
A bányaművelés alakulása	79
A városfejlődés megtorpanása	81
A városfejlődést maghatározó tényezők	81
A városgazdaság eltorzulása	83
A mezővárosi fejlődés	86
A társadalom a XVI-XVII. században	89
A nemesség	89
A jobbágyság	91
Városi lakosság és szabad népelemek: szászok, székelyek, hajduk	94
Államháztartás és gazdaságpolitika a három részre szakadt Magyarországon a XVI-XVII. században	97
A királyi Magyarország	97
Erdély	99
A török terület	102
A magyarországi fejlődésmenet elkanyarodása a nyugat-európaitól. A kései feudalizmus gazdasági és társadalmi tartalma	104
A kései feudalizmus a XVIII. században	107
A gazdasági-társadalmi fejlődés új feltételei a török kiűzése után	109
Magyarország betagolódása a Habsburg birodalom gazdasági kereteibe	109
Népesedési és települési viszonyok	119
A kései feudalizmus új jelenségei a XVIII. században	123
A paraszti agrárfejlődés elemei	123
A robotoltató majorsági gazdaság kiterjesztése	125
A parasztság kisajátítása	127
Az úrbérrendezés	129
A feudális járadék és a földtulajdon struktúrájának változásai	132
A feudalizmus bomlása és a tőkés átalakulás kezdetei	135
A tőkés gazdálkodás első lépései a mezőgazdaságban	137
II. József jobbágyrendelete	137
Hadikonjunktúra és a nagybirtok tőkefelhalmozása	138
A nagybirtok racionalizálása és a parasztság kisajátításának új szakasza	140
A paraszti árutermelés	144
Az agrártermelés átalakulása	145
A tőkés ipar kialakulásának kérdései	151
A tőkés ipari üzem kialakulásának útjai	151
A manufaktúra ipar kettős bázisa	153
Az ipari termelés fejlődése. Bányászat	155
A manufaktúra korszak sajátosságai Magyarországon	163
A kereskedelem és közlekedés	165
A külkereskedelem növekedése	165
A belkereskedelem és az egységes belső piac kialakulásának kezdetei	168
A közlekedéshálózat modernizálásának kérdése	172
A tőkés átalakulás finanszírozásának problémája	176
A kereskedelmi tőke felhalmozása	176
A nagybirtok tőkefelhalmozása	178
A hitelrendszer	179
A városhálózat átalakulása	182
A polgári átalakulás társadalmi bázisának formálódása	186
A nemesség és a reformeszmék	186
A jobbágyság rétegei	189
Régi polgárság és új burzsoá elemek	192
A jobbágyrendszer megszüntetésének kérdése	194
A jobbágyfelszabadítás - a polgári átalakulás alapkövetelménye	194
Reformtervek, törekvések	196
A megvalósítás elhúzódása	199
A tőkés átalakulás gazdaságpolitikai koncepciói	201
Széchenyi liberális-főnemesi eszmerendszere és a konzervatív reformprogram	201
Kossuth és a tőkés átalakulás liberális, nemesi koncepciója	204