| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 8 |
| Az európai mezőgazdaság jövedelmezőségének megingása a tengerentúli verseny által | |
| A mezőgazdasági tervgazdálkodás kifejlődése | |
| A mezőgazdasági termelés olcsóbbodásának veszélye | |
| A mezőgazdasági termelés költségeinek csökkentése | |
| Magasabb tápértékű termelvények és technikai nyersanyagok termelendők | |
| A realitás alapján álló üzempolitikára van szükségünk | |
| Kisebb, de teljesítőképesebb legyen az állatállomány, az igásállatok létszámcsökkentésével emelendő a haszonállatok állománya | |
| Mint legtermékenyebb állattartás, a sertéstenyésztés fejlesztendő | |
| Sok és olcsó fehérje termelendő | |
| A nemzeti táplálkozást okszerűsíteni kell | |
| A trágyázás reformja | |
| A belterjesség fokozása a gazdaságosság határáig | |
| A tudományos kutatómunka szükségessége | |
| A közfeladatot alkotó mezőgazdaságfejlesztő intézkedések | |
| A talajjavítás a többtermelés szolgálatában | 18 |
| A szíkesek megjavítására vonatkozó első kísérletek | |
| Sigmond Elek tudományos úttörő munkája a szíkesekről | |
| A digózással és meszezéssel való szíkjavítás | |
| A szíkjavítás állami támogatása | |
| Az ország homokos területeinek megjavítása | |
| A homokos területek megjavítására megindított mozgalom | |
| Homokjavító kísérleti telepek és gazdaságok | |
| A homokkísérletek ismertetése | |
| A kísérleti homokgazdaság termelési eredményei | |
| A mezőgazdasági kamarák szerepe a talajjavítás körül | |
| A talajtérképezés | |
| A vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben | 36 |
| A vízgazdálkodás és a többtermelés | |
| A vízzel borított területek termőfölddé alakítása | |
| Válasz a lecsapolás által előidézett "kiszárítás" vádjára | |
| A víztelenítéssel elért területnyereség | |
| A lecsapolás közegészségi és közgazdasági hatása | |
| A belvízrendezés | |
| A drénezés és az öntözés | |
| Az öntözéses gazdálkodás és a többtermelés | |
| Termelési kísérletek öntözéses gazdaságokban | |
| Az Alföld területeinek kimutatása | |
| Birtokpolitika és többtermelés | 46 |
| A föld elaprózása s a többtermelés | |
| A magyar és a német birtokmegoszlási viszonyok összehasonlítása | |
| A kisközépbirtok a legtermékenyebb birtoknagyságkategória | |
| A mezőgazdasági munkás javát nem szolgálja, ha őt törpebirtokossá tesszük | |
| A birtokok üzemnagysága szerinti nyersjövedelem | |
| Történeti visszapillantás a zsidók birtokszerzésére | |
| A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942:XV. t.-c. | |
| Zsidó birtokátruházása nemzsidóra az 1.750/1942. M. E. sz. rendelet alapján | |
| Öt kat. holdat meg nem haladó zsidó ingatlanok elidegenítése | |
| A vitézek részeltetése zsidóbirtokban | |
| A visszacsatolt országrészek birtokpolitikája | |
| A tagosítás a többtermelés szolgálatában | 78 |
| Tagosítatlan határban okszerű gazdálkodás nem űzhet | |
| A tagosítatlan határban a gazdálkodás sokkal drágább | |
| A drágább gazdálkodás okainak megvilágítása | |
| A tagosítás elsősorban azok közé a feladatok közé tartozik, amelynek megoldása a közre tartozik | |
| Munkabér és többtermelés | 80 |
| A mezőgazdasági munkabérek vizsgálata | |
| A szilárd árrendszer szükségessé teszi a munkabér szabályozását | |
| A munkabéreket a ma érvényes árakkal összhangba kell hozni | |
| Mezőgazdasági munkabérszabályozásunk ismertetése | |
| Munkabér és munkateljesítmény | |
| Helyes munkaszervezés emeli a munkateljesítményt, tehát elviselhetőbbé teszi a magas munkabért | |
| A munkaélettan szabályainak figyelembevétele is fokozza a munkateljesítményt | |
| Az értékesítés szervezése és a többtermelés | 92 |
| Az értékesítés szervezésének okai és kezdetei | |
| A kereskedelem haszonhatárainak csökkentése | |
| Az ipari árak leszállítása, vagy a mezőgazdasági árak felemelése? | |
| Az általános árszínvonal leszállítása megélénkíti a keresletet | |
| Az árkormánybiztosi intézmény | |
| A Külkereskedelmi Hivatal szerepe a kivitel árszabályozásában | |
| A hatósági árszabályozás | |
| A vásárlóerő fejlesztése | |
| A belpiac fejlesztésének fontossága | |
| A termelő és a fogyasztó kölcsönösen mérlegelt érdekeit kielégítő árszint | |
| Két nagy szövetkezeti központunk szerepe az értékesítésben | |
| Az egységes árrendszer | |
| A mezőgazdasági szakképzés és a többtermelés | 104 |
| A szemléltetés fontossága a mezőgazdasági szakképzésben | |
| Korszerű mezőgazdasági oktatásunk alapköve az 1894:XII. t.-c. | |
| Mezőgazdasági szakoktatásunk tagozódása 1894 előtt és után | |
| Mezőgazdasági szakoktatásunk fejlesztése és a mezőgazdaságfejlesztő törvény | |
| A tangazdaságok fontos hivatása | |
| Téli gazdasági iskolák | |
| Vándor téli gazdasági iskolák | |
| Téli gazdasági tanfolyamok | |
| Háziasszonyképzőiskolák és tanfolyamok | |
| A gazdasági előljárók és a mezőgazdasági szakismeretek terjesztése | |
| Mezőgazdasági szaktanári testület | |
| Mezőgazdasági szaktanácsadás | |
| A termelés irányítása és a többtermelés | 113 |
| A termelés irányítása közfeladat | |
| Az állami irányításnak előfeltétele a tudományos kutatómunka | |
| Az irányításnak főként a többtermelésre és a termelés olcsóbbítására kell vonatkoznia | |
| A mezőgazdaságfejlesztő törvény és az irányítás | |
| A kormányzati irányító munka részletezése | |
| A kormányzati irányítás méltatása | |
| Speciális többtermelési és termelésolcsóbbítási programm szükséges | |
| A mezőgazdasági termények szállításának olcsóbbítása | 134 |
| A mezőgazdasági termények legolcsóbban víziúton szállíthatók | |
| Trianon hatása a magyar közlekedési viszonyokra | |
| Bekötőutak építése a mezőgazdasági termelés és szállítás támogatására | |
| A MÁV tarifapolitikája és a mezőgazdasági szállításügy | |
| A mezőgazdasági szállítás tengeren | |
| Belhajózásunk fejlődése | |
| Hazai hajózóutaink fejlesztése | |
| A mezőgazdasági biztosítás és a többtermelés | 142 |
| A mezőgazdasági biztosítás államosítása | |
| A jégkárbiztosítás | |
| Az összes elemi károk elleni biztosítás | |
| Aratási biztosítás | |
| Az U. S. A. aratási biztosítási törvénye | |
| Az időjárásbiztosítás | |
| A magánfeladatot alkotó mezőgazdasági tevékenység és az ezek állami támogatására vonatkozó intézkedések | |
| Az üzemirányítás meghatározása különös tekintettel az olcsóbb termelésre | 149 |
| A norfolki négyesforgó jellemzése | |
| A norfolki négyesforgó és az állattenyésztés | |
| A norfolki négyesforgó és a lucernatermelés | |
| Az első világháború hatása a gazdaságok üzemirányára | |
| A világháború hatása az állattenyésztés átállítására | |
| Az állattenyésztés növelése | |
| Az állattenyésztés átállítása és a trágyakérdés, zöldtrágya alkalmazása | |
| Az üzemirány átalakulása és az olcsóbb termelés | |
| Az üzem leegyszerűsítésével és mérsékelt gépesítéssel jelentékenyen olcsóbbítható a termelés | |
| A kisgazdaságok állattenyészete és trágyaszükséglete | |
| Dús fehérjetartalmú növények termelése legyen a főcél | |
| Több tengerin és lucernán kívül termeljünk több magas tápértékű növényt és technikai feldolgozásra alkalmaz növényeket | |
| A hüvelyesek és az olajos növények termelésének előnyei | |
| A néptáplálkozás átszervezése | |
| A talajművelés tökéletesítése és olcsóbbítása | 164 |
| A talaj beéredése | |
| A tarlóhántás | |
| Manninger G. Adolf sekélyművelési kísérletei | |
| A talajbaktériumok szerepe a beéredésben | |
| A Manninger-féle talajművelési eljárás gyorsabb és olcsóbb művelést jelent | |
| A legeszményibb talajművelő eszköz | |
| Gazdaságos vetésforgó | 170 |
| A változott üzemterv megkívánja a vetésforgó megváltoztatűsűt | |
| A vetésforgó megváltoztatása függ az állattenyésztés megváltoztatásától, nevezetesen a sertéstartás fejlesztésétől | |
| Évelő takarmány termelése növelendő, mert az így lecsökkenő szántásvetési munka nagy üzemi előnyt jelent | |
| Az állattenyésztés és a takarmányozás egyszerűsítése | 173 |
| Állattenyésztésünk gazdaságossági szempontjai | |
| A takarmány termelésének és felhasználásának okszerűsítése | |
| A lucernatermelés fejlesztése a legfontosabb | |
| Nitrogén műtrágya alkalmazása lényegesen növeli a széna fehérjetartalmát | |
| Nagyobb gonddal kell a tengerit termelnünk, hogy hozama emelkedjék | |
| Az állatállomány meghatározása elsősorban függ a takarmánytermelésre alkalmas területek kiterjedésétől | |
| Állati vagy növényi zsírok termelését mozdítsuk-e elő? | |
| A takarmány okszerű felhasználása | |
| A melaszos szelet | |
| Kevert erőtakarmányok | |
| A magyar lucerna nemesítését, hozamának emelkedését szorgalmazni kell | |
| A takarmányok eltartása tökéletesítendő | |
| Takarmányozást ellenőrző rendszer és takarmányozási tanácsadó rendszer | |
| A talajerő helyrepótlásának olcsóbbítása | 190 |
| A világpiaci helyzet hatása a növény- és állattermelésre | |
| A vetésforgóban előállott változás, az állattenyésztés és a trágyázás | |
| Az egyes állatnemek arányszámában mutatkozó eltolódás | |
| Az új gazdasági üzem fokozott nitrogénszükséglete | |
| A műtrágyázás kérdése Magyarországon | |
| Cserháti Sándor irányelvei a műtrágyázásról | |
| Német műtrágyázási kísérletek | |
| Állítsunk elő több és jobb istállótrágyát | |
| A trágyázást olcsóbbítja a trágya okszerű kezelése, a sorbatrágyázógép használata és a zöldtrágyázás minél szélesebbkörű igénybevétele | |
| Nemesített vetőmaghasználat és vetőmagváltoztatás | 212 |
| A vetőmagcsere és a nemesített vetőmaghasználat termésfokozó hatása | |
| Az országnak nemesített vetőmagokkal való ellátása | |
| A vetőmagszaporító gazdaságok száma | |
| A vetőmagnemesítés állami ellenőrzése | |
| A nemesített vetőmag takarékos beszerzése | |
| Az erdélyi vetőmagok minősége | |
| A minőségi termelés | 215 |
| A mai fogyasztó a minőség tekintetében a legszigorúbb követeléseket támasztja | |
| Nem korlátolt mennyiségű luxuscikkek előállítására kell törekedni | |
| Magasabb tápértéket tartalmazó növényfajta már magában véve kiváló minőségnek számít | |
| A minőségi termelésre fordított többköltség megtérül a jobb értékesítésben | |
| A gyomirtás fölér egy bőséges trágyázással | 217 |
| A gazdák nem fordítanak annyi gondot a gyomirtásra, mint kellene | |
| A gyomirtás különböző módjai | |
| A gyomosodás akkora veszély, hogy még kényszerintézkedés is indokolt a gyomirtás keresztülvitelénél | |
| A vegyes vetés és a kettős termesztés a többtermelés szolgálatában | 221 |
| Azonos tenyészidejű növények keverékvetése | |
| Kísérletek vegyesvetésekkel | |
| Speciális vetőgép vegyes vetés céljára | |
| Közöttes vetés | |
| Kettős termesztés | |
| A heterozis kihasználása a többtermelés érdekében | 225 |
| A heterozis lényege | |
| A heterozis alkalmazása a szántóföldi termelésben | |
| A heterozis alkalmazása az állattenyésztésben | |
| A heterozis tanulmányozandó kérdései | |
| Beállítandó kísérletek a heterozis legjobb hatásának megállapítására | |
| A mezőgazdaság mechanizálása | 229 |
| A mezőgazdaság mechanizálása szükséges a többtermelés, a munkáshiány és a munkás életszínvonalának emelése szempontjából | |
| Az illinoisi kísérleti intézet kapálási kísérletei | |
| Mezőgazdasági mechanizálási egyéb kísérletek | |
| Az elavult gép leltár felújítása | |
| A kormányzat támogatja a gépesítést | |
| A mezőgazdaság gépesítése és a tagosítás | |
| A magyar mezőgazdasági gépipar | |
| A mezőgazdaság gépesítése és az ipar | |
| A kisüzemek mechanizálásának jelentősége | |
| A mezőgazdaság iparosítása mint a többtermelés fontos eszköze | 239 |
| Fontos, hogy mennél több mezőgazdasági termény feldolgozva kerüljön piacra | |
| A mezőgazdaságra nézve életfontosságúak a feldolgozásnál nyert melléktermékek | |
| A mezőgazdasági iparok jelentősége | |
| Mezőgazdasági iparunk terjedelme | |
| A mezőgazdasági ipar rayonalásának jelentősége | |
| Népélelmezésünk okszerűsítése és a többtermelés | 243 |
| A termelés és a néptáplálkozás kölcsönhatása | |
| Az emberi táplálkozás okszerűsítése | |
| A táplálkozási biológia | |
| Nagymagyarország élelmiszerfogyasztása | |
| Az új hygiénikus táprend | |
| Az ország termelése a hygiénikus élelmezés szükségleteit fedezni tudja | |
| Többtermelés és költségcsökkentés a főcél | 249 |
| A magyar gazdán múlik a rentábilis többtermelés | |
| Gazdaságos és olcsó termelésre kell törekednünk a mesterséges árképzés dacára | |
| A költségcsökkentés leglényegesebb tényezője az emelkedő terméshozam | |
| A többtermelés költségcsökkentő hatását csak az áralakító tényezők kiegyenlített játéka mellett érheti el | |
| Mezőgazdasági érdekképviseletek | |
| Szabad társuláson alapuló egyesületek | 254 |
| A vármegyei és vidéki gazdasági egyesületek | |
| A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége (GEOSz) | ( |
| Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) | |
| A Magyar Földbérlők Országos Szövetsége | |
| A Falu, magyar gazda- és földművesszövetség | |
| Kényszertársuláson alapuló egyesülések. A mezőgazdasági kamarák | 259 |
| Az 1920:XVII. t.-c. | |
| A községi mezőgazdasági bizottság | |
| A községi, járási, városi, megyei bizottságok | |
| A Kamarák szervezete és hatásköre | |
| A Kamarák költségei | |
| Egyéb kényszertársításon alapuló szervezetek | |
| A mezőgazdasági érdekképviseleti reform | 271 |
| A magyar gazdatársadalom szervezetlen | |
| Törvényes érdekképviselet megszervezésére van szükség | |
| Állami feladatok végzésére alkalmas szervezetre van szükségünk | |
| Az önkormányzati hatáskör kibővítendő | |
| Biztoskezű állami felügyelet alá helyezés garantálja a sikert | |
| A mezőgazdasági igazgatás szervezete | |
| A földmívelésügyi minisztérium ügyköre | 275 |
| A minisztérium ügykörének főbb csoportjai | |
| A minisztérium ügykörének részletes tagozódása | |
| A földmívelésügyi minisztérium külhatóságainak szervezete és ügyköre | 281 |
| A földmívelésügyi igazgatás túlságos központosításának hátrányai | |
| A gazdasági felügyelőségek | |
| Az egyéb intézményesen megszervezett külhivatalok | |
| A társadalmi jellegű szakszervek | |
| A mezőgazdasági igazgatás reformja | 283 |
| A mezőgazdasági igazgatás reformjának okai | |
| A reform körvonalai | |
| A jogi és technikai decentralizáció | |
| Az igazgatás és az érdekképviselet bensőségesebb együttműködése | |
| Tárgymutató | |
| Névmutató | |
| Tartalomjegyzék | |
Folytatás Microsoft-tal