Magyar grammatika

Egyetemi tankönyv

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Haader Lea: Magyar grammatika ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	583 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-19-5880-9
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 41 184/1.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit. Jellemzi a nyelvi elemeket, bemutatja a nyelvi szabályokat és működésüket, valamint gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kínál az olvasóknak a nehezebben elemezhető nyelvi szerkezetek megítéléséhez. A könyv szerzői az ELTE oktatói, akik elméleti ismereteik és oktatási tapasztalataik birtokában vállalkoztak arra, hogy modern, megújult klasszikus grammatikát írjanak. A Magyar grammatika elsősorban egyetemi tankönyv, hasznos segítőtársa lehet azonban minden magyar és idegen nyelvet tanító, valamint tankönyvírásra vállalkozó tanárnak is.

Tartalom

Bevezetés	17
Előszó	19
Nyelv, nyelvtan, grammatika	23
A nyelvi egységek szinteződése	24
A fonémák szintje	25
A morfémák szintje	26
A szavak szintje	26
A szintagmák szintje	28
A mondatok szintje	31
A nyelv és a beszéd egységeinek összefüggései	32
Alaktan	35
Az alaktan tárgya és alapkategóriái	37
Az alaktan tárgya	37
Alaktani alapfogalmak	38
A morfémák osztályozása	39
A morfémaosztályok jellemzése	40
A zéró morféma és a grammatikai kategóriák	48
A tőtípusok	51
Általános kérdések	51
A szavak tőtani besorolásának problémái	52
A toldalékok (affixumok)	52
Affixum és affixáció	55
A toldalékok osztályozása	55
A morfémaszerkezet	61
A szintetikus és az analitikus szerkesztésmód	61
Sorrendi szabályok	61
A szabályostól eltérő szerkezetek	62
Szófajtan	65
A mai magyar nyelv szófaji rendszere	67
A szófaji felosztás szempontjai	67
Szófaji osztályok a magyar nyelvben	67
A szófaji felosztás problémái	70
Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban	77
A lexikai szófajok	77
A kettős és az átmeneti szófajúság	77
Az aktuális szófajok	78
A szófajváltás	78
A szófaji jelentés hatóköre	79
Az alapszófajok	81
Az ige	81
Az ige jelentése	81
Az ige morfológiai tulajdonságai	88
Az ige szerepe a mondatban	90
Az igei alaptagú szintagma	90
Az igetövek	95
Egyalakú igetövek	95
Többalakú igetövek	96
A zárt és nyílt tőosztályok kérdése	102
Mozgás a tőtípusok között	102
Az igeragozás	104
Általános kategóriák	104
Igeragozási paradigmák	112
A főnév	127
A főnév fogalma	127
A főnév jelentése	127
A főnév alakja, szerkezete	130
A főnév morfológiai tulajdonságai	130
A főnév a mondatban	132
A főnévi alaptagú szintagma	135
A főnév határozottsága	139
A főnév kapcsolata más szófajokkal	140
A melléknév	142
A melléknév típusai jelentés szerint	142
A melléknév morfológiai tulajdonságai	143
A melléknév szerepe a mondatban	145
A melléknév mint vonzat és mint szabad bővítmény	146
A melléknévi alaptagú szintagma	147
A melléknév szófaji határkérdései	150
A névmások	152
Általános kérdések	152
Az egyes névmásfajták	158
A névszótövek	175
Egyalakú névszótövek	175
Többalakú névszótövek	176
Tőtípusok és szófajok	181
A zárt és nyílt tőosztályok kérdése	181
Mozgás a tőtípusok között	181
A névszóragozás	183
A névszói paradigma	183
A névszók jelei	185
A névszójelek táblázata	191
A névszók ragjai	191
A névszóragok táblázata	203
A névszóragozásban előforduló alakok szerkezeti típusai	205
A határozószó	209
A határozószó fogalma, elhatárolása etimonjától	209
A határozószó szófajváltása	210
A határozószók állománya	212
A határozószók osztályozása	212
A határozószók alaktani kérdései	216
A határozószók mondatbeli szerepe	219
Az igenevek	223
Az igenevek általános jellemzése	223
A főnévi igenév	226
A melléknévi igenév	231
A határozói igenév	237
Az igenevek morfológiai tulajdonságai	246
Az igenevek felépítése	246
A főnévi igenév morfológiai tulajdonságai	246
A melléknévi igenév morfológiai tulajdonságai	247
A határozói igenév morfológiai tulajdonságai	249
Az alapszófajok lehetséges mondatrészszerepei - összefoglalás	252
A viszonyszók	254
A segédigék és származékaik	254
A segédigék és a segédigékből alkotott segédszók típusai	254
A mondatrészteremtő segédszók (a kopulák)	254
A szóalakteremtő segédszók	257
Az ige modális, aspektuális és pragmatikai segédigéi	258
Segédigeszerű szavak a magyarban	258
A névutó	261
A névutó fogalma, általános jellemzése	261
A névutó felépítése	262
A névutók fajtái	262
A névutók jelentése	263
A névutó kapcsolata más szófajokkal	264
A névutómelléknév	264
Az igekötő	266
Az igekötő fogalma, általános jellemzése	266
Az igekötők alakja	267
Az igekötők funkciója	267
Az igekötő kapcsolata más szófajokkal	268
A kötőszó	270
A kötőszó fogalma, általános jellemzése	270
A kötőszó alakja	270
A kötőszók osztályozása	271
A kötőszó jelentése	273
A kötőszók kapcsolata más szófajokkal	274
A partikula	277
A partikula általános jellemzése	277
Az egyes partikulafajták	279
Homonímia, többszófajúság, poliszémia	282
A partikulák kombinációi	282
A névelő	284
A névelő általános jellemzése	284
A határozott névelő	285
A határozatlan névelő	286
A névelőtlenség	287
Az anyagnevek és a névelőzés	288
A névelős szerkezet szórendje	288
A tagadószó	291
A tagadószó meghatározása	291
A tagadószó a mondatban	291
A tagadószó érintkezése más szófaji kategóriákkal	292
A mondatszók	294
A mondatszók általános jellemzői	294
Az indulatszó	297
Az interakciós mondatszó	298
A kapcsolat felvételére és lezárására szolgáló mondatszók	298
A társalgásszervező és -jelölő elemek	298
Az akaratkifejező mondatszók	298
A mutató mondatszók	299
A módosítószó	300
A módosítószó jellemzői	300
A módosítószó érintkezése más szófajokkal, nyelvi egységekkel	302
A módosítószó kombinációi	304
A hangutánzó mondatszó	305
A szóalkotás módjai	307
A szóképzés	309
A képzők jellemző sajátosságai	309
A szóképzéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak	311
A képzett szavakkal kapcsolatos problémák	313
A képzők alaktani problémái	314
A képzők csoportjai az alapszó és a származékszó szófaja szempontjából	316
Ma is termékeny képzők	319
A szóösszetétel	324
A szóösszetétel fogalma, jellemzői	324
Az összetett szavak morfológiai felépítése	325
Az összetett szavak grammatikai csoportosítása	327
Az összetett szavak szófaji jellemzői	328
Az összetett szavak részletes elemzése	329
A ritkább szóalkotási módok	341
Az ikerítés	341
A szórövidülés és továbbképzése	343
Az elvonás	344
A mozaikszók	345
A népetimológia (szóértelmesítés) és a szándékos szóferdítés	347
A tulajdonnevek köznevesülése	348
Az elemszilárdulás	348
Szintagmatan	351
A szintagmák	353
A szintagmák jellemző tulajdonságai	353
A szintagmák elhatárolása más szerkezetektől	353
A szintagmák típusai	354
A szintagmacsoportok	365
A mondatbeli szinteződés	367
Mondattan	371
A mondattan általános kérdései	373
A mondattan tárgya, a mondat fogalma	373
A mondatok osztályozása szerkezetük szerint	376
A mondatfajták	383
Funkcionális-szemantikai kategóriák a mondatban	391
A mondatrészek	399
Az állítmány	399
Az állítmány fogalma, funkciója	399
Az állítmányi szerepű szavak szófaja	399
Az állítmány szerkezeti felépítése	400
Az állítmány jelentése	402
Az állítmány és az alany viszonya	404
Az állítmány kapcsolata más mondatrészekkel	406
A létigével és a kopulával szerkesztett állítmányok elemzési kérdései	406
Az alany	410
Az alany meghatározása	410
Az alany szófaja és alakja	405
Az alany szerkezeti felépítése	412
Az alany mint vonzat	413
Az alany fajtái	415
Az alany kihagyása (törlése)	416
A tárgy	416
A tárgy fogalma, funkciója	419
A tárgy szófaja	419
A tárgy alakja	420
A tárgy szerkezeti felépítése	420
A tárgy fajtái	421
A határozói értékű tárgy	423
A tárgy és a határozó összefüggése	425
A határozók	428
A határozók általános kérdései	428
A határozók rendszere	430
A határozók tüzetesebb vizsgálata	437
A jelző és az értelmező	449
A jelző	449
Az értelmező	457
Az egyszerű és az összetett mondat határsávja	466
A halmozott mondatrészes mondatok	466
A mondathoz lazán kapcsolódó részeket (hátravetett határozót, esetleg tárgyat) tartalmazó mondatok	469
A mondatszót és megszólítást tartalmazó mondatok	469
Az igeneves szerkezetet tartalmazó mondatok	470
A módosító mondatrészleteket tartalmazó mondatok	470
A "mint"-es szerkezeteket tartalmazó mondatok	471
A bevezető szavakat és kifejezéseket, valamint az előrevetett propozitívumokat tartalmazó mondatok	471
Az alárendelő összetett mondatok	477
Általános kérdések	477
Nem bővítményt kifejtő mellékmondat	488
Az állítmányi mellékmondat	488
Kötött bővítményt kifejtő mellékmondatok	490
Az alanyi mellékmondat	490
A tárgyi mellékmondat	492
A kötött határozói mellékmondat	495
A hasonlító határozói mellékmondat	500
Nem kötött (szabad) bővítményt kifejtő mellékmondatok	503
A jelzői mellékmondat	503
A célhatározói mellékmondat	507
A helyhatározói mellékmondat	509
Az időhatározói mellékmondat	509
A számhatározói mellékmondat	512
Az állapothatározói mellékmondat	513
A módhatározói mellékmondat	514
A fokhatározói mellékmondat	514
Az okhatározói mellékmondat	516
Szemantikai többlettartalmat hordozó mellékmondatok: a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok	518
A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok mondatrészkifejtéssel párosulva	519
A sajátos jelentéstartalmú mondatok a mondatrészkifejtéstől elszakadva	523
A mellérendelő összetett mondatok	535
A mellérendelő összetett mondat általános jellemzése	535
A kapcsolatos mellérendelés	538
Az ellentétes mellérendelés	540
A választó mellérendelés	542
A következtető utótagú mellérendelés	542
A magyarázó utótagú mellérendelés	543
A többszörösen összetett mondatok elemzése	547
A többszörösen összetett mondatok alaptípusai	547
A közbeékelődéses mondatok	550
A többszörösen összetett mondatok elemzésének egyéb problémái	555
Tárgymutató	561

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem