Fülszöveg
"...S a többiek? Horvátok, bosnyákok, szerbek, románok - meg kell nézniök az összetákolt országok 1920 utáni története hogyan alakult, mit nyertek Trianonnal a véres belháborúk során, pl. Jugoszlávia népei? - Föl lehet tenni a kérdést: ezért kellett nekik Trianon? 1945 után nem illett, nem illett? - nem volt tanácsos, sőt egyenesen tilos volt - emlegetni Trianont, tekintettel a "szomszédok érzékenységére" lásd a szomszédokra nézve Lenin jelzőit.
A Trianoni szerződés szövege úgyszólván megjelenése óta ismeretlen maradt a magyarság előtt. A két világháború közötti időszak túl rövid volt ahhoz, hogy tartalmát alaposan megismerjék, 1945 után pedig évtizedeken át egyenesen veszedelmes volt még csak az emlegetése is! Ideje, hogy minél többen tanulmányozzák rendelkezéseit, s fölvethessék a fölmerülő kérdéseket:
a) kik és mitől fosztották meg Magyarországot és népességét;
b) mit kaptak a "rablók és útonállók" - amiknek Lenin nevezte a győzteseket;
c) hogyan bántak fölszabadítás címén a...
Tovább
Fülszöveg
"...S a többiek? Horvátok, bosnyákok, szerbek, románok - meg kell nézniök az összetákolt országok 1920 utáni története hogyan alakult, mit nyertek Trianonnal a véres belháborúk során, pl. Jugoszlávia népei? - Föl lehet tenni a kérdést: ezért kellett nekik Trianon? 1945 után nem illett, nem illett? - nem volt tanácsos, sőt egyenesen tilos volt - emlegetni Trianont, tekintettel a "szomszédok érzékenységére" lásd a szomszédokra nézve Lenin jelzőit.
A Trianoni szerződés szövege úgyszólván megjelenése óta ismeretlen maradt a magyarság előtt. A két világháború közötti időszak túl rövid volt ahhoz, hogy tartalmát alaposan megismerjék, 1945 után pedig évtizedeken át egyenesen veszedelmes volt még csak az emlegetése is! Ideje, hogy minél többen tanulmányozzák rendelkezéseit, s fölvethessék a fölmerülő kérdéseket:
a) kik és mitől fosztották meg Magyarországot és népességét;
b) mit kaptak a "rablók és útonállók" - amiknek Lenin nevezte a győzteseket;
c) hogyan bántak fölszabadítás címén a rájuk bízott népekkel, népcsoportokkal, a városokkal, falvakkal, köz- és magánintézményekkel, anyagi, szellemi, erkölcsi, gazdasági, tárgyi javakkal, intézményekkel, államiakkal, egyháziakkal; a természeti kincsekkel, a környezettel stb.;
d) s a számbavétel és elszámoltatás eredményképpen benyújtani a számlát.
Meglepő fordulat? Egyáltalán nem az. Napjainkban lesz egészen széles körökben nyilvánvaló Lenin ügyészi pontossággal végzett megállapítása: a békék rablóbékék, a Trianon-i is az. Ráadásul csupa hazugságra épült - ezt már születése pillanatában minden tisztességes elme látta. A hazugságvár összedőlt, csak eltakarítása van még hátra ott, ahol romjait a történelem tornádói még nem takarították el. A trianoni-párizsi békeszerződéssel kapcsolatban erről van szó.
Meglepő fordulat? - kérdezzük újra. Nem az, már napjainkban sem az, közvetlen példák vannak előttünk - az elnyomott népek nemcsak lerázták és lerázzák az elnyomatás béklyóit, hanem benyújtják a számlákat is. Csak egy példa a sok közül:
Svájc az 1960-as évek közepén kártérítést követelt Franciaországtól, azokért a károkért, amiket Napóleon hadserege okozott, amikor az 1800-as években Svájcon átvonult - Mikor ennek híre kelt, majdnem mindenki legyintett: nem lesz ebből semmi. - És szégyelld magad kételkedő, hitetlenkedő, előre minden lehetőséget kézlegyintéssel elintéző, a hosszadalmas kitartó munkától irtózó magyar: Franciaország fizetett."
Vissza