Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.199

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Könyvszemle 2004/4.

Könyv- és sajtótörténeti folyóirat - 120. évfolyam, 4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

II. Orbán pápának 1096-ban az újonnan tróra lépett Kálmán királyhoz küldött levele közfelfogás szerint jelentős, de nem azonnali befolyást gyakorolt a magyar király politikájára. Megítélésük... Tovább

Előszó

II. Orbán pápának 1096-ban az újonnan tróra lépett Kálmán királyhoz küldött levele közfelfogás szerint jelentős, de nem azonnali befolyást gyakorolt a magyar király politikájára. Megítélésük szerint a levél utóbb hatással volt Kálmán meghagyásából Hartvik püspöktől készített Szent István életrajzra is, de nem Orbán, hanem már a következő pápa idején. Orbán súlyos sérelemként előadja, hogy a magyarok már az előző király (ti. László) idején a levélben igen keményen bírált, "tolvajnak és rablónak" nevezett Wibert (= III. Kelemen) ravennai ellenpápa, tőihez csatlakoztak. Orbán ezért felszólítja Kálmánt, hogy a Wiberttel és IV. Henrikkel szakítva, térjenek meg törtvényes pápához. A levél emlékezteti Kálmánt az első keresztény magyar király, a "boldog emlékű" István törvényes pápák iránti hűségére, felszólítja az ő példájának követésére, s megígéri: ha Kálmán szakít az ellenpápával és István nyomdokába lépve, odaadó híve lesz a törvényes pápának, akkor is megkapja az egyháztól, ami "tisztességet és méltóságot" István annak idején kiérdemelt.
Kétségtelen, hogy számunkra ismert elvi álláspontot Kálmán nem fejtett ki Orbán életében. Van azonban tudomásunk Kálmánnak, illetve az esztergomi érdeknek 1099 júniusában olyan eljárásról, amely világosan mutatja a magyar királynak és környezetnének nem gregoriánus (vagy antigregoriánus) alapállását és egyházpolitikáját szinte pontosan a 11-12. század fordulóján. Vissza

Tartalom

Gerics József - Ladányi Erzsébet: A Hartvik legenda keletkezési körülményeiről 317
Holler László: A Képes Krónika első három iniciáléjáról 325
Hornvák Mária: Brunszvik Teréz óvodái és a sajtó 353

KÖZLEMENYEK
Kertész Balázs: A turul-monda Laskai Osvát egyik Szent István-napi prédikációjában 374
Király Péter: Egy ismeretlen hungarika: Giovanni Battista Mosto Báthory Zsigmondnak ajánlott zenei kiadványa 1590-ből 384
Fehér Katalin: Egy reformkori egyházi lap történetéhez 388
Ojtozi Eszter: Adatok gróf Dessewffy József könyvtáráról 392
Kőszegfalvi Ferenc: A Csongrád megyei sajtóbibliográfia hódmezővásárhelyi kiegészítései 395

FIGYELŐ
Rozsondai Marianne: A 15-18. századi nyomtatványok feltárásának és digitalizálásának
kérdései 402
Kókay György: A Magyar Katolikus Lexikon újabb kötetei 407

BIBLIOGRÁFIA
Czövek Zoltán - Perger Péter: A magyar nyomda-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténeti szakirodalom 2003-ban 409

SZEMLE
V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600. Bp. 2004.
(Németh S. Katalin) 420
Gömöry-kódex. 1516. [Hasonmás és betűi átirat.] Bp. 2001. (Stemler Ágnes) 422
Tar Gabriella-Nóra: Gyermek a 18. és 19. századi Magyarország és Erdély színpadjain.
Kolozsvár, 2004. (Kerényi Ferenc) 423
Bibliotheca Revaliensis ad D. Olai. Tallinn Oleviste Raamatukogu. Tallinn, 2002. (Monok
István) 425
Sipos Balázs: A politikai újságírás mint hivatás. Bp. 2004. (Ujvári Hedvig) 427
Literatur in der „Temesvarer Zeitung" (1918-1949). Hrsg. Eduárd Schneider. München, 2003.
(Ujvári Hedvig) 429
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar Könyvszemle 2004/4. Magyar Könyvszemle 2004/4. Magyar Könyvszemle 2004/4.

A gerinc enyhén elszíneződött, a lapélek foltosak.

Állapot:
740 Ft
370 ,-Ft 50
2 pont kapható
Kosárba