Magyar gazdaságtörténet 1848-ig I/1.

Kézirat

Szerző

Budapest

'Pach Zsigmond Pál: Magyar gazdaságtörténet 1848-ig I/1. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1969
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	184 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi szám: J10-721. Készült 1000 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
1. Rabszolgatartó társadalmi formáció elemei és feudalizmus kialakulásának kezdetei
A IX. század utolsó évtizedében - 895 és az azt követő évek - a Kárpátok övezte síkságokra ékező... Tovább

Tartalom

Bevezetés	3
A rabszolgatartó társadalmi formáció elemei és a feudalizmus kialakulásának kezdetei	3
A magyarországi feudalizmus vizsgálatának főbb szempontjai	7
A feudális földtulajdon megoszlása Magyarországon	7
A feudális földjáradék és formái	8
A feudális földtulajdon és földjáradék szerkezete Nyugat-Európában a korai feudalizmus idején	9
A feudális földtulajdon és a földjáradék szerkezete Magyarországon a korai feudalizmus idején	10
A jobbágyság jogi és szociális helyzete Nyugat-Európában a korai feudalizmus idején	12
A magyarországi jobbágyság jogi és szociális helyzete a korai feudalizmus idején	13
A feudalizmus virágkora Magyarországon. A feudális fejlődés színvonala a XV. század második felében	15
Az agrárviszonyok fejlődésének néhány jellemző vonása a feudalizmus virágkorában	15
A feudális földtulajdon szerkezete magyarországosn a XV. század második felében	17
A feudális földjáradék szerkezet	18
A jobbágyság jogi és szociális helyzete	21
A mezőgazdasági árutermelés bontakozása	22
Ipari és városi fejlődés	25
A jobbágyság differenciálódása	28
A paraszti földbérlet megjelenése	30
A bérmunkaviszonyok első kezdetei a mezőgazdaságban	30
Áttekintés - összegezés	32
A történelmi körülmények alakulása a centralizáció bukása után. Az ország három részre szakadása. A kései feudalizmus	34
A török által megszállt terület	34
A Habsburg uralom alá került országrész	37
Erdély	39
A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól (XV. század vége és a XVI. század)	44
Ellentétes fejlődési tendencia jelentkezése a XV. század végén, a XVI. század elején	44
A paraszti árutermelés irányzata a XVI. században	47
A földesúri árukereskedelem kibontakozása	50
A földesúri árutermelés kifejlődése	53
A mezőgazdasági árutermelés két irányzatának küzdelme	56
A földesúri árutermelés kétféle fejlődési lehetősége	57
A feudális földesúri irányzat felülkerekedésének feltételei	58
A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodásának teljessé válása (XVI. század vége - XVII. század közepe)	63
Az osztályerőviszonyok kedvezőtlen alakulása XVII. század első felében	63
A földesúri árukereskedelem kiterjesztése	65
Az önkezelésű úri gazdaság kiszélesítése	67
A parasztság piaci tevékenységének visszaszorítása	68
A feudális munkajáradék fokozása	71
A terményjáradék súlyosodása	74
A pénzjáradék szerepe	76
A tőkés kezdemények elsorvadása az úri gazdaságban	77
A magyarországi városfejlődés a XVI-XVII. században	81
A regionális munkamegosztás kibontakozása Európában és hatása a magyarországi városfejlődésre	81
A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása mint a városfejlődést korlátozó tényező	84
A török hódítás hatása városainkra	85
A politikai viszonyok befolyása városaink fejlődésére	87
A kései feudalizmus rendszerének belső ellentmondásai	90
A "második Leibeigenschaft" jellemző vonásai	90
A földesúri árutermelés és árukereskedelem piaci korlátozottsága	91
A robotoltató majorsági gazdálkodás termelési önkorlátozása	97
A kései feudalizmus ellentmondásainak tükröződése az uralkodóosztály tudatában és magatartásában	99
Kitörési lehetőségek és kísérletek a kései feudalizmus zsákutcájából	104
Harc az agrárfejlődés paraszti útjáért	104
A polgári-városi fejlődés és egy győztes parasztfelkelés esélyeinek összefüggése	104
Más osztály vezetése nélkül lezajló parasztfelkelések	104
A paraszti osztályharc a nemesi vezetés alatt folyó Habsburg-ellenes függetlenségi mozgalmakban	106
Vándormozgalom és telepítések	117
A földesúri gazdálkodás rendszerét érintő változások	121
A piaci korlátozottság feloldódása	121
Az osztrák protekcionista gazdaságpolitika és Magyarország gazdasági fejlődése	122
A napoleoni háborúk konjunktúrájának hatása a mezőgazdaság piaci lehetőségeire	124
A kései feudalizmus bomlása és a tőkés átalakulás kezdetei	131
Kísérletek a földesúri árutermelés fokozására a hagyományos robotoltató gazdaság kiterjesztésével	131
A nagybirtok tőkés gazdálkodásának első lépései	137
A mezőgazdaság további tőkésedésének követelményei	144
A piac- és tőkehiány problémájának kiéleződése a XIX. század eleji hadikonjunktúrát követő időszakban	144
A külső piac és a szabadkereskedelem	145
A modern közlekedési rendszer kiépítésének kérdése	147
A tőkés hitelrendszer létrehozása, mint a tőkés agrárátalakulás finanszírozásának feltétele	148
Gazdaságpolitikai programok és realizálásuk a tőkés átalakulás érdekében	152
A bécsi körök álláspontja Magyarország tőkés átalakulását illetően az 1830-as évek végéig	152
Gazdaságpolitikai fordulat az 1840-es évek elején	153
A konzervatív reformprogram és gyakorlati valóraváltása	154
A tőkés átalakulás liberális-nemesi koncepciója	157
A jobbágyrendszer megszüntetésének kérdése	163
A jobbágyfelszabadítás - a polgári átalakulás alapkövetelménye	163
Reformtervek, törekvések	165
A megvalósítás elhúzódása	168
A belső piac alakulása és iparfejlődésünk a XIX. század első felében	169
A belső piac alakulása és iparfejlődésünk	169
A hanyatló céhrendszer	171
A tőkés ipar kezdetei	173
Tőkés átalakulásunk sajátosságai	174

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem