Magyar helyesírás

Előszó

Minél rövidebb szabályokat s minél gazdagabb szójegyzéket! - Lényegében ezzel az utasítással kaptam megbízást a Szent István-Társulattól egy gyakorlati jellegű helyesírási segédkönyv összeállítására. Ennek a megtisztelő feladatnak mindenben a föntebbi utasítás szellemében iparkodtam eleget tenni. Ezért a szabályok összeállításában a magyar helyesírás alapvető szempontjainak tömör és áttekinthető kidomborítására törekedtem. E mellett azonban a teljességről sem akartam lemondani. Gondosan ügyeltem tehát, hogy helyesírásunk egyetlen fontos irányító szempontja se maradjon említetlenül.
A teljesség elvének látszólag ellentmond, hogy a kiejtés szerint való írást a maga szebbnél-szebb példáival és sok-sok kivételével egyetlenegy szóval sem említem. Ezt a mellőzést a gyakorlati szempont érvényesítése hozta magával. A kiejtés szerint való helyesírás mindjobban vitatott elve ugyanis ma már megközelítőleg sem jelent olyan megbízható eligazítást, mint amilyent talán régebben jelenthetett. Tapasztalás szerint ennek az elvnek nyomatékosabb hangsúlyozása a rádiózás elterjedése óta inkább bizonytalanságot és zavart támaszt, a bizonytalanság és zavar pedig számos helyesírási hibának forrása. Ezt a tényt az elemi és polgári iskolai, sőt még kitüntetéssel érettségizett gimnáziumi tanulók helyesírásában is mutatkozó kisebb-nagyobb bizonytalanságok és hibák tekintélyes számával lehetne igazolni. A szóelemző írás eseteinek fejtegetése hasonlóképpen mellőzhetőnek látszik. A számos kivitel miatt ugyanis gyakorlati szempontból ezek a szabályok sem jelentenek csalhatatlan eligazítást. Vissza