Magyar mártyrok

Előszó

A második világháború végén a magyar antibolsevista politikusak zöme a kommunisták várható kegyetlen bosszúja elől Németországba menekült. Velük együtt, 1920-tól 1944 végéig nyilt antibolsevista multam miatt én is. Abban a naiv feltevésben vártuk az USA hadseregének előrenyomulását, hogy egyetemes keresztény világnézetünkkel szolidaris lesz és megvéd bennünket a Szovjet érthető bosszújával szemben. Azonban egészen más történt. Azóta minden részletében tisztázódott az akkor váratlan fordulat.
Nürnbergben sajátos erők sűrűsödtek ítélkezésre. Az USA chief prosecutor-a (fővádlója), Roosevelt bizalmas embere, Robert H. Jackson igazságügyminiszter volt és 1945 május 12-én lett nürnbergi fővádló. Neki még volt az igazság iránti jogászi érzéke, mert a minden korábbi büntetőjoggal elvi ellentétbe jutott ex post facto (visszaható) alapon való ítélkezésért a felelősséget elismerte. A nürnbergi per megnyitásakor mondotta: „Sose feledjék, hogy azok a feljegyzések, amelyek alapján mi Ítélkezünk, lesznek azok a feljegyzések, amelyek alapján holnap, a történelem mi felettünk fog ítélkezni. S e méregpohár, amelyet ezeknek a vádlottaknak nyújtunk, a mi ajkainkat is érinti!" — Visszaható alapon kellett bűncselekményekben elmarasztalni olyanokat, akik a cselekményük elkövetésekor az akkori hatályos tételes törvények szerint bűncselekményt nem valósítottak meg és csak a háborúban győztes felek, közöttük a Szovjet, alkalmi bírái visszaható erővel minősítették cselekményeiket bűncselekményeknek De míg Jackson még jogi alapon állott, addig már munkatársai között mások is voltak Két nürnbergi USA ügyészt: Ottó Verbert és Kurt Pongert 1952 decemberben a Szovjet javára folytatott kémkedésért a FBI letartóztatta. Vájjon csak 1952-ben léptek Szovjet szolgálatba? 1945-ben kinek érdekében tevékenykedtek Jackson mellett? Vissza