Magyar kódex 1-6.

Az Árpádok világa/Lovagkor és reneszánsz/Szultán és császár birodalmában/Reformkor és kiegyezés/Az Osztrák-Magyar Monarchia/Magyarok a 20. században

Szerző

Budapest

'Felföldi László: Magyar kódex 1-6. ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	2.802 oldal
Sorozatcím:	Magyar Kódex
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:	963-094-077-9
Megjegyzés:	Eredeti védődobozban. A könyvek fekete-fehér és színes fotókat, reprodukciókat tartalmaznak. CD-melléklet nélkül.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

1. KÖTET/AZ ÁRPÁDOK VILÁGA - MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET A KEZDETEKTŐL 1301-IG
Történelem
Őstörténet / Szentpéteri József	7
A magyarság eredete	7
Az önállósodás útján	10
Levédia és Etelköz	12
A honfoglalás kora / Szentpéteri József	19
A társadalom felépítése	19
Letelepedés, "kalandozások"	22
Az államszervezés kora / Farkas Andrea	31
Géza nagyfejedelem	31
István király uralkodása	35
Támadások az új rend ellen	41
Trónviszályok és konszolidáció / Zsoldos Attila	45
A trónviszályok kezdetei	45
A király és a hercegek	51
Konszolidáció a 11-12. század fordulóján	55
A korai királyság utolsó évtizedei / Zsoldos Attila	59
Aktivizálódó külpolitika	59
Bizánc árnyékában	60
Virágkor a 12. század végén	62
A tatárjárás kora / Zsoldos Attila	65
Az új berendezkedés	65
Az Aranybullák	67
A konzervatív fordulat	69
A katasztrófa	70
Az ország újjépítése	72
Az utolsó Árpádok / Zsoldos Attila	77
A bárók és familiárisaik	77
A "kun" László király	79
A korai rendiség	81
A magyar nyelv
Nyelvünk régmúltja / Szakács Margit	131
Nyelvtörténeti bevezetés	131
Előmagyar kor	132
Ősmagyar kor	133
A korai ómagyar kor nyelvi emlékei / S. Hámori Antónia	136
Nyelvi szórványok	137
A szövegemlékek	140
A glosszák	143
A kor nyelvi rendszere / S. Hámori Antónia	144
A szókészlet	144
A nyelvtani rendszer	145
Irodalom
Irodalmunk kezdetei	153
A szájhagyományozás emlékei / Szakács Margit	153
Az irodalom születése Magyarországon / Szovák Kornél	163
Külső feltételek / Szovák Kornél	165
A hordozó közeg: a nyelv	165
Az iskolázás	167
Könyvek és könyvtárak	171
A közönség és az alkotás helyszínei	173
Tartalmi jellemzők / Szovák Kornél	174
Az alkotás szintjei	174
A művek tartalmi besorolása	174
Az irodalom korszakai	176
Az Árpád-kori irodalom hagyományozódása	177
A szerzők / Szovák Kornél	180
Nevesek és névtelenek	180
Külföldiek Magyarországon - magyarok külföldön	182
A művek / Szovák Kornél	185
A jogi írásbeliség	185
A műfajok	186
A történetírás	193
Művészetek
Művészettörténet / Szentpéteri József-Kerny Terézia	233
A honfoglalás kor művészete	233
A Szent István-kori művészet	236
Román kor	247
Korai gótika	258
Zenetörténet / Mezei János	260
Őstörténetünk zeneisége	260
A keresztény zenekultúra	263
Liturgia és zenei alapvetés	264
Kottás forrásaink és a magyar kottaírás	265
Újabb zenei hatások	266
Kolostori zeneélet	266
Világi zeneélet és népzene	268
Tánctörténet / Felföldi László	269
Őstörténeti vonatkozások	269
Az Árpád-kor táncművészete	271
Hitvilág és egyháztörténet
Hit és vallás	281
A pogány magyarok hitvilága / Pokorny Péter	281
A keresztény térítés kezdetei / Csikhon Judit	284
Szent István öröksége / Szovák Kornél	288
Soknyelvű, sokszokású ország	288
Az első örökösök	291
A hit megszilárdulása	292
Császár és pápa közt / Szovák Kornél	294
Kálmán és az egyházi reform	294
A szerzetesek évszázada	295
Az egyházszervezet	299
A pápaság árnyékában / Szovák Kornél	300
Új szerzetesrendek	300
Legátusok Magyarországon	301
Egyház és társadalom az Árpád-kor végén	302
Táj és nép
Történeti földrajz / Pokorny Péter	309
Természetföldrajzi bevezetés	309
Az ezredforduló Kárpát-medencéje	310
A magyar királyság és szomszédai / Zsoldos Attila	312
Az ország képe	312
A szomszédok	315
Az ország igazgatása / Zsoldos Attila	317
Az udvar és az ispánságok	317
A megye intézménye	318
A tartományok	320
Az ország nem magyar lakói / Zsoldos Attila	321
A keleti jövevények	321
A nyugati bevándorlók	323
Életmód
Honfoglalás kori gazdálkodás / Jóni Sándor	329
Állattenyésztés	329
Vadászat és halászat	332
Földművelés és gyűjtögetés	333
Kézművesség	333
Árpád-kori gazdaság	337
Mezőgazdaság / Tringli István	337
Kézművesség / Takács Miklós	338
Pénz és kereskedelem / Zsoldos Attila	342
Település és lakóhely	346
Honfoglalás kori viszonyok / Szentpéteri József	346
Középkori településtörténet / Zsoldos Attila-Takács Miklós-Siklósi Gyula	347
Árpád-kori társadalom / Zsoldos Attila	358
Szabadok és szolgák	358
A nemesség és a kötött szabadság	358
A szolgálónépek világa	360
A királyi szerviensek és nemesek	362
A jobbágyparasztság kialakulása	363
Mindennapi élet	364
Nemek közötti munkamegosztás / Csikhon Judit-Jóni Sándor	364
Honfoglalás kori ruházkodás / Szentpéteri József	365
Árpád-kori viselet és fegyverzet / Csukovits Enikó-Kovács László	366
Kitekintés / Zsoldos Attila	376
Időrend	383
Irodalom	401
A képek jegyzéke	417
Névmutató	433
2. KÖTET/LOVAGKOR ÉS RENESZÁNSZ - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1301-1526
Történelem / Tringli István
Politikatörténet	7
Az Anjouk és Zsigmond uralkodása	7
I. Károly	7
Nagy Lajos	22
Zsigmond	35
A Hunyadiak és a Jagellók	45
Az első Habsburg a magyar trónon: V. Albert	45
A zavaros idők és V. László uralkodása	49
Hunyadi Mátyás	58
A Jagelló-kor	68
Társadalomtörténet	80
Az ország lakói	80
Egységesülő nemesség és jobbágyság	81
Városok - városlakók	92
Nyelvtörténet: S. Hámori Antónia
A középső ómagyar kor	103
A kor nyelvi jellemzése	103
Egyházi tárgyú nyelvemlékek	104
Világi tárgyú emlékek	107
A szókészlet	108
A nyelvtani rendszer	109
A kései ómagyar kor	112
A kor nyelvi jellemzése	112
A kódexek	113
Glosszák, szójegyzékek	121
Eredeti magyar szövegek	122
A szókészlet	123
A nyelvtani rendszer	125
Irodalomtörténet
Az Anjou- és Zsigmond-kor	135
Műveltségi viszonyok / Szovák Kornél	135
A nyelv	135
Szóbeliség és laikus irodalom	136
Az írástudás kiterjedése: az írásbeliség laicizálódása	137
Könyvek és könyvtárak	138
Szerzők, műfajok, művek / Szovák Kornél	139
Az Anjou-kori történetírás emlékei	140
A vallásos irodalom	144
Az írásbeliség: oklevelek, levelek, formuláskönyvek	147
A kötészet	148
A Hunyadiak és a Jagellók kora	150
Latin nyelvű irodalom / Szovák Kornél	150
A történeti irodalom	151
Jogi irodalom és írásbeliség	153
A föld- és néprajz	154
Teológiai irodalom	155
Az értekező és líra-irodalom	157
Magyar nyelvű irodalom / Madas Edit	158
A magyar nyelvű kolostori irodalom felvirágzása	158
Kódexek, műfajok, művek	163
Humanista irodalom / Pajorin Klára	168
A magyarországi humanizmus megjelenése	168
Vitéz János és Janus Pannonius	169
Mátyás király és a humanista műveltség	173
A Jagelló-kori humanista irodalom	175
Művészetek
Művészettörténet / Buzás Gergely	227
A korai Anjou-kor művészete (1300-1350)	227
Építészet	227
Képzőművészet	231
A kései Anjou-kor művészete (1350-1400)	233
Építészet	234
Képzőművészet	236
Késő Zsigmond-kori művészet (1400-1437)	239
Építészet	239
Képzőművészet	242
Magyarország művészete 1437-1476 között	245
Építészet	245
Képzőművészet	249
Magyarország művészete 1476-1526 között	251
Építészet	251
Képzőművészet	258
Zenetörténet / Mezei János	264
A zenei élet feltételei a 14. században	264
Zene a 15. század elejétől Mohácsig	268
Tánctörténet / Felföldi László	275
Európai és magyar tánckultúra	275
Kora reneszánsz táncok Európában	278
Korabeli táncok Magyarországon	280
Egyháztörténet / Rácz György
Kapcsolat a szentszékkel (1301-1437)	289
Gyengülő pápaság - erősödő királyság	289
Magyarország és a nyugati egyházszakadás	292
Egyházi társadalom (1301-1437)	294
A főpapok, az egyházi középréteg és az alsópapság	294
A szerzetesség átalakulása	296
Egyház és társadalom (1301-1437)	299
Keresztény mindennapok	299
Az egyházszervezet bővülése	300
A politizáló egyház - az egyház és a politika (1437-1526)	303
Erősödő főkegyúri jog	303
A prelátusok a politikában	305
A társadalmat szolgáló egyház (1437-1526)	308
A világi szolgálat terei	308
Monasztikus, remete- és koldulórendek	312
Az apácák	316
Búcsú, zarándoklat / Csukovits Enikő	316
A katolikus egyházon kívüliek (1437-1526)	319
Zsidók	319
Görögkeletiek	319
Népi vallásosság / Csukovits Enikő	320
Táj és nép
Szomszédok, tartományok, etnikumok / Tringli István	329
Szomszédos országok és tartományok	329
Nemzetiségek és kiváltságolt népelemek	333
Az ország kormányzata / Tringli István	336
A király	336
A Szent Korona-tan	337
Helyi igazgatás, megyék és székek	337
Királyi székhely és főváros	340
A királyi tanács	342
Az országgyűlés	343
A nádor és a törvénykezés	344
Kancellária és kincstár	345
A hiteleshelyek	345
A törvények és a Hármaskönyv	346
Település és lakóhely / Siklósi Gyula	348
Városok	348
Várak	357
Kolostorok	358
Falvak	361
Életmód
Gazdaság és gazdálkodás / Tringli István	365
Földművelés	365
Állattenyésztés, halászat, malmok	366
Bányászat, pénzverés, adók	367
Kézművesség, kereskedelem	371
A középkori "államháztartás" elemei	373
Foglalkozások / Siklósi Gyula	375
Iskolázás	381
Az iskolázás az Anjou- és Zsigmond-korban / Szovák Kornél	381
Művelődés a Hunyadiak és a Jagellók korában / Csukovits Enikő	382
Mindennapi élet / Csukovits Enikő	386
Ünnepek és hétköznapok	386
Férfiviselet a 14. században	387
A 15. századi férfiak öltözködése	391
A női viselet változása	394
Ékszerek és kincsleletek	397
Lakberendezés, bútorok	400
Háztartási felszerelések	403
Kitekintés / Tringli István	406
Időrend	409
Irodalom	419
A képek jegyzéke	432
Név- és tárgymutató	449
3. KÖTET/SZULTÁN ÉS CSÁSZÁR BIRODALMÁBAN - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1526-1790
TÖRTÉNELEM
Politika és hadügy a török korban (1526-1699) - Fodor Pál, Oborni Teréz, Pálffy Géza	7
Két világbirodalom határán	7
A három részre szakadt ország (1526-1566)	9
"Háborús békeévek" (1566-1591)	15
Magyarország első modern háborúja (1591-1606)	23
A lassú romlás fél évszázada (1606-1663)	30
A kiútkeresés és felszabadulás (1663-1699)	37
Az újjászülető Magyarország	45
Politika és hadügy a Habsburg-uralom idején (1599-1790) - Kalmár János - Ifj. Barta János	48
Az általános elégedetlenség okai	48
A Rákóczi-szabadságharc	49
A szatmári megállapodás értékelése	53
Az ország politikai beillesztése a Habsburg Birodalomba	53
Mária Terézia a politika színterén	57
A háborús politika negyedszázada (1740-1765)	59
Társalkodás II. Józseffel (1765-1780)	65
II. József egyeduralma (1780-1790)	66
Az ország kormányzása (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz	72
A királyi Magyarország berendezkedése	72
Az Erdélyi Fejedelemség kormányzása	78
A török tartomány igazgatása	79
Az orszgá kormányzása (1699-1790) - Szántay Antal	82
A központi és a rendi kormányzat	82
Magyarország a Habsburg Monarchiában	83
Bécsi kormányhivatalok	84
Országos kormányhivatalok	84
Kamarai és hadügyi igazgatás	85
Társadalomtörténet (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza	86
A királyi Magyarország társadalma	86
Társadalmi rétegződés az Erdélyi Fejedelemségben	90
A Hódoltság társadalmi viszonyai	92
Társadalomtörténet (1699-1790 - ifj. Barta János)	95
A társadalom szerkezete	95
Birtokosok, nemesek	95
Jobbágyok, parasztok	99
Városlakók, polgárok	102
NYELVTÖRTÉNET
A középmagyar kor első fele - Uhl Gabriella	111
A kor nyelvi jellemzése	111
A kor nyelvi rendszere	117
Török jövevényszavak - Kakuk Zsuzsa	120
Nyelvtörténeti áttekintés	120
Török eredetű szókincsünk	122
A középmagyar kor második fele - Uhl Gabriella	129
A kor nyelvi jellemzése	129
II. József nyelvrendszere	129
A nyelvújítás előkészítése - Uhl Gabriella	130
Szótárak, helyesírási útmutatók	130
A 18. századi nyelvállapot jellemzése	131
Művelődési és nyelvművelési programok	132
A tudományos nyelv megújítása	133
Elképzelések a magyar nyelv eredetéről	133
IRODALOMTÖRTÉNET
Magyar nyelvű irodalom (1526-1690) - Ács Pál - Székely Júlia	137
Az irodalmi élet kereteinek átalakulása 1526 után	137
A könyvnyomtatás	138
A magyar erazmisták	141
A magyar irodalom a reformáció szolgálatában	142
Közköltészet, népi kultúra	146
Elitköltészet, udvari kutúra	149
A hódoltság török irodalma - Sudár Balázs	160
A török irodalomtörténet rétegei	160
A népköltészet	160
Az ásik-költészet	160
Díván-irodalom	162
A késő barokk kor magyar irodalma (1690-1772) - Ács Pál - Székely Júlia	165
Az irodalmi élet szintjei és színterei	165
Világi próza	169
Egyházi és kegyességi irodalom	173
A magyar irodalomtudomány kezdetei	176
Színház az iskolákban	178
Közösségi költészet és nemzeti propaganda	178
A rokokó irodalom	180
A magyar irodalom a felvilágosodás korában (1750-1790) - Mezei Márta	182
Az irodalom fejlődésének jellegzetességei	182
A felvilágosodás főbb eszméi	182
Az irodalom fogalma, klasszicizmus	183
Műnemek: dráma, epika, líra	183
Bessenyei György	184
A felvilágosodott líra Orczy Lőrinc és Barcsay Ábrahám műveiben	185
Az 1780-as évek	186
A klasszikus triász	188
MŰVÉSZETEK
Művészettörténet (1526-1699) - Mikó Árpád	221
Bevezetés	221
A művészeti élet keretei - udvarok, mecénások	222
Könyvművészet	226
Festészet	227
Szobrászat	233
Építészet	234
Iparművészet	242
Művészettörténet (1699-1790) - Jernyei Kiss János	243
Bevezetés	243
Templomok és kolostorok	243
Képzőművészet az egyház szolgálatában	246
Kastélyok, rezidenciák, barrok városkép	250
A világi képzőművészeti műfajai	253
Rokokó tendenciák	255
A felvilágosodás és a késő barokk	257
Zenetörténet (1526-1699)	260
Magyarország és Erdély zenetörténete - Király Péter - Papp Ágnes	260
A Hódoltság török zenéje - Sudár Balázs	272
Zenetörténet (1699-1790)	276
Műzenei kultúra - Sas Ágnes	276
Népzene - Tari Lujza	286
Tánctörténet - Felföldi László	289
Táncmesterek, tánckönyvek, táncok	289
A tánc sé az egyházak	290
Hajdútánc	290
Nyugat-európai táncok a magyar társaséletben	290
Keleti táncok Magyarországon	291
Tánckultúra a 18. századi Magyarországon	292
Tánc az arisztokrácia körében	293
A városi tánckultúra	293
A parasztság táncai	293
Katonatáncok	294
A "magyar tánc" a 18. században	294
EGYHÁZTÖRTÉNET
Keresztény egyházak (1526-1699) - Molnár Antal	297
A reformáció Európában	297
A reformáció elterjedése Magyarországon (16. század)	300
Katolikus megújulás és ellenreformáció (17. század)	306
Katolikus reform, reformáció, ellenreformáció	310
Népi hiedelemvilág - Tomisa Ilona	311
Búcsújáró helyek	311
Zarándoklatok	311
Muszlim hitélet - Ágoston Gábor	313
Dzsámik, mecseetek, dervisrendek	313
Muszlim iskolák, muszlim művelődés	314
Vallások, egyházak (1699-1790) - Katus László	315
Felekezeti arányok a 18. században	315
Római katolikusok	315
Ortodoxok (görögkeletiek)	324
Protestánsok	326
Zsidók	329
Népi hitvilág - Tomisa Iloan	330
A katolikus hitélet fellendülése	330
A protestáns vallásosság jellemzői	332
TÁJ ÉS NÉP
Természeti földrajz - Oborni Teréz - Szántay Antal	337
Szélsőséges jelenségek az időjárásban	337
Erdők, vizek és szántók	338
A háborúk okozta pusztulás	338
A kultúrtáj térnyerése	339
Népesség, etnikumok (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza	341
A népességszám változásai	341
Menekülés a falvakból	342
Etnikai átrendeződés	342
Románok Erdélyben	343
Szerbek, horvátok betelepedése	343
Szlovákok, németek, vlachok a Felvidéken	344
Törökök - délszlávok	344
Népesség, entikumok (1699-1790) - Katus László	345
A II. József-féle népszámlálás	345
Az etnikai viszonyok átalakulása	345
Bevándorlás	346
Belső vándormozgalom	348
A horvát és erdélyi szász rendi nemzet	348
A szerbek kiváltságai	349
A nem magyar népek társadalma	350
Nemzeti ébredési mozgalmak	350
Település és lakóhely (1526-1699) - Fodor Pál - Gerelyes Ibolya - Oborni Teréz - Pálffy Géza - Tomisa Ilona	352
Városok a kirláyi Magyarországon	352
Erdélyi városok	354
Városok a török Hódoltság területén	355
Szálláskertes települések	356
Oszmán-török építészet	358
Település és lakóhely (1699-1790) - Szántay Antal	361
Táj és település	361
Irtásfalvak, telepesfalvak, városok	361
Települések tipológiája	363
Gazdálkodás és telekforma	363
Udvar és ház	365
A népi építészet emlékei - Kocsis Gyula	365
ÉLETMÓD
Gazdaság 81526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza	369
A királyi Magyarország gazdasága	369
Erdély gazdasága	370
A Hódoltság gazdasága	372
Kézművesség (1526-1699)	375
Magyar kézművessés - Tomisa Ilona	375
Török kézművesség - Gerelyes Ibolya	381
Gazdaság - gazdálkodás (1699-1790) - Kalmár János - Kocsis Gyula	384
Ipar, bányászat	384
Mezőgazdaság	385
Kereskedelem	385
Adóreform	385
Paraszti gazdálkodás	386
Iskolázás - Ács Pál - Székely Júlia	389
Oktatás a hódoltság kori Magyarországon	389
Iskolázás a 18. században	392
Mindennapi élet (1526-1699) - Fodor Pál - Oborni Teréz - Pállfy Géza	398
Családi élet	398
Életszínvonal a korabeli Magyarországon	398
Étkezési szokások	399
Öltözködés	400
Török-magyar párviadalok	401
Rabkereskedelem a török-magyar határ mentén	401
Török házak, otthonok	402
Török ételek és italok	403
Mindennapi élet (1699-1790) - Kalmár János - Kocsis Gyula	404
Háztartás a lakberendezés	404
Öltözködés	406
Étkezés	408
Kitekintés - ifj. Barta János	416
Időrend	419
Irodalom	428
A képek jegyzéke	443
Névmutató	455
4. KÖTET/REFORMKOR ÉS KIEGYEZÉS - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867
TÖRTÉNELEM
A nemzetté válás kora (1790-1848) - Dobszay Tamás - Hermann Róbert	7
Válaszok a felvilágosodás és a nacionalizmsu kihívására	7
Magyarország a francia háborúk idején	14
Az abszolutizmus és a rendek (1812-1825)	19
A magyar liberalizmus születése	25
Küzdelmek a reformokért az 1840-es években	32
Polgári forradalom és szabadságharc (1848-1849) - Hermann Róbert	40
A forradalom és az átalakulás	40
A társadalmi átalakulás kérdései	46
Az önálló magyar hadsereg	46
Az első népképviseleti országgyűlés	48
Magyar belpolitika a szabadságharc időszakában	49
A magyar külpolitika és a nemzetiségi kérdés	54
A nagyhatalmak és a magyar szabadságharc	58
A szabadságharc katonai története	60
Az önkényuralom kora (1849-1867) - Fónagy Zoltán - Hermann Róbert	72
Zsarnokság és modernizáció	72
Az egységes birodalom vágyképe	73
A császári-királyi hadsereg 1849-1867 között	74
Magyarország betagolása a birodalomba	74
Polgári rend - szabadságjogok nélkül	74
A jobbágyfelszabadítás végrehajtása	79
Politikai hangulatviszonyok	81
Az emigráció	83
A nemzetiségek	85
Az 1859. évi hadjárat	86
Az önkényuralom megingása	87
Az 1866. évi hadjárat	88
A kiegyezés	89
Népesedési viszonyok - Fónagy Zoltán	91
Népességszám, népmozgalom	91
A század járványa: a kolera	92
Éhínségek	93
A felbomló rendi társadalom - Fónagy Zoltán
A rendiség	87
A rendi szerkezet	88
A mágnások	89
A birtokos nemesség	87
A kisnemesség	88
A paraszti világ	89
Az úrbéres viszony válsága és megszűnése	87
A paraszti világ peremén	88
A régi polgárság	89
A modern polgárság kezdetei	87
Értelmiségiek, tisztviselők	88
A polgárság alatti rétegek
NYELVTÖRTÉNET - DÖMÖTÖR ADRIENNA
A nyelvújítás története	129
A nyelv dolga: közügy	129
Ortológus és ellenművek	131
Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő	132
A nyelvújítás győzelme után	135
Eredmények	137
A nyelvújítás módszerei	138
Az új szavak	138
Szóképzés	139
Szóelvonás	139
Szóösszetétel	140
Elavult szavak felújítása	140
Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele	140
Idegen szavak, szószerkezetek fordítása	140
Idegen szavak magyarosítása	141
Nyelvi változások a korban	142
Szókészlet	142
Grammatika	142
Alaktani kérdések	143
Mondatszerkesztés	145
A nyelvtudományi története	147
Szótárak, nyelvtanok, tanulmányok	147
IRODALOMTÖRTÉNET
Magyar irodalom a nyelvújítás korában - Mezei Márta	151
Fordulat az 1790-es években	151
Batsányi János	151
Szentjóbi Szabó László	152
Verseghy Ferenc	152
Folyóiratok	152
Színházi élet	153
Műveskedő költők	153
A szentimentalizmus	154
Kármán József	154
A századforduló világa	155
Csokonai Vitéz Mihály	156
Debreceni irodalom	158
A nyelvújítási harc és az irodalom	159
Kazinczy Ferenc	160
Irodalmi élet a 19. század elején	161
Virág Benedek	162
Dunántúli írók	163
Berzsenyi Dániel	163
A reformkor és az önkényuralom irodalma - Szabó G. Zoltán	166
A kor jellemzői	166
A romantika és a nemzeti klasszicizmus sajátosságai	167
A lírai műfajok változása a 19. első két harmadában	168
Kölcsey Ferenc	169
Vörösmarty Mihály	171
Petőfi Sándor	174
Arany János	177
Vajda János	180
Az epikai műfajok a 19. század első két harmadában	181
Eötvös József	182
Jókai Mór	184
Kemény Zsigmond	186
Gyulai Pál	188
A színházkultúra fejlődése	189
Kisfaludy Károly	190
Katona József	191
Madách Imre	192
Szigligeti Ede	194
A reformkor és a szabadságharc utáni időszak sajtója	195
Az Akadémia szerepe a magyar tudományos élet kialakulásában	196
Toldy Ferenc	197
MŰVÉSZETEK
Művészettörténet - klasszicizmus és romantika - Papp Júlia	217
A nemzeti művészet kezdetei	217
Változások az építészetben a 19. század első felében	222
A polgári műfajok virágzása a festészetben	227
Szobrászat	235
Emlékműállítás	238
A művelődési eszmény a képzőművészetben	240
A műkritika kibontakozása	242
A történeti festészet virágzása	243
A nemzeti romantika építészete	248
Zenetörténet - Műzene - Domokos Zsuzsa	250
Magyarország zenetörténete az 1800-as évek elejétől a kiegyezésig	250
A 18. század öröksége: a verbunkos	250
Operajátszás, népszínmű a század első évtizedeiben	252
Erkel Ferenc első operái	253
A Szózat és a Himnusz születése	255
A zeneélet fellendülése az 1840-es években	255
Hangversenyélet, zeneoktatás az 1840-es években	256
Liszt Ferenc Magyarországon (1840, 1846)	257
A forradalom és szabadságharc zenéje	259
Zenei élet az 1850-es években	259
Mosonyi Mihály művészete	260
Erkel Bánk bán című operája	261
Egyházi zene	263
Zenetörténet - Népzene - Tari Lujza	264
A népdalgyűjtés kezdetei	264
Vokális zene	267
Hangszeres zene	269
Tánctörténet - Felföldi László	271
Az európai tánckultúra	271
A tánckultúra Magyarországon	274
Tánc és társas életben	277
Tánc a közéletben és a művészetekben	280
Magyar színháztörténet - Kerényi Ferenc	282
Az első kísérletek (1790-1797)	282
A vándorszínészet évtizedei (1797-1837)	284
A magyar romantika színpadi forradalma	286
A Nemzeti Színház és első aranykora (1837-1848)	286
Színház a forradalomban (1848-1849)	290
A színpadi romantika a nemzeti stílussá válása (1849 után)	291
EGYHÁZTÖRTÉNET
Vallások, egyházak - Katus László	301
A népesség felekezeti megoszlása	301
A római katolikusok	302
Görög katolikusok	307
Görögkeletiek (ortodoxok)	308
Protestánsok	309
Zsidók	313
Népi hitvilág - Tomisa Ilona	316
Felvilágosodás és a népi hitélet	316
Hivatalos és népi vallásos gyakorlat	316
A vallásos élet szervezői	317
Remeték	318
Vallásos társulatok és működésük	318
Felekezeti villongások	319
A protestánsok vallásgyakorlása	319
A protestáns hitélet alakulása	320
A presbitérium intézménye	320
Táj és nép
Ember és természet - Dobszay Tamás	325
Magyar tájak a 19. század első felében	325
A természetátalakítás kezdetei	327
Település és lakóhely	328
Etnikumok, nemzetségek - Katus László	332
Etnikai viszonyok	332
Nemzeti ébredési mozgalmak	333
A magyar politikai elit és a nemzetiségi kérdés	344
A nemzetiségi kérdés az 1861. évi országgyűlésen	347
Politikai földrajz - Dobszay Tamás	349
A Habsburg Birodalom mint politikai keret	349
Az összbirodalom kormányzata 1848-ig	349
Magyarország a Monarchiában	352
A birodalom kormányzása 1848 után	354
Magyarország igazgatása az önkényuralom és a provizórium éveiben	355
ÉLETMÓD
Gazdaság és gazdálkodás - Fónagy Zoltán	369
A gazdaságpolitika és eszközei	369
A forgalom	373
Mezőgazdaság	379
Ipar	384
Technikatörténet - Fónagy Zoltán	388
A mezőgazdasági technika	388
Közlekedés, hírközlés, infrastruktúra	389
A gyáripar	393
Oktatás és tudomány - Dobszay Tamás	399
Iskolatörténet	399
Tudománytörténet	403
Mindennapi élet - Fónagy Zoltán - Kocsis Gyula	409
A mágnások	409
A birtokos nemesség	410
A kisnemesség	412
A polgárság	413
A városi szegények	415
A parasztság	416
A magánélet keretei	423
Mentalitás	425
Egészségügyi viszonyok	429
Kitekintés - Fónagy Zoltán	432
Időrend	435
Irodalom	443
A képek jegyzéke	454
Név- és tárgymutató	469
5. KÖTET/AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1867-1918
TÖRTÉNELEM
Köztörténet - Szabó Dániel	7
A dualista politikai rendszer kialakulása	7
A dualista rendszer politikai struktúrája	7
Ausztria és Magyarország külpolitikája az 1890-es évekig	11
Az Andrássy-korszak	13
A politikai pártok	16
A Lónyay-időszak	20
A ausztriai rendszer kialakulása	23
Tisza Kálmán korszaka	24
A dualizmus válsága
A stabilitás megbomlása	31
A külpolitikai helyzet változása	32
Tisza Kálmán bukása	34
Szapáry Gyula kormánya	34
A munkásmozgalom	36
A Wekerle-kormány	38
A nemzetiségi kérdés	40
Az 1890-es évek látványos konfiktusai	41
Bánffy Dezső időszaka	42
A millenium	44
A Bánffy-rendszer	45
Ausztria a századfordulón	48
A Széll-korszak	50
Új pártok a válság idején	54
Munkásmozgalom a századfordulón	55
A Szabadelvű Párt bukása	57
Ausztria a századforduló után	59
A darabontkorszak	60
A koalíciós korszak	64
Gazdaságpolitika	67
A választójog	67
Nemzetiségi politika	68
A horvát kérdés a századfordulón	70
A koalíció bukása	71
A Nemzeti Munkapárt	73
Az első világháború	79
A szarajevói merénylet	79
Az augusztisu válság	80
A kezdeti katonai események	82
A magyarországi átalakulások	83
A háború második szakasza	86
Tisza István bukása	88
A végjáték	89
Az őszirózsás forradalom	93
TÁRSADALOM - Fónagy Zoltán
Népesedési viszonyok	95
A demográfiai átmenet	95
Népességszám és népesedési mutatók	96
Eltűnő járványok, új veszélyek	97
A háborús veszteség	99
Az egészségügyi szervezet kiépülése	99
A táplálkozási viszonyok javulása	101
A mozgásba jött társadalom	101
A társadalmi mobilitás kiszélesedése	101
A külső migráció	101
Átrendeződés az országon belól	102
A társadalmi átrétegződés	103
A társadalomszerkezet	103
Nagybirtokosok és arisztokraták	104
A nagypolgárság	105
A középosztály	105
A kispolgárok	107
A birtokos parasztság	111
A mezőgazdasági bérmunkások	112
Az ipari proletárok	114
NYELVTÖRTÉNET - SZATHMÁRI ISTVÁN
A történeti háttér és nyelvünk alakulása	119
A nyelvújítás új hulláma	121
Az irodalmi és a köznyelv	125
A korabeli magyar nyelvtudomány története	127
IRODALOMTÖRTÉNET
A változások korának irodalm: Dezillúzió és újromantika (1860-as évek -1877) - Császtvay Tündre	133
Útkeresők	134
Toborzó	137
Az írófejedelem: Jókai Mór (1825-1904)	138
Az érzelmes regényírók	139
Az elégedetlen lírikusok	141
Irodalmi ellentétek	142
Újromantikus drámaírók és népszínmű-szerzők	144
Zsurnaliszta irodalom	146
A vállalkozások korának irodalm: irodalmi harcok és kísérletek (1877-1890) - Császtvay Tünde	149
Seregszemle	149
Irodalmi harcmező - a kozmoplita vita	152
Újító lírikusok	155
Egynéi hangú regényírók és novellisták	159
Mikszáth Kálmán nyomában	162
A nemesség új útjai az elbeszélőirodalomban	164
Útkereső drámaírók	168
A tömegtermelés kora	168
A tömegbefolyásoló zsurnaliszta irodalom	173
Olvasókörök, kaszinók, könyvtárak	176
A századvég-századforduló irodalma: bohémság és historizmus (1890-906) - Császtvay Tündre	177
Budapest - a világváros	179
Historizmus	181
A nemzeti szellem és a szecesszió költői	182
A századelő irodalmi forradalma (1906-1919) - Veres András	183
Háttér: a századforduló kulturális megosztottsága	183
Az 1900-as évtizedben fellépő generáció: "második magyar reformnemzedék"	184
A Nyugat	186
A Nyugat első nemzedékéne költői	191
A Nyugat elbeszélői	192
Harc A Holnap és a Nyugat körül	194
A századelő két magányos alkotója	196
Thália Társaság, A Szellem, Vasárnapi Kör	199
Kassák Lajos avantgárd mozgalma - Kappanyos András	200
Az irodalmi élet a háború és a forradalmak idején	202
MŰVÉSZETEK
Művészettörténet (1867-1918) - Gellér Katalin	207
Magyar művészet a dualizmus idején	207
A historizmus művészete	209
Realista tendenciák a festészetben	214
A századforduló művészete	216
A Neósok, a Nyolcak, az Aktivisták	225
Zenei élet a kiegyezés után (1867-1900) - Gombos László	228
A zeneélet színterei és a hangversenyélet	230
Erkel Ferenc és Liszt Ferenc pályájának utolsó szakaszában	233
A Zeneakadémia alapítása és jelentősége	235
Az Operaház és a magyar opera	236
A magyar zene fő irányai a 19. század utolsó harmadában	239
Új század, új nemzedék (1900-1918) - Vikárius László	241
A népzene fölfedezése	243
A "nyugatos" fordulat	244
Zeneélet a hátországban	247
Népzene - Tari Lujza	250
A népies műdaltól a magyar nótáig, a népszínműtől az operettig	250
Az új magyar népdalstílus megszületése	253
A néprajztudomány hatása és zenei eredményei	254
A valódi népdal felfedezése, a modern népzenetudomány kialakulása	254
Tánctörténet - Felföldi László
Európa korabeli tánckultúrája	256
A tánckultúra feltételei Magyarországon	258
A tánc a képzőművészetben és a népművészetben	262
Tánc és irodalom	263
A tánctudomány felé	263
Színháztörténet 1867-1920) - Kerényi Ferenc	264
A polgári színházszervezet kialakulása	264
Színjátéktípusok és szerepkörök	268
Színházak és stílusok	271
Színházak a világháborúban és a forradalmakban	274
A némafilm első korszaka (1918-ig) - Vajdovich Györgyi	276
A mozgókép születése	276
A mozgókép megjelenése Magyarországon	277
A vándormozisok korszaka	277
Az első jelentős film. A tánc	278
A korai aktualitásfilmek és életképek	279
Az első mozik megjelenése	279
A filmforgalmazás kialakulása	280
A játékfilm megjelenése	280
A nagyipari filmgyártás kialakulása	283
Magyar játékfilmek 1912 és 1918 között	285
A csúcskorszak vége	293
EGYHÁZTÖRTÉNET
Vallások és egyházak a polgári Magyarországon - Katus László	297
Katolikusok	300
Protestánsok	309
Görögkeletiek (ortodoxok)	313
Izraeliták	314
Népi vallásosság - Tomisa Ilona	318
A népi vallásosság írott forrásai	318
A pap mint a közösség vezetője	318
A templom szerepe a hitéletben	319
Az egyházközség világi elöljárói	319
A vallásos élet tárgyi világa	320
A kisegyházak megjelenése	321
TÁJ ÉS NÉP
Ember és természet - Dobszay Tamás	325
A környezethe való viszony	325
A vízrendezések	326
A mezőgazdaság és a táj átalakulása	328
Az ipar és a tájak	330
A vasút	331
Ember és tér kapcsolatának változása	333
Település és lakóhely - Dobszay Tamás	335
Településszerkezet	335
Puszták	336
Falvak	336
A városfejlődés tényezői és szakaszai	337
A korábbi várostípusok sorsa	339
A városok hierarchiája	340
A főváros	342
A városiasodás	343
Entikumok, nemzetiségek - Katus László	345
Asszimiláció, magyarosodás	346
A nemzetiségi társadalmak	348
A nemzetiségi kérdés a politikában. A nemzetiségi törvény	350
A horvátok	355
A szerbek és a kisebb délszláv népcsoportok	357
A szlovákok	358
A románok	359
A ruszinok	361
A németek	361
Politikaii földrajz - Dobszay Tamás	362
Az Osztrák-Magyar Monarchia szerkezete	362
A Magyar Királyság 1867-1918 között	362
Az igazgatás területi szerkezete	364
ÉLETMÓD
Gazdaság és gazdálkodás - Fónagy Zoltán	369
A gazdasági modernizáció	369
Konjunktúrák és válságok	369
A Monarchia közös piaca	372
Állam és gazdaság	374
Az államháztartás	375
A mezőgazdaság átalakulása	378
Az ipar fejlődése	380
A közlekedés forradalma	382
A kereskedelem	384
A modernizáció motorja, a hitelszervezet	386
Budapest - a gazdaság fővárosa	387
A mérleg	388
A paraszti gazdálkodás - Kocsis Gyula	389
Technikatörténet - Fónagy Zoltán	398
A mezőgazdasági technika	398
Az infrastruktúra forradalma	402
A modern távközlés kezdetei: távíró és telefon	408
Az ipari technika fejlődése	411
Iskola- és tudománytörténet - Dobszay Tamás	420
Az oktatási rendszer szintjei	420
Tudományos és kulturális intézményrendszer	429
Mindennapi élet - Dobszay Tamás	343
Családtípusok	343
A családszerkezet a 19. század utolsó harmadában	343
A családszerkezet változása a századfordulótól	435
A nemek viszonya	436
Házasodási szokások	438
Életciklus	439
Mentalitás, időfelfogás	440
Háztartás, család és lakás az egyes rétegeknél	442
Társadalmi fegyelmezés	446
Térhasználat	446
Társadalomszerveződés	448
A paraszti életmód mindennapjai (Kocsis Gyula)	449
Kitekintés - Fónagy Zoltán	452
Időrend	455
A képek jegyzéke	462
Név- és tárgymutató	477
CD-ROM-melléklet tartalma: Szövggyűjtemény és ajánlott irodalom
Galéria
6. KÖTET/MAGYAROK A 20. SZÁZADBAN - MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1918-2000
TÖRTÉNELEM	1
Gergely Jenő:
Pritz Pál: Köztörténet	7
Összeomlás, forradalmak, ellenforradalom (1918-1920)	7
A polgári demokratikus forradalom és köztársaság (1918. október 31. - 1919. március 20.)	7
A Monarchia öröksége	9
A Magyarországi Tanácsköztársaság (1919. március 21. - augusztus 1.)	11
A keresztény nemzeti kurzus időszaka (1919. augusztus 1.-1920. június)	13
Trianon	16
A konzervatív-liberális Bethlen-korszak	17
A politikai és gazdasági konszolidáció feltételei	17
Az elszigeteltség esztendei	18
Küzdelem a népszövetségi kölcsönért	20
A külpolitika és apparátusa	21
A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének kudarca	21
Jugoszláv adu?	22
Úton az egyenrangúság felé	22
A Rómába vezető út	22
Az aktív külpolitika évei	23
A revíziós törekvések természetrajza	24
A gazdasági válság szorításában	25
A Gömbös-korszak (1932-1936)	26
A modernizáció kezdetei	26
"Tojástánc" Berlin és Róma között: a Gömbös-kormány külpolitikája	27
A marseille-i trauma és a külpolitikai fordulat elméleti lehetősége	28
Küzdelem a revízió lehetőségének megmentéséért	29
Mozgalmas fél évtized: Darányitól Telekiig (1936-1941)	31
A gazdasági fellendülés hatásai	31
Szűkülő mozgástérben	32
Imrédy, a meglepetések embere	33
Kiel és Bled kapcsolata: a magyar diplomáciai bravúr	34
Az első bécsi döntés	35
A Teleki-kormány	36
A második bécsi döntés	39
Magyarország a második világháborúban	41
Sodródás a világháború örvénye felé	41
A Kállay-kormány (1942-1944)	44
A sztálingrádi fordulat	45
Előzetes fegyverszüneti puhatolózás és az ország német megszállása	46
A holokauszt	48
Sikertelen kísérlet a háborúból történő kiugrásra	49
A végjáték: a nyilas diktatúra (1944. október 16. - 1945. április)	50
Az ellenállás	51
A magyarországi háború	52
1945: A nagy vízválasztó	54
Kitekintés a 20. század második felére	54
A koalíció évei	55
Az új hatalmi szervek	55
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front	56
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány	56
Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon	57
A Közép-Európa jövőjét megsemmisítő szovjet akarat	58
A Tildy-kormány	60
A köztársaság kikiáltása	61
A németek kitelepítése és a felvidéki magyarok betelepítése	62
Az utolsó lehetőség: Nagy Ferenc kormánya	63
A párizsi békeszerződés	65
Az ország szovjetizálása	65
Az elérhetetlen Marshall-terv	66
A többpártrendszerből az állampárti diktatúrába	66
A Tájékoztató Iroda megalakulásától a koncepciós perek rémületéig	67
A Rákosi-rendszer	68
Az egypártrendszer megteremtése	68
A rettegés évei (1949-1953)	71
Integráció - szovjet módra	72
Sztálin halála után	73
Az első Nagy Imre-kormány	73
Az 1956-os forradalom és szabadságharc	75
A nemzetközi és hazai háttér	75
A forradalom győzelme	75
A Kádár-rendszer	79
A forradalom eltiprása és a Kádár-rendszer megszületése	79
A majdnem teljes külpolitikai elszigeteltség fokozatos felszámolása	80
A Hruzscsov-Brezsnyev váltás próbatétele	81
1968 kihívása	83
A világgazdasági válságra adott válasz	84
Komor háttér előtt a külpolitika látványos sikerei	84
A kisebbségi magyarság mostohája	85
A moszkvai támasz nélkül maradó rendszer bukása	86
A rendszerváltozás évtizede	87
A külső feltételek	87
A "tárgyalásos forradalom"	87
A kerekasztal-tárgyalások	89
Az első szabad választások: 1900 és az Antall-kormány	90
Nemzetközi status quo	92
A három tengely körül forgó új magyar külpolitika	92
A parlamenti váltógazdálkodás működése	93
Romsics Ignác: Társadalomtörténet	95
A Hotrthy-korszak (1920-1944)	95
Demográfiai változások	95
A foglalkozásszerkezetek	95
Osztályok és rétegek	95
A társadalmi mobilitás	101
A háború alatti emberveszteségek	102
A szovjet táborban (1944-1989)	102
A lakosság számának változásai	102
Keresők és eltartottak	103
A földosztás hatása	104
A "munkáskáderek"	105
Foglalkozásszerkezet és jövedelmi viszonyok	105
A fizikai és a szellemi munkások	107
A társadalmi mobilitás felgyorsulása	107
A társadalom homogenizálódása	108
Társadalmi struktúra	109
A rendszerváltás után	111
Demográfiai trendek	111
A foglalkozásszerkezet változásai és a jövedelmek	112
SZATHMÁRI ISTVÁN: NYELVTÖRTÉNET
A történeti háttér és nyelvünk alakulása	117
Korszakhatárok	117
A magyar nyelv összetevőinek változásai	118
Hangtani jelenségek	118
Hangok megrövidülése	118
Hangok megnyúlása	118
Mássalhangzók más jellegű módosulásai	118
A mondat, a szöveg kiejtést zavaró jelenségek	119
A szókészlet	119
Jövevényszavak	119
Szóalkotásmód	120
Nyelvtani jelenségek	122
Alaktan: az igeragozás	122
A szófajok	122
Mondatszerkesztés	122
Egyéb változások	122
Az irodalmi köznyelv	124
Az irodalmi nyelv	124
A köznyelv	124
IRODALOMTÖRTÉNET
Tverdota György: Avantgárd és modern klasszicizmus (1918-1945)	129
Az irodalmi élet politikai kerete és tagolódása	129
Magyar irodalom a határokon túl	129
Emigráció és irodalom	129
Kappanyos András: Avantgárd az emigrációban	130
Kappanyos András: A hazai avantgárd és az izmusok alkonya	131
Kappanyos András: Kassák Lajos (1887-1967)	132
Kisebbségi magyar irodalmak	132
Hivatalosság és irodalom	134
A magyar szellemtörténeti iskola	135
A Nyugat a két világháború közötti korszakban	136
A Nyugat első nemzedéke	137
Babits Mihály (1883-1941)	137
Veres András: Kosztolányi Dezső (1885-1936)	138
Móricz Zsigmond (1879-1942)	141
A Nyugat első nemzedékének prózaírói	142
A Nyugat második nemzedéke	145
Szabó Lőrinc (1900-1957)	146
József Attila (1905-1937)	147
Márai Sándor (1900-1989)	149
A Nyugat harmadik nemzedéke	150
Radnóti Miklós (1909-1944)	150
Weöres Sándor (1913-1989)	151
A Nyugat második és harmadik nemzedékének más prózaírói	152
A Nyugat második és harmadik nemzedékének más költői	153
Irodalom és népiesség	154
Népi irodalom - előzmények	154
A népi mozgalom	155
Illyés Gyula (1902-1983)	156
Németh László (1901-1975)	157
Népi írók	158
Háború és irodalom	160
Veres András: Államosított irodalom (1945-1968)	161
Előzetes megjegyzések	161
A koalíciós időszak	162
Az irodalmi élet államosítása	164
Reform, forradalom, megtorlás, konszolidáció	168
A hatvanas évek	171
Veres András: A korszak legjelentősebb alkotói	174
A Nyugat-hagyomány képviselői	174
Az Újhold költői és írói	175
A népi hagyomány képviselői	177
A szocialista hagyomány képviselői	178
A "fényes szelek" nemzedéke	180
Az Emberavatás nemzedéke	181
A Tűz-tánc költői	182
A hatvanas évek költői	182
Veres András: Az irodalmi élet alakulása 1968-tól 1980-ig	183
1968 és a konzervatív ellentámadása	183
A hatvanas-hetvenes évek fordulójának irodalma	184
Visszatérés a reformpolitikához	186
A hetvenes évek közepének-végének irodalma	187
Kappanyos András: A nyolcvanas-kilencvenes évek	189
A változások évtizede	189
1989 után	191
Líra	192
Próza	195
Dráma	198
MŰVÉSZETEK
Szeifert Judit: Művészettörténet	205
Magyar művészet a két világháború között	205
Az első világháború és a Tanácsköztársaság művészeti hatása	205
Képzőművészet	206
Építészet	209
Iparművészet	210
Magyar művészet 1945 és 1960 között	210
A fordulat évei, 1945-1949	210
A szocreál	211
Építészet	212
Az 1960-1970-es évek magyar művészete	213
Az 1960-as évek képzőművészete	213
Figuratív, geometrikus és konceptuális tendenciák az 1970-es években	214
Építészet	215
Iparművészet	216
Magyar művészet az 1980-as évektől napjainkig	216
Képzőművészet	216
Építészet	218
Halász Péter: Zenetörténet - műzene	219
Bevezetés- a 20. század magyar zenéje	219
Zeneélet 1919 és 1945 között	219
A Tanácsköztársaság és az ellenforradalom zeneélete	219
Zenei intézmények	220
Budapest fél évszázados jubileuma	222
Bartók és Kodály szétváló útjai	222
A Kodály-tanítványok	224
Zenetudomány	225
A második világháború évei	226
Zenei életünk 1945 után	226
A helyreállított sokszínűség	226
Új korszak, új intézmények	227
A Bartók-per és Bartók-kutatás	228
Zeneszerzés az önkény évei alatt	229
A lazuló kényszer évtizedei	230
Útkeresés: az 1960-as évek zeneszerzése	231
Az 1970-1980-as évek zeneszerzése	232
Zenetudomány	233
Zenei tömegmozgalmak	233
Zeneélet 1990 után	234
Tari Lujza: Zenetörténet - népzene	236
A két világháború között	236
A műsodik világháború utáni korszak	238
Felföldi László: Tánctörténet	242
Nemzetközi kitekintés	242
A tánc helyzete	242
A színpadi táncművészet	242
Etnikus táncok	243
Társastáncok, versenytáncok	244
Hagyományos táncok	244
A tánckultúra Magyarországon	245
Hivatásos táncaink	245
Hagyományos táncaink	246
A tánc és a tudomány	248
A tánc és más művészetek	249
Jákfalvi Magdolna: Színháztörténet	251
A két világháború közötti korszak	252
A Nemzeti Színház	252
A Vígszínház	255
Az avantgárd kezdeményezések	256
A budapesti Operaház	256
Az operettjátszás	258
A kabaré	258
Az államosított színházak időszaka	259
Az állami színházak	259
Az alternatív színházak	266
FILMTÖRTÉNET	269
Vajdovich Györgyi: A magyar film 1918-tól 1945-ig	269
Filmesek a Tanácsköztársaság mellett	269
A filmgyártás elsorvasztása	269
Az állami irányítású filmipar kiépítése	270
A magyar hangosfilm születése	270
A magyar filmvígjáték aranykora	270
A filmek szerepe a második világháború alatt	272
Varga Balázs: Magyar filmtörténet 1945-től napjainkig	274
A filmgyártás újraélesztése	274
Államosítás és átszervezés	275
A politika és az ideológia fogságában	275
Termelési filmek és történelmi tablók	276
Az életjeltől az újjászületésig	277
Az újhullámok kora	278
A történelem és a politika igézetében	281
Modellek és parabolák	282
Közönségfilmek, népszerű műfajok	283
Az 1970-es évek: stilizálás és naturalizmus	283
A szociológiai kiáltványtól a Budapesti Iskoláig	284
Szatírák és hétköznapok	285
Új szerzői stratégiák	286
A történetektől az új narrativitásig	287
Tabuk és tabutörések	288
A közönség nyomában	288
A kortárs film magyar pályái	289
A filmgyártás átrendeződése az 1990-es években	290
A független film és a fiatalok áttörése	290
EGYHÁZTÖRTÉNET
Gergely Jenő: Az egyházak 1918-1919-ben	293
Gergely Jenő. Az egyházak a keresztény-nemzeti Magyarországon (1919-1944)	295
Az egyházak helyzete és szerepvállalása	295
A katolikus egyház	296
A protestáns egyház	299
Ortodox (görögkeleti) egyházak	302
Szabadegyházak, kisegyházak, szekták	302
Az izraelita felekezet	303
A hitélet	304
Az egyházi műveltség	306
Egyház és társadalom	307
Gergely Jenő: Az egyházak és az egyházpolitika 1945-től a rendszerváltozásig	310
Az állam és az egyházak viszonya	310
A katolikus egyház	313
A református egyház	318
Az evangélikus egyház	319
Az unitárius egyház	320
Ortodox egyházak	320
Egyéb bejegyzett felekezetek	320
Az izraelita felekezet	321
Gergely Jenő: A rendszerváltozás után (1989-től)	322
Tomisa Ilona: Népi hitvilág	326
A hagyományos paraszti vallásosság átalakulása	326
Tomisa Ilona: Vallásos élet a két világháború között	326
A hitélet fellendülése	326
Egyesületi élet	326
A protestánsok vallási élete	327
A faluszemináriumok	327
Tanonciskolák	328
A hagyományos paraszti vallásosság	328
Paraszti világkép	328
A vallásosság tárgyi világa	329
A templomi ülésrend és felszerelés	329
Út menti keresztek	330
A pap személye	330
A protestáns gyülekezeti kegyesség	331
Zsoltározás	331
Imaélet	331
Tomisa Ilona: A vallásos élet visszaszorulása 1945 után	331
Az intézményi keretek felbomlása	331
A protestáns egyházak helyzete	332
Tomisa Ilona: Vallásos élet 1989 után	332
A búcsújárások, ünnepek jelentősége	332
A népi hitélet átalakulása napjainkban	333
Romsics Ignác: TÁJ ÉS NÉP
Természeti földrajz	337
Az ország földrajzi helyzete, tájai	337
Az éghajlat	337
A domborzat	339
Folyók, tavak	339
A természeti erőforrások	340
Népesség, etnikumok	347
Nemzetiségi változások 1920 után	343
Változások 1938 és 1941 között, valamint a világháború után	344
A népesség felekezeti megoszlása	346
Település és lakóhely	347
Változások Trianon után	347
Városok és falvak	347
Lakásviszonyok	349
Közlekedés és hírközlés	350
A településszerkezet átalakulása a második világháború után	350
Lakásépítés	354
A városi közlekedés	356
ÉLETMÓD
Romsics Ignác: Gazdaság és gazdálkodás
A Horthy-korszak, 1950-1944	359
Újjáépítés és átmenet, 1945-1949	359
A külkereskedelmi kapcsolatrendszer átalakulása	366
A szocialista tervgazdálkodás kora, 1949-1989	369
A Rákosi-korszak	369
A Kádár-korszak	371
A gazdasági rendszerváltás, 1990-es évek	378
Technikatörténet 1918-2000	380
Bevezetés	380
Bányászat	381
Kohászat	382
Közlekedés- és járműtechnika	383
Haditechnika	388
Elektrotechnika	392
Vegyipar/gyógyszeripar	394
A mezőgazdaság gépesítése	395
Malomipar	396
Környezetvédelmi technológiák	397
Műszertechnika	397
Informatikati forradalom	400
Romsics Ignác: Iskola- és tudománytörténet	405
Horthy-korszak, 1920-1944	405
Az átmenet évei, 1945-1949	411
A Rákosi-korszak, 1950-1956	415
A Kádár-korszak, 1956-1989	416
A rendszerváltás évtizedei, 1989-1999	423
Romsics Ignác: Mindennapi élet	425
A Horthy-korszak, 1920-1944	425
Az átmenet évei, 1945-1949	431
A korai ötvenes évek	433
A Kádár-korszak, 1956-1989	437
Az elmúlt tíz év fejleményei, 1989-2000	447
Szentpéteri József: Visszapillantás	450
Időrend	456
Irodalom	464
A képek jegyzéke	479
Név- és tárgymutató	496
A CD-ROM-melléklet tartalma: Szöveggyűjtemény, Galéria

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem