A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Könyvszemle 2002/3.

Könyv- és sajtótörténeti folyóirat - 118. évfolyam 3. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1002-ben a hildesheimi püspök életrajzírója szerint a mainzi érsek és a hildesheimi püspök „Henrik urat az ország többi fejedelmével igen nagy tisztelettel Mainzba vezették és vasárnap, pünkösd... Tovább

Előszó

1002-ben a hildesheimi püspök életrajzírója szerint a mainzi érsek és a hildesheimi püspök „Henrik urat az ország többi fejedelmével igen nagy tisztelettel Mainzba vezették és vasárnap, pünkösd nyolcadán a kormányzást és a királyi hatalmat átadták neki az Ur lándzsájával (régimén et regiam potestatem cum dominica hasta illi tradiderunt) és azután a rendnek megfelelően elvégezvén mindent, felkenték (unxerunt)."
Ezt a szent lándzsát I. Henrik német király (919-936) (aki egyébként méltatlanságára hivatkozva elhárította királlyá való felkenését) jelentős terület átengedése fejében szerezte meg a burgund uralkodótól. Ez a lándzsa a 10. században igen nagy vallási tisztelet tárgya volt a pengéjébe Krisztus keresztszegeinek közfelfogás szerinti beütése miatt, továbbá uralkodói jelvénynek is tekintették. I. Henrik fiára, I. (Nagy) Ottóra (936-973) hagyta. A 10. századi történetírók közül Liutprand a 939. évi birteni, Widukind a 955. évi Lech-mezei csata megnyerésében tulajdonított meghatározó szerepet az I. Ottó birtokában volt szent lándzsának, amelyet legkésőbb 1000 tájékától a nevezetes ó-keresztény katona-vértanú, Szent Mauritius lándzsájának is tartottak és így valójában kettős ereklyeként kezelték.
Liutprand szerint Ottó a lázadók elleni birteni csata alkalmával Mózes imájára és a zsidóknak az amalekiták feletti győzelmére gondolva, lováról leszállt és „egész népével könnyeket ontva, az urunk és üdvözítőnk Jézus Krisztus kezébe döfött, győzelmet adó szegek előtt, amelyek (Ottó) lándzsájába voltak ütve, imádságra fakadt és diadalmaskodott". Vissza

Tartalom

Gerics József - Ladányi Erzsébet: Források Szent István királlyá avatásának történetéhez 213
Steinmann Judith: 16. századi zürichi könyvkötések a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában
Viskolcz Noémi: Johann Heinrich Bisterfeld és a gyulafehérvári tankönyvkiadás a XVII
században 249
Lakatos Éva: A léghajón való kiadástól a csavargók újságjáig 272
KÖZLEMÉNYEK
Barlay Ö. Szabolcs: Segeth Tamás emlékkönyvének magyar vonatkozásai 287
Gömöri György: Recenziók magyar szerzőkről az Acta Eruditorum korai évfolyamaiban 288
Bessenyei József: Nyomozás eltűnt könyvek után Nyitrán 1758-ban 293
Fehér Katalin: Egy angol népoktatási módszer sajtóvisszhangja a reformkori Magyarországon 295
Orosz László: Hajnóczy Iván „hagyatéka". Adalékok Katona-szövegek pontosításához, kiegészítéséhez, forrásaihoz és magyarázatához 301
Hornyák Mária: Teleki Blanka és a sajtó 306
Rózsa Mária: Magyar irodalom a Jung Ungarn című folyóiratban 317
Hangodi Ágnes: Hamvas, Powys és Zolnay - összefüggések A száz könyv kapcsán 322
FIGYELŐ
Monok István: Az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadványai újraalapítása óta 1991-2001 328
Rozsondai Marianne: írók könyvtárai. - Konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban 331
Fried István: Megjegyzések egy fontos bibliográfia ürügyén 337
SZEMLE
Honterus-emlékkönyv. Emlékülés és kiállítás Johannes Honterus halálának 450. évfordulója
alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban, 1999. /Honterus-Festschrift. Wissenschaftliche Tagung und Ausstellung zum 450. jährigen Todestage von Johannes Honterus
in der Ungarischen Széchényi Nationalbibliothek, 1999. Szerk./hrsg. von W. Salgó
Ágnes, Stemler Ágnes. Bp. 2001. (Rozsondai Marianne) 342
Dörnyei Sándor. Régi magyar orvosdoktori értekezések. Nagyszombat-Buda-Pest, 1772-
1849. 1. köt. Bp. 1998., 2. köt. Bp. 2001. (Magyar László András) 345
Dörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti irodalom 1715-1944. Piliscsaba-Bp. 2002. (Magyar László András) 347
Fehér Katalin-Fodor László: Az erdélyi magyar nevelés évszázadai. Kolozsvár, 2002. (Kókay
György) 348
Kilián István: A piarista dráma és színjáték a XVII-XVIII. században. Bp. 2002. (Czibula
Katalin) 349
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar Könyvszemle 2002/3. Magyar Könyvszemle 2002/3.

A gerinc elszíneződött.

Állapot:
940 Ft
350,-Ft 50 25
2 pont kapható
Kosárba
25% garantált kedvezmény!
konyv