Magyar közjog

Tartalom

I. rész. A magyar államjog fogalma, fogalma, forrásai, segédtanai és irodalmának vázlata.
1. §. A közjog és államjog, különösen pedig a magyar államjog fogalma 1
2. §. A magyar államjog forrásairól 2
3. §. A törvények; különösen ezeknek s az alaptörvényeknek fogalma 3
4. §. Folytatás. Különösen: a kir. végzemények 4
5. §. Folytatás. Különösen: a törvénygyűjtemények; a „Corpus juris hungarici", vagyis a régi törvénytár, s az „Országos törvénytár" czimű uj törvénytár 5
6. §. Folytatás. Különösen: a törvények nyelve 6
7. §. Folytatás. Különösen: a törvények 'kihirdetésének s közzétételének módja 7
8. §. Folytatás. Különösen: a törvények idézésének módja 9
9. §. Folytatás. Különösen: a törvény hatálybalépésének időpontja 11
10. §. Az államjogi okleveles (diplomaticus) szerződések 13
11. §. A jogi szokás 14
12. §. Folytatás. Különösen: Werbőczy Hármaskönyve 15
13. §. A törvényszéki gyakorlat 16
14. §. A kir. kiváltságlevelek (privilégiumok) 16
15. §. A statutumok. (Helyhatósági, illetőleg törvényhatósági szabályok, s az országgyűlési házszabályok.) 18
16. §. A kormányrendeletek 20
17. §. A magyar államjog segédtanai 23
18. §. A magyar államjog irodalmának vázlata 23
II. rész. A magyar alkotmány történeti kifejlődése.
19. §. A magyar állam megalapítása 27
20. §. A vérszerződés, vagy ős-szerződés: mint a magyar alkotmány alapja. 28
21. §. Alkotmányunk történeti fejlődésének főbb mozzanatai. - Különösen: a vezérek kora
22. §. Folytatás. Különösen: az Árpád-királyok kora 31
23. §. Folytatás. Különösen: a vegyes házakból származott királyok kora 33
24. §. Folytatás. Különösen: a Habsburg-házból való királyok kora napjainkig 36
III. rész. A magyar állam uralkodási formája s kormányformája, Magyarország alaptörvényei s a magyar alkotmány biztositékai.
25. §. Az uralkodási forma s a kormányforma 42
26. §. Az alaptörvényekről általában 43
27. §. Az államhatalom főrészeire s annak egészére vonatkozó alaptörvények 43
28. §. A törvényhozó hatalom gyakorlására vonatkozó alaptörvények 44
29. §. Az országgyűlésben való részvételre vonatkozó alaptörvények 46
30. §. A királynak az országgyűlésben való részvételre vonatkozó alaptörvények 47
31. §. A birói hatalom gyakorlására vonatkozó alaptörvények 48
32. §. A végrehajtó hatalom gyakorlására vonatkozó alaptörvények 48
33. §. A pénz- és hadügyre vonatkozó alaptörvények 50
34. §. A magyar állam részeinek államjogi belső kapcsolatát s terület-épségét szabályozó alaptörvények 54
35. §. A trónörökösödre s ennek föltételeire, valamint a trónlemondásra vonatkozó alaptörvények 55
36. §. A magyar államnak törvényes függetlenségét s alkotmányos önállását biztositó, és Ausztriához való viszonyát szabályozó alaptörvények 57
37. §. Az állampolgárok jogait biztosító alaptörvények s különösen az aranybulla 58
38. §. A személyes szabadságot s a tulajdon szentségét, valamint az állampolgárok egyéb alapjogait és szabadságait biztositó alaptörvények 60
39. §. Folytatás. Különösen: a lelkiismereti vagy vallásszabadságot, a sajtó- és tanszabadságot, s a nemzetiségi egyenjoguságot biztositó alaptörvények 60
40. §. Erdélynek külön alaptörvényei 61
41. §. Az alkotmány biztosítékai 63
IV. rész. A magyar állam területe, egysége és területépsége: s a magyar állam alkatrészeinek államjogi kapcsolata.
42. §. A magyar állam területe 66
43. §. A magyar állam egysége s területi épsége 67
44. §. Magyarországnak egykori kiegészítő részei. Különösen: 1) Erdély 70
45. §. Folytatás. Különösen: 2) A régi Szlavónia. 73
46. §. Folytatás. Különösen: 3) A mai Szlavónia, vagyis a Drávántuli egykori magyar megyék 74
47. §. Folytatás. Különösen: 4) A „Partium"-ok, a temesi bánság s egyéb kiegészítő részek 75
48. §. A magyar főuralom alatt állott országok; vagyis az egykori mellékországok, illetőleg melléktartományok 77
49. §. Magyarország egykori kapcsolt részei 80
50. §. Folytatás. Különösen: a volt kapcsolt részeknek közgyűlései vagy tartományi gyűlései, s egyébként létezett önállásuk 83
51. §. Magyarország jelenlegi kapcsolt részei; vagy: a mai „társországok". 85
52. §. Folytatás. Különösen: a társországok autonomiája 87
53. §. Folytatás. Különösen: a társországoknak Magyarországgal közös ügyei. 87
54. §. Folytatás. Különösen: a társországok pénzügyi viszonya Magyarországhoz 92
55. §. A volt határőrvidék 95
56. §. Folytatás. Különösen: a katonai határőrvidék belszervezete, a polgárosítás előtt 97
57. §. Folytatás. A határőrvidék polgárosítása; illetőleg egyes részeinek Magyarországba s Horvátországba történt bekeblezése 100
58. §. Folytatás. Az 1881-ig külön szervezettel bírt horvát-szlavon határőrvidék
59. §. A polgárosítás óta 1881-íg külön tartományként fennállott határőrvidéknek Horvat-Szlavonországokkal s ezek által a magyar korona országaival való egyesítése 104
60. §. Fiume s a magyar-horvát tengerpart 109
61. §. Folytatás. Különösen: Fiume 1848-ig s 1868-ig 110
62. §. Különösen a volt buecarterület 1848-ig 112
63. §. Folytatás. Különösen: Fiume s a magyar-horvát tengermellék 1868. óta. 114
V. rész. A magyar államnak alkotmányos önállása, törvényes függetlensége s nemzetközi jogállása; ezen államnak s részeinek, valamint az osztrák-magyar monarchiának, czimerei, szinei és lobogói.
64.§. A magyar államnak törvényes függetlensége s alkotmányos önállása. 117
65. §. Folytatás. Különösen: az ausztriai örökös tartományokkal szemben 119
66. §. Folytatás. Különösen: az ausztriai császári czim behozatala óta 121
67. §. A magyar állam és Ausztria közötti összeköttetés régibb alakjai 122
68. §. Folytatás. Különösen: az 1715. év előtti időszak, s illetőleg az 1723. évi pragmatica sanctiót megelőzött állapotok 122
69. §. Folytatás. Különösen: az 1715-től, s illetőleg 1723-tól 1848-ig terjedő időszak 125
70. §. Folytatás. Különösen: az 1848. évi törvények korszaka . . .129
71. §. A magyar állam nemzetközi jogállása s a czimkérdés . . .130
72. §. Magyarországnak s társországainak czimerei, szinei és lobogói. . 135
73. §. Fiume, a volt ERdély, s az egykori mellékországok czimerei 137
74. §. A magyar korona országainak egyesitett czimerei, s e korona mostani országai közös ügyeinek jelvénye 138
75. §. A magyar korona országai egyesitett szimerének s az ország külön czimerének, magánosok által való használhatásáról 139
76. §. A magyar s az osztrák állam kapcsolatából folyólag a czimerre s a lobogóra vonatkozó szabályok 140
VI. rész. A magyar állampolgárok közjogi viszonyai; vagyis egyéni és testületi jogaik és kötelességeik.
I. fejezet. Az állampolgárságról általában, s megszerzési és megszűnési módjairól.
77. §. Az állampolgárság fogalma; valamint az állampolgársággal kapcsolatos jogok és kötelességek 142
78. §. Jogi különbség a magyar állampolgárok s az idegenek (külföldiek) között 143
79. §. Az állampolgárok egyéni s testületi jogai 144
80. §. A magyar állampolgárságnak fajai s megszerzésmódjai . . . 145
81. §. Idegenek honosítása; különösen: a magyar állampolgárságnak megszerzése idegenek által 1848 előtt 146
82. §. Folytatás. Különösen: a magyar állampolgárságnak idegenek általi megszerezhetése az ujabb időben, az 1879: 50. t. cz. életbelépteig 148
83. §. A magyar állampolgárság megszerzése az 1879: 50. t. ez. értelmében. 149
84. §. A magyar állampolgárság megszűnésének esetei az 1879: 50. t. ez. hatályba lépte előtt 151
85. §. A magyar állampolgárság megszűnése az 1879: 50. t. cz, értelmében 152
86. §. Az elvesztett magyar állampolgárság visszanyeréséről 155
87. §. A tömegesen visszatelepülök honosításáról 156
88. §. Zárjegyzetek a magyar állampolgárság megszerzésének s megszűnésének kérdéséhez 156
II. fejezet. Az állampolgárok rendi tekintetben; vagyis: a nemzet osztályai - a
néposztályok.
89. §. Nemesek és nem-nemesek most; valamint a kettő közt létező különbség 157
90. §. A magyar nemességről s egykori jelentőségéről általában 158
91. §. A nemesek jogai vagy szabadságai: jogtörténeti szempontból 158
92. §. A nemesség kötelességei 161
93. §. A nemesség fajai, s a nemesség mintájára 1848. előtt rendezett osztályok 162
94. §. A nemesség megszerzésmódjai 164
95. §. A nem-nemes honpolgárok: jogtörténeti szempontból 165
96. §. Az 1848-ig létezett négy országos rend 168
III. fejezet. Az állampolgárok vallási tekintetben.
97. §. A szabad vallásgyakorlat, s a törvényesen bevett vallások 176
98. §. Visszapillantás a "vallásügynek hazánkbeli múltjára 177
99. §. A kathol. egyház jogai s az államhoz való viszonya 178
100. §. Folytatás. Különösen: a róm. kathol. káptalanok és conventek, mint hiteles helyek
101. §. A két protestáns vallásfelekezet jogállása 183
102. §. Az unitária vallás jogállása 185
103. §. A görög-nem-egyesültek (görögkeletiek) államjogi helyzete 185
104. §. Az izraeliták jogállása 189
105. §. A törvényesen bevett keresztény vallások és követeik közt létező egyenjogúság, s illetőleg viszonosság 191
IV. fejezet. Az állampolgárok politikai és polgári jogai.
106. §. A politikai jogokról 193
107. §. A politikai jogok gvakorolhatásához megkivántató általános kellékekről 196
108. §. A politikai jogok felfüggesztésének esetei 197
109. §. A polgári jogokról általában 199
110. §. A polgári jogokról különösen. - 1) A személyes szabadság 201
111. §. Folytatás. - 2) A lelkiismereti vagy vallásszabadság 201
112. §. Folytatás. - 3) A tulajdon sérthetlensége, s a vagyoni viszonyok körüli alapjogok
113. §. Folytatás. - 4) A vélemény- és gondolatnyilvánitási jog; szólás- és sajtószabadság
114. §. Folytatás. Az egyesülési s a gyülésezési jog 205
115. §. Folytatás. A jogegyenlőség 207
116. §. Folytatás. A nyelvek használata s a nemzetiségi egyenjogúság 207
117. §. Folytatás. A nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868: 44. t. cz. 212
118. §. Folytatás. A kérvényezési jog 217
119. §. Folytatás. A sérelememelési jog vagy panaszjog 218
120. §. Folytatás. A tanszabadság 220
V. fejezet. Az állampolgári kötelességek.
121. §. Az állampolgári kötelességekről általában 223
122. §. Az állampolgári kötelességekről különösen. 1) Az állampolgári hüség és engedelmesség 223
123. §. Folytatás. 2) A tankötelezettség 224
124. §. Folytatás. 3) A közteherviselés 226
125. §. Folytatás. 4) A védkötelezettség s a hadmentességi dij 227
VII. rész. A törvényhozó hatalom.
126. §. A törvényhozó hatalom gyakorlásának módja s a törvényhozás főtényezői 228
127. §. A királynak részvétele a törvényhozásban 228
128. §. A nemzet, vagyis a nemzetet képviselő országgyűlés, részvétele a törvényhozásban 230
129. §. A törvénymagyarázat körül a királyt s az országgyűlést megillető jog 231
130. §. Az országgyűlés alkatrészei és tagjai 1848 előtt 232
131. §. Folytatás. Különösen a két tábla tagjai 234
132. §. Erdély volt külön országgyűlésének alkateleme 237
133. §. A magyar országgyűlésnek 1848. s illetőleg 1885. óta nyert uj szervezetéről általában 238
134. §. A főrendiház alkatelemei 1848-tól 1885-ig 238
135. §. A főrendiház szervezetének 1885-ben eszközölt módositásáról általában, s annak jelentőségéről 238
136. §. A főrendiház alkatelemei az 1885. 7. t. cz. értelmében 242
137. §. Az uj főrendház tagjainak elhelyezkedése 245
188. §. A főrendiházban örökös tagsági joggal biró családok névsorának megállapítása 246
139. §. A képviselőház alkatelemei, tagjainak száma, s a tagoknak pártok szerinti elhelyezkedése 247
140. §. Az országgyűlés összehívásának joga és módja; valamint a képviselőválasztások Időpontjának meghatározása 248
141. §. Az országgyűlésben való részvétéi mint kötelesség 2-50
142. §. Az országgyűlésnek bizonyos l d ő s z a k o n k l n 11 összehívása, ülésezésének helye és együttlétének Időtartama. 2~ú
143. Az országgyűlés megnyitása; elnapolása, berekesztése, feloszlatása . 253
144. §. Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényeinkről általában 254
145. §. Az országgyűlési képviselők választására jogosítottaknak névjegyzékekbe foglalása 255
146. §. Kik bírnak képviselőválasztól joggal? s e szerint kik veendők fel a választók névjegyzékeibe? 256
147. §. A választól jog igazolása 259
148. §. A választási ügy előkészítésére s vezetésére hivatott közegek; különösen a központi választmány, az összeíró s a szavazatszedő küldöttségek. 260
149. §. A választók névjegyzékének elkészítése s Illetőleg kiigazítása körüli eljárás, s a névjegyzék elleni felszólamlások 261
150. §. A képviselőválasztás kitűzése; választási elnök s egyéb közegek kirendelése, valamint ezek jogköre 265
151. A képviselőválasztási eljárás, illetőleg a választás folyamata 267
152. §. A választók Összeírásánál s a választásnál közreműködő közegek felelőssége; továbbá a választások körüli visszaélésekre szabott büntetéseid 270
153. §. Ki választható képviselővé? kinek megválasztatása érvénytelen? s mely állások és helyzetek összeférhetetlenek a képviselőséggel? 271
154. §. Az országgyűlés két táblájának tanácskozási rendje 275
155. §. Az országgyűlés két házának mostani belszervezete s tanácskozási rendjéről általában 280
156. §. Az alsóház alakulása, a ház tisztviselőinek megválasztása s a képviselők igazolása körüli eljárás 280
157. §. A képviselőház tisztviselőinek hatásköre 286
158. §. A kép viselő ház tanácskozási rendje 287
159. §. A főrendiház tagjainak igazolásáról, a ház tisztviselőiről, s a ház megalakulásáról 291
160. §. A főrendiházi tagság megszűnése. Illetőleg szünetelése, valamint az összeférhetetlenségi esetek 293
161. §. A főrendiház tanácskozási rendje 296
162. §. Az országgyűlés két házának egymáshoz .való viszonya s érintkezésök módjai 297
163. §. Az országgyűlésnek törvénykezdeményezési joga körüli eljárás, s a két ház üzenetváltásai 300
164. A két ház egymáshoz való viszonyának uj szabályozása . . . 302
165. Az országgyűlés két háza közti érintkezés némely eseteire nézve, az 1885: 7. t. cz. 14. s 17. §-al alapján, a két ház által egyetértőleg megállapított szabályok 302
166. §. Az országgyűlési tárgyalások nyelve s azok közzététele 304
167. §. Az országgyűlési tanácskozások nyilvánossága, s azoknál a csendes rend megóvása
168. Az országgyűlési tárgyalások szabadsága; továbbá az országgyűlési tagok sérthetetlensége, illetőleg azok mentelmi joga 307
169. §. Az országgyűlési költségek, s a képviselői dijak 309
170. §. A ministereknek az országgyűléshez való viszonya s az interpellatiók kérdése 310
171. §. Az országgyűlés hatásköre 311
VIII. rész. A kormányzati vagy végrehajtó hatalom.
1. fejezet. A királyság az alkotmányban.
172. §. A magyar trón betöltésének, illetőleg a királyi méltóság megszerzésének módja, 1687-ig 313
173. §. A Habsburg-ház fiági örökösödése
174. §. A pragmatica sanctiók
175. §. I. Lipót örökösödési rendelete; továbbá az osztrák s a magyar pragmatica sanctiók, illetőleg a Habsburg-ház nőági örökösödése
176. §. Lényeges különbségek az osztrák s a magyar pragmatica sanctio között
177. §. A pragmatica sanctio által megállapitott trónörölési rend s a trónörökösben megkivántató kellékek 324
178. §. A koronázás, a kir. hitlevél, s a kir. esküről; mint az alkotmány szerint törvényes uralkodás előfeltételeiről, általában 326
179. §. A koronázás határideje; továbbá a királynak a koronázás előtti s utáni jogállása közti különbség 327
180. §. Ki koronáz Magyarországban? 330
181. §. Hol tartandó a koronázás? 332
182. §. A kir. hitlevél vagy felavatási oklevél 333
183. §. A kir. eskü 335
184. §. A koronázási szertartás 337
185. §. A koronázási ajándék 340
186. §. A koronázási jelvények, s ezeknek gondviselői a koronaőrök 341
187. §. Folytatás. Különösen: a szent korona 342
188. §. Folytatás. Különösen a korona őrzése s a koronaőrök 345
189. §. A királynak az uralkodásban akadályoztatása esetére vonatkozó jog
szabályok 347
190. §. Folytatás. Különösen: a királynak az országból való távolléte 347
191. §. Folytatás. Különösen a gyámkormányzóság 349
192. §. Uralkodótárs, kormánytárs 351
193. §. A királynak neje, - a királyné 352
194. §. Az uralkodónak életében megkoronázott trónutódról 353
195. §. A kir. családnak s illetőleg az uralkodóháznak többi tagjai 354
196. §. A kir. jogokról általában 354
197. §. A király méltóságjogai vagy tiszteletjogai 355
198. §. A kir. felségjogokról 360
199. §. Folytatás. A törvényhozó hatalom körüli felségjogok 360
200. §. Folytatás. A kormányzati vagy végrehajtó hatalom körüli felségjogok 360
201. §. Folytatás. A birói hatalom körüli felségjogok 362
202. §. A királynak főkegyúri joga (apostoli jogköre) a kathol. egyház körül s a kir. tetszvényjog 362
203. §. Az állami kormányzat élén 1848-ig állott főhatóságok. (Kormányszékek.) 367
204. §. Folytatás. Különösen: a volt magyar kir. udvari kanczellária 367
205. §. Folytatás. Különösen: a volt magyar kir. helytartótanács 370
206. §. Folytatás. Különösen: a volt magyar kir. udvari (pénzügyi) kamara 373
207. §. Folytatás. Különösen: a hadügyi s a külügyi kormányzat 1848-ig 374
208. §. A független magyar felelős ministeriumról általában 374
209. §. A magyar ministerium szervezete s az egyes ministeriumok hatásköre 376
210. §. Az egyes ministeriumok belbeosztása s az ügyintézési módok 381
211. §. A kormányzati hatalomnak főfelügyeleti hatásköre az állam összes
belügyeire nézve 382
212. §. A kormányzati hatalom gyakorlásának módja a pénzügyek körül 383
213. §. A kormányzati hatalom gyakorlásának módja a hadügyek körül 385
214. §. A kormányzati hatalom gyakorlásának módja a külügyek körül 387
215. §. A közigazgatás alsóbb közegei; illetőleg a hatóságok s hivatalok 391
III. fejezet. A törvényhatósági kormányzat.
216. §. A köztörvényhatóságok fogalma 392
217. §. A törvényhatósági intézmény eredete s kifejlődése 393
218. §. Magyarországnak s a hozzákapcsolt részeknek vármegyéi 1848-ig 393
219. §. A magyarországi vármegyék jogállása 1848-ig 394
220. §. A vármegyék szervezete 1848-ig 397
221. §. A magyarországi többi törvényhatóságok 400
222. §. A szabad kir. városok 1848-ig 400
223. §. A szabad kerületek s némely kiváltságos kerületek 1848-ig 403
224. §. Erdély törvényhatóságai s némely kiváltságos városai 1848-ig 408
225. §. Az 1848-i törvényhozás intézkedései a törvényhatóságokra nézve 410
226. §. A törvényhatóságok visszaállítása 1860-ban s 1867-ben; valamint az erdélyi törvényhatóságok iránt tett ideiglenes intézkedések 414
227. §. A törvényhatóságok rendezése 1870-ben s 1886-ban, valamint területi szabályozásuk 1876-ban 414
228. §. A törvényhatósági minőségöket elvesztett városok, az erdélyi király föld s a szász nemzeti egyetem iránti intézkedések 416
229. §. A mostani törvényhatóságok nevei 417
230. §. A mostani törvényhatóságokról általában 418
231. §. A törvényhatósági jogkörről 419
232. §. A törvényhatósági szabályrendeletekről 420
233. §. A törvény hatósági bizottságról 421
234. §. A törvényhatósági közgyűlésekről 425
235. §. A főispán s a főispáni titkárok, mint kormányközegek 427
236. §. A törvényhatósági közegekről, illetőleg tisztviselőkről 429
237. §. Az ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítésére hivatott megyei állandó választmány s a városi tanács, illetőleg Budapesten a szakbizottságok 432
238. §. A tisztviselők választása, illetőleg kinevezése; és alkalmaztatásuk időtartama
239. §. A bizottsági tagok s a tisztviselők felelősségéről 434
240. §. A törvényhatóságnak a törvények feltétlen végrehajtására vonatkozó kötelessége; s a kormányrendeletek ellen biztosított egyszeri felirási joga 435
241. §. A törvényhatóságok háztartása 437
242. §. Budapest főváros, mint törvényhatóság, külön szervezete s közgyűlésének alkatelemei 439
243. §. A közigazgatási bizottság; különösen: ennek alkatelemei és szervezete 442
244. §. Folytatás. Különösen: a közigazgatási bizottság hatásköre 445
245. §. Közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságokban 451
IV. fejezet. A községi kormányzat.
246. §. A községek felosztása és jogállása 1848-ig 451
247. §. A községek 1848-tól az 1871: 18. t. cz. hatálybaléptéig 453
248. §. A községek felosztása s átalakulása u j törvényeink szerint 454
249. §. A tulajdonképeni községek jogállásáról s osztályozásáról 455
250. §. A községek jogairól és teendőiről; valamint szabályrendeleteikről 456
251. §. A községi hatóságról és területről 458
252. §. A különféle osztályú községeknek más osztályuakká átalakulásáról s a területi átcsatolásokról 458
253. §. A községi illetőségről; a településről s a községi kötélék be való felvételről. (Érvényes a városi törvényhatóságokban is) 460
254. §. A községi képviseletről
255. §. A képviselőtestület közgyűléseiről
256. §. A községi elöljáróságról
257. §. Az elöljárói s egyéb állomások betöltésének módja, s az alkalmaztatás időtartama
258. §. Az elöljáróság s a képviselők felelősségéről
259. §. A községi háztartásról. (Érvényes a városi törvényhatóságokban is, a fővárost kivéve)
260. §. A szorosan vett községekre vonatkozó különleges háztartási és gazdászati szabályok
V. fejezet. A hivatalnokok s tisztviselők alkalmazásmódja, valamint közjogi viszonyaik.
261. §. Az állami hivatalok, továbbá az egyházi s a világi méltóságok, betöltésmódja
262. §. A törvényhatóságok s a községek tisztviselői állomásainak betöltési módjáról
263. §. A közhivatalokra vagy köztisztviselői állomásokra való alkalmaztatás előfeltételei, illetőleg a közhivatalnokoknál megkivántató kellékek 483
264. §. A köztisztviselők minősítéséről tüzetesen 485
265. §. Folytatás. Különösen: az elméleti képzettség 485
266. §. Folytatás. Különösen: a gyakorlati képzettség 487
267. §. Hivatali eskü; a közszolgálat kezdete, tartama, s megszűnése 488
268. §. Az állami hivatalnokok, törvényhatósági s községi tisztviselők, jogai 490
269. §. Az állami hivatalnokok, valamint a törvényhatósági s községi tisztviselők, kötelességei 491
VI. fejezet. A végrehajtó hatalom ellenőrzése, valamint a ministerium s a különféle hivatalnokok és tisztviselők felelőssége.
270. §. A ministeri felelősség 492
271. §. Ellenőrködés a ministerium fölött 493
272. §. Az állami számszék 493
273. §. Az állami hivatalnokok, valamint a törvényhatósági s községi tisztviselők felelőssége: illetőleg fegyelmi eljárás alá vonatása 496
274. §. Folytatás. Különösen: a fegyelmi eljárásról 496
IX. rész. A birói hatalom.
275. §. A birói hatalom köre és gyakorlásmódja 503
276. §. A birák függetlensége 505
277. §. A birák s a kir. ügyészségi tagok alkalmazásáról, áthelyezéséről s nyugdíjazásáról 278. §. A birák és bírósági hivatalnokok, valamint a kir. ügyészek és a segédszemélyzetnek, ugy a bírósági szakértőknek felelőssége; illetőleg a fegyelmi eljárás
279. §. A kisebbértékü polgári peres ügyekben eljáró közegek és a tőzsdebiróságok felelőssége 515
280. §. A bírósági szervezet 515
281. §. A pénzügyi közigazgatási biróságról 517
X. rész. A magyar államnak az ausztriai államhoz való viszonya 1867 óta
282. §. A pragmatica sanctióból folyó közös ügyek kijelölésének s intézési módjaik meghatározásának, az 1867: 12-ik t. czikkben foglalt indokolása 519
283. §. A pragmatica sanctióból folyó közös ügyek részletezése 520
284. §. A közös ügyek kezelése s az erre hivatott osztrák-magvar közös ministerium 522
285. §. A közös osztrák-magyar egyes ministerek hatásköre 523
286. §. A közös ügyek tárgyalására rendelt delegatiók 525
287. §. A magyar delegatió ügyrendi szabályzatainak kivonata 528
288. §. A delegatiók tagjainak mentelmi joga 530
289. §. A közös osztrák-magyar ministerek felelősségre vonatásának módja 531
290. §. A monarchia két felének arányszerinti hozzájárulása a közös ügyköltségekhez 531
291. §. A közös érdekű viszonyok s a közös egyetértéssel elintézni megkisérlendő ügyek 292. §. Folytatás. Különösen az osztrák állam-adósságok után a magyar korona országai által elvállalt évi járulékról 538
293. §. Folytatás. Különösen: a 80 millió forintnyi osztrák államadósság kérdésének szabályozása 540
294. §. Folytatás. Különösen: a közös jótállás alatt álló függő államadósságok ellenőrzéséről 541
295. §. Folytatás. Különösen: az osztrák-magyar vám- és kereskedelmi szövetség 543
296. §. Folytatás. Különösen: az osztrák-magyar vámterületnek általános vámtariffájáról
297. §. Folytatás. Különösen: az „osztrák-magyar Lloyd" gőzhajótársasággal kötött hajózási és posta-szerződésről 551
298. §. Az osztrák-magyar bank 554
299. §. Folytatás. Különösen: a magyar bankpiaczok rendelkezésére a bank által bocsátandó összegekről 562
300. §. A berlini szerződés által az osztrák-magyar monarchiára ruházott jogok; s ezek alapján Bosniára és Herczegovinára vonatkozólag alkotott törvények 563
XI. rész. A véderőről, s tagjainak államjog különleges viszonyairól.
301. §. Az ország régibb hadszervezetei 567
302. §. A véderőre vonatkozó ujabb intézkedések 567
303. §. A haderő alkatrészeinek fölszerelése és eltartása a múltban 568
304. §. A véderőre vonatkozó mostani törvényeinkről s a véderő alkatrészeiről általában
305. §. A közös haderőhöz Magyarország által szolgáltatandó hadjutalék s az évenkinti ujonczjárulék 570
306. §. Az általános védkötelezettség; ennek s a tettleges szolgálatnak időtartama 571
307. §. A közös haderő kiegészítésének módjai 573
308. §. A magyar honvédség 575
309. §. Ideiglenes mentességek a közös haderőbeli s a honvédségi szolgálat alól 577
310. §. A védkötelezettség körül törvényileg engedett egyéb kivételes kedvezmények 578
311. §. Az egyévi önkénytesség 579
312. §. A védköteleseknek polgári viszonyai 582
313. §. A népfölkelés 583
314. §. A hadmentességi dijról 585
315. §. A véderőnél szolgált egyének nyugdíjazásáról s egyébként ellátásáról, valamint hozzátartozóik segélyzéséről 587
XII. rész. A társországok különös alkotmányjoga.
316. §. A törvényhozó hatalom 588
317. §. A horvát-szlavon országgyűlés alkatelemei 588
318. §. A képviselőválasztási ügy 589
319. §. Az országgyűlés szervezete 590
320. §. A horvát-szlavon országos törvények 590
321. §. A kormányzati hatalom, s különösen az országos kormány szervezete 591
322. §. Az országos kormány felelőssége s a felelősségrevonás módja 591
323. §. A horvát-szlavon törvényhatóságok szervezete 592
324. §. Horvát-Szlavonországok községi szervezete 594
325. §. Horvát-Szlavonországok bírósági szervezete 596

Témakörök