Előszó
Részlet a könyvből:
"Az elmúlt közel másfélszáz évben a perorvoslatok magyar eljárásjogi szabályozása tudományos, praktikussági és politikai érvek, indíttatások kereszttüzében számos változáson,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Az elmúlt közel másfélszáz évben a perorvoslatok magyar eljárásjogi szabályozása tudományos, praktikussági és politikai érvek, indíttatások kereszttüzében számos változáson, reformon és visszarendeződésen esett át, ment keresztül. Erről a folyamatról igyekszik áttekintést nyújtani ez a dolgozat.
A felülvizsgálat „már a rómaiak" idejéből ismert jogintézmény (supplicatio a császárhoz később Justiniánusnál már a praetomál is előterjeszthető volt, miáltal elvesztette átszármaztatott jellegét").
A német jogfejlődésben a felülvizsgálat (revisio) felfüggesztő, de nem átszármaztató hatályú jogorvoslat volt. s mint ilyen a XVI-XVII. szd-ban érdekes funkciót töltött be: mivel a fellebbezhető értékhatár folyamatosan nőtt (1654-ben már 600 frt), fellebbezés helyett revisio került kezdeményezésre. Az 1753. évi bajor perrend a revisiot, mint harmadfolyamodású bíróságokhoz való apellatiot honosította meg. Hasonlóan járt el a legtöbb német állam, többször különböző feltételek, korlátok bevezetése mellett.
A francia forradalmi törvényhozás által bevezetett felülvizsgálat, mint második fellebbezés elvi indoka az államhatalmi ágak szigorúbb elválasztása, a bíróságok túlkapásainak megakadályozása volt, a gyakorlatban pedig azt kívánták ellenőrizhetővé tenni, hogy az új jogrendet a bíróságok megfelelően alkalmazzák-e. Az 1808. évi francia büntető perrendtartás az intézmény kétféle formáját tartalmazza: az egyik törvénysértő jogerős ítéletek megsemmisítését tette lehetővé, a felekre kiható hatály nélkül, míg a másik a bíróságok által elkövetett hatásköri túllépés orvoslását szolgálta, kivételes esetben felekre is kiható hatállyal. A francia példa nyomán a 19. században néhány más ország (Belgium, Ausztria, Olaszország) is bevezetett hasonló jogintézményt.
A magyar jogirodalomban a témában már Kitonichon kezdve" vannak előzmények. Nagy Frigyes 1793. évi „Allgemeine Gerichtsordnung"-ja. amely az abszolutizmus idején Magyarországra is kiterjedő hatállyal bírt. ugyancsak ismeri a jogintézményt. Az 1840. évi XV. tv. („Váltótörvény") egyértelműen és kizárólag a fellebbviteli bíróság által az elsőfolyamodású bíróság döntését felülvizsgáló ítélete esetén teszi lehetővé."
Vissza 
