kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Hangos Antal bizománya |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félbőr |
| Oldalszám: | 318 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Reprodukciók | |
| Kisebb elbeszélések és népmesék | |
| Népmondák; tanító mesék | |
| Átalakítások | |
| A vén gulyás temetése | 3 |
| A gyermek és a szivárvány | 4 |
| Az együgyű paraszt | 5 |
| Árbocz és Etelke | 5 |
| A megfagyott gyermek | 6 |
| Hadnagy uram | 6 |
| A gonosz mostoha | 6 |
| A gyermek álmai | 8 |
| Vándorélet | 8 |
| Az öreg szolga | 9 |
| Ágota kisasszony | 10 |
| Az angyal útja | 10 |
| A kék liliom és a pipacs | 12 |
| A mohok | 13 |
| A harmicz pénz | 15 |
| Az ősz bajnok | 16 |
| Endre és Béla | 16 |
| A tengerszem | 17 |
| A karcsai templom | 18 |
| A bajusz | 20 |
| Rege a csodaszarvasról | 21 |
| Csörsz árka | 21 |
| A jávorfáról | 22 |
| János vitéz | 22 |
| A falusi kis leány Pesten | 24 |
| Az ezüst fátyol legendája | 24 |
| A régi könyv | |
| Isten kardja | |
| Az utolsó sor | |
| A furfangos csizmadia | |
| Az utolsó Zrinyi | |
| A vén utczaseprő | |
| A vén harangozó | |
| A huszár | |
| A vén kofa | |
| Az öreg batyús zsidó | |
| Pető úrfi | |
| A bujdosó | |
| Petike | |
| Kerekes Izsák | |
| Fogarasi István | |
| Lear király és három leánya | |
| A magyar vitézség | |
| Az egri leány története | |
| Cserhalom tartalma | 25 |
| A kérők | 26 |
| Abafi | 27 |
| A rajongók | 28 |
| A csehek Magyaroszágon | 30 |
| Összehasonlítások | |
| Egyszerűbbek | |
| A tehén és a juh | 32 |
| A macska és az oroszlán | 33 |
| A pacsirta és a fülemüle | 34 |
| A gyík és a krokodil | 34 |
| A rózsa és a szamóca | 35 |
| A vas és az ezüst | 36 |
| A fa és a cserje | 36 |
| A konyha és a pincze | 37 |
| A templom és az iskola | 37 |
| A nappal és az éjjel | 38 |
| A város és a falu | 39 |
| A hajó és a kocsi | 39 |
| Húsvét és karácson | 40 |
| Húsvét és pünkösd | 40 |
| A szarvas és a zsiráf | |
| A gólya és a darú | |
| A hattyú és a lúd | |
| A kigyó és az angolna | |
| A darázs és a hangya | |
| A cziprus és a fenyő | |
| A tölgy és gesztenyafa | |
| A tölgyfa és a nád | |
| Az almafa és mandolafa | |
| Az ibolya és a harmatfű | |
| Az arany és a réz | |
| A korund és a rubin | |
| Az erdő és a mező | |
| A hegy és a domb | |
| Az alföld és fensík | |
| A festő és a mázoló | |
| A zsebóra és a toronyóra | |
| A posta és a telegráf | |
| A ház és a palota | |
| Az alamizsna és az ajándék | |
| A hajnal és az alkony | 42 |
| Elvontabb, elmélkedő tárgyúak: | |
| A tél és az öregkor | 42 |
| A gyermek és a rózsabimbó | 43 |
| A bölcső és a koporsó | 43 |
| A hegy és a tenger | 45 |
| Az ember és az idő | 47 |
| A tenger és a sivatag | 48 |
| A remény és emlékezet | 50 |
| A folyó, mint az emberi élet képe | 52 |
| A négy évszak és az ember élete | 53 |
| Szülőföld és haza | 54 |
| Az élet és az iskola | 56 |
| Születés-nemessség és lélek-nemesség | 59 |
| Napoleon és Hannibal | 61 |
| A horgony a remény képe | 62 |
| A gyermek és a gyümöcsfa | |
| A tavasz és az ifjúság | |
| Az élet és az útazás | |
| Az óra és az emberi test | |
| A fa gyökere s a ház alapköve | |
| Az orvos és a lelkipásztor | |
| A kertész és a nevelő | |
| A lenyugvó nap képe a haldokló igaznak | |
| A keresztény hivő és a katona | |
| A hold mint az emberi élet képe | |
| A hit és a világító torony | |
| Párhuzam az emberi élet és a gyümölcsfa között | |
| A vihar és a szenvedély | |
| A tolvaj és a rágalmazó | |
| Párhuzam a mese és rege között | |
| Az ősz és az emberi életkor | |
| A halál és az álom | |
| Hannibál és Nagy Sándor | |
| Tavasz az évben, tavasz az életben | |
| Szilágyi és Hajmási cz. népballada összehasonlítva Vörösmarty hasonló cz. költeményével | |
| Katona Bánk bánja összehasonlítva a történeti Bánkkal | |
| A Zrinyiász összehasonlítása a Zalán futásával | 63 |
| Leírások | |
| Az ismertető leírás | |
| Az asztal | 66 |
| A szoba | 66 |
| A mi iskolánk | |
| A mi osztályunk | |
| Az igazgatói iroda | |
| Az ifjúsági könyvtár | |
| A természetrajzi- és fizikai szertár | |
| Az énekterem | |
| A díszterem | |
| A tornaterem | 67 |
| A kőmíves | 68 |
| Az írótoll | 68 |
| Az almafa | 69 |
| A diófa | 71 |
| Az ibolya | 72 |
| Az én lakásom | 72 |
| A gomb | 73 |
| A darú | 74 |
| Az egér | 75 |
| A fecske | 75 |
| Az erdő | 76 |
| A kert | 76 |
| A kés | 76 |
| A könyvkötés | 76 |
| A téglavetés | |
| A házépítés | |
| A villámhárító | |
| A telegráf | |
| A gőzgépek | |
| A vasúti mozdony | |
| A tűzifecskendő | |
| A levegő | |
| A tűz | |
| Európa | |
| A szökőkút | |
| A torony | |
| A piacz | |
| A hőmérő | |
| A villamgép | |
| A papírkészítés | 77 |
| Eladó föld leírása | 77 |
| Eladó ház leírása | 78 |
| Elveszett óra leírása | 78 |
| Életrajzi adatok | 78 |
| Egy talált gyűrű leírása | |
| Eladó birtok | |
| Egy köpeny leírása, melyet a vasúti kocsiban felejtettünk | |
| Egy eltévedt táska leírása | |
| Egy elveszett karperecz leírása | |
| Egy bérbeadó vadászterület leírása | |
| Egy bérbeadó nyári lakás leírása | |
| Egy elveszett öleb vagy vadászkutya leírása | 79 |
| Költői leírás | |
| Künn a szabadban | 80 |
| A tél | 85 |
| A vándormadarak költözése | 88 |
| Az olvadó hó | 89 |
| A tavasz ébredése | 93 |
| Séta egy májusi reggelen | 93 |
| Váratlan zivatar | 94 |
| Gyermekek a veszélyben | 96 |
| Az imádkozó gyermek | 97 |
| Az erdei malom | 97 |
| A kikelet | 99 |
| Etele gyermeke ruhájának leírása | 100 |
| A hazatérő földmíves | 101 |
| A család a kunyhó előtt | 102 |
| A nagyapa öröme | 103 |
| Helységünk folyója | 103 |
| Tavaszi reggel | 104 |
| Egy tó vidéke a hegységben | 105 |
| A széna között | 106 |
| A pihenő fiúcska | 107 |
| Tavaszi élet a mezőn | 108 |
| A tavasz | 108 |
| Téli kép | 109 |
| A várva-várt eső | 111 |
| Bucsú a szülői háztól | 112 |
| Nyári est | 115 |
| A falu télen | 116 |
| Elbeszélések | |
| Szent László füve | |
| Az anyai szeretet | 120 |
| Bias | 120 |
| A hű kutya | 121 |
| A karácsonyi ajándék | 121 |
| A gyöngyvirágok | 122 |
| A gyermek és az agg | 122 |
| A zsineg | 122 |
| A drágakövek | 123 |
| A Horatiusok és Curiatiusok párharcza | 123 |
| A bezárt lélek | 124 |
| A walesi bárdok, beszélykévé alakítva | 125 |
| Jellemképek | |
| A szorgalmas | 128 |
| A háládatlan | 129 |
| Az elpuhult | 131 |
| Az egyenes lelkű | 131 |
| A hiú | 132 |
| A zsugori | 132 |
| A szegény asszony | 133 |
| A magyar nemes | 134 |
| A vén huszár | 135 |
| Vörösmarty "Szép Ilonkájá"-nak jellemei | 136 |
| Volumnia jelleme Shakespeare Coriolanusában | 138 |
| Toldi Miklós lelkiállapota a farkaskaland után | 139 |
| Menenius Agrippa jelleme Shakespeare Coriolanusában | 140 |
| Az anyai szeretet festése Petőfi sorai alapján | 141 |
| A fogadósné jellemzése ugyanitt | 142 |
| Coriolanus jelleme | 143 |
| Jellemek a "Zrinyiász"-ban | 143 |
| Jellemek a "Buda halálá"-ban | 144 |
| A nők jelleme a "Toldi szerelmé"-ben | 145 |
| A Chria | |
| Segíts magadon, az Isten is megsegít | 149 |
| Ora et labora | 150 |
| Mi a virág az embernek | 152 |
| Szerénység az ifjú dísze | 153 |
| Karácsonyi gondolatok | 155 |
| Hogy csak emberek vagyunk, alázzon meg e tudat, de mégis, hogy emberek vagyunk, tekints vidáman fölfelé | 158 |
| Minő kötelékek fűznek bennünket a hazához | 161 |
| Az elégedettség forrásai | 166 |
| Erény bárorság nélkül nem is képzelhető | 167 |
| Aurora musis amica | 168 |
| Mire intenek bennünket a lehulló falevelek? | 169 |
| Senki sem próféta a saját hazájában | 169 |
| A jobb ellensége a jónak | 170 |
| A "Merengő" sorainak jelentése | 171 |
| Magasztalhatjuk-e azt, kinek sok a barátja? | 172 |
| Amivé vált az ember, azzal adósa maradt másoknak? | 173 |
| Az ifjúság a barátság kora | 174 |
| A legnyomorúltabb koldús a fösvény | 176 |
| A világot csak az önzés kormányozza | 177 |
| Mire tanítják az embert Ikarus szárnyai? | 178 |
| Mit tartsunk Horatius e mondásáról: Nil admirari? | 179 |
| A tavasz megjött mezeinkre s minket alva találjon? | 183 |
| A barátság ne az ajkon, hanem a szívben legyen! | 184 |
| Nincs nagyobb csapás a jó hazafire nézve, mint, ha hazája elpusztúl. | 168 |
| Szónoki beszédek | |
| A művészet hosszú, az élet örök | 190 |
| Egy atya búcsúbeszéde távozó fiához | 195 |
| Emlékbeszéd egy tanúlótárs sírja fölött | 198 |
| Teljesítsd életfeladatodat szent komolysággal | 200 |
| Emlékbeszéd csatában elhúnyt hősök felett | 203 |
| Antonius beszéde Caesar holtteste fölött | 203 |
| Védelem P. J. számára | 204 |
| Memmius beszése a Jugurthában | 204 |
| Caesar beszéde Saliustiusnál | 206 |
| "Előre!" Buzdító beszéd | 207 |
| Értekezések | |
| Történeteik | |
| Mi teszi a rómaiakat történelmi nevezetességű néppé? | 210 |
| Athén, Róma, Jeruzsálem | 211 |
| Histroria est vitae magistra | 214 |
| Miért nem jutott eszükbe a görögöknek, hogy olyan pyramisokat építsenek, mint az egyiptomiak? | 215 |
| Az egyiptomiak műveltsége | 216 |
| Irodalomtörténeti s esztétikai tárgyúak | |
| A nemzeti irodalom tanulmányozásának haszna és fontossága | 218 |
| A Toldi-monda | 218 |
| Mi az oka, hogy Ányos P. költészete nem hagyott maga után mélyebb hatást? | 220 |
| Magyarország irodalmi s politikai helyzete Kármán felléptekor | 221 |
| Irodalmunk állapota a jelen század 20-as éveiben | 222 |
| Széchenyi hatása politikai irodalmunk fejlődésére | 224 |
| Alkalmas volt-e arra az a kor, melyben Eötvös ifjúságát töltötte, hogy Eötvös kiváló regényíróvá legyen? | 226 |
| Honnan meríti a történetíró művének anyagát? | 228 |
| Himfy szerelmei és a Lilla-dalok | 229 |
| Vörösmarty "Szózat" | 231 |
| Vörösmaty: "Az úri hölgyhöz" cz. köteményének eszmemenete | 250 |
| Arany J. balladáinak lélektani alapja | 250 |
| Ágnes asszony és Kund Abigél | 252 |
| Arany J. "Tengeri hántás" cz. balladájának fejtegétése | 256 |
| A spanyol és német románczok különbsége | 257 |
| Mi teszi Robinsont érdekes és kedvelt olvasmánnyá? | 260 |
| Bánk bán tragikuma | 262 |
| Mit csodálok Shakespeare-ben | 264 |
| Shakespeare erkölcsi felfogása | 267 |
| A nők Schiller "Tell Vilmos"-ában | 268 |
| A költészet az emberiségben | 269 |
| A természettudományok és a filozófia köréből | |
| A szelek befolyása az éghajlatra | 272 |
| A felfedezések jelentősége | 276 |
| A hang, világosság és melegség közös jelenségei | 277 |
| Vegyes tárgyú feladatok | |
| Hogyan van az, hogy Homeros, a ki legszorosabb értelmében nemzeti költő volt, műveit mégis minden idő és nép számára írta? | 280 |
| Sophokles Laokoonjáról | 282 |
| Miért nem számíthatjuk Alcibiadest a nagy emberek közé? | 289 |
| A játékok az Iliásban és az Aeneisben | 290 |
| Miként nyilatkozik Cicero és Horatius a halálról? | 292 |
| A bizonyítás módja Cicero pro Roscio Amerino czímű beszédében | 293 |
| Laudamus veteres, sed nostris utimus annis | 294 |
| Az egészség értékéről | 296 |
| Az ember, mint az idő fia és ura | 297 |
| Megítélhető-e az emberek jelleme abból, hogy mit tartanak nevetségesnek? | 298 |
| A költő éneke jobban megörökíti a hősök nevét, mint az ércz vagy a márvány | 299 |
| Dícsérhető és hasznos-e a fényűzés? | 300 |
| A papíros kor | 302 |
| A rendetlenségek következményei | 304 |
| Mi a műveltség? | 305 |
| A milyen az ember, olyan a beszéde | 307 |
| Mitől őrizkedjék a tanulmányait idegen helyen végző ifjú? | 308 |
| Szükséges-e az ifjúságban valami az öregségből, s az öregségben valami ifjúságból? | 310 |
| Studia res secundas ornant | 312 |
| A tudományos erő | 316 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.