Magyar helységnév-azonosító szótár

Fülszöveg

E munka alapja az 1998-ban 2. kiadásban megjelent "Magyar helységnév-azonosító szótár" című kötet. Az új kiadást elsősorban a korábbi változat jelentős, több irányú bővítése indokolja.
A bővítésben érintett névváltozatok közül - történeti értéküket nézve - kitűnnek a Györffy György "Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza", illetve Csánki Dezső "Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában" című műveinek köteteibe, valamint Csánki Dezső "Körösmegye a XV-ik században" című akadémiai értekezésébe felvett modernizált településnevek. Ezzel összefüggésben a középkori várkastélyok nevével is gyarapodott kötetünk.
Az 1910. évi népszámlálás felekezeti adataival is kiegészültek a szótárban szereplő, akkor önálló települések szócikkei. A szomszédos országokban az utóbbi másfél évtizedben hivatalosan elfogadott magyar helységnevekkel is bővültek a vonatkozó szócikkeink. Közöljük az egyes országokban hivatalos horvát, német, román, szlovák és ukrán neveket és természetesen a mai Magyarország hivatalos nemzetiségi helységneveit is. Kárpátalja szócikkei teljesebbé váltak az 1944-ben hivatalos ruszin (cirill, illetve latin betűs) nevekkel, emellett a ma hivatalos cirill betűs ukrán nevekkel is.
A szótár anyagának szemléltetésére új, részletes térképlapok készültek. Kiemelkednek az 1913. évi közigazgatási beosztást és a szótárban szereplő, akkor önálló helységeket tartalmazó, 1 : 400 000-es színes térképszelvények, de figyelemre méltó Magyarország XX. század eleji tematikus térképei mellett a csángók lakta mai Bákó megye térképe is.
E kötet is egy nagyobb program része, melynek célja a történeti Magyarország minél több településének feltárása, azonosítása, lokalizálása. A honismeret erősítésének szándéka hozta létre e - több vonatkozásban hiánypótló - kötetet, amely elsősorban a nyelvészet, a történet- és földrajztudomány, a térképészet, a régészet, illetve a kapcsolódó tudományágak művelőinek érdeklődésére tart számot. Vissza