Magyar mozdonyvezetők almanachja 1932.

Előszó

A nagy, művelt társadalom kultúrája mellett haladva, mutatkozik be e könyv tartalmában a magyar mozdonyvezető. Ez a megbecsülésre méltó, értékes tábor a folytatólagos, gyökeres átalakulásain keresztül elérkezett azon új korszakhoz, amely méltó módon feltámasztja életerejében s hivatásában. A nyugodt, gondtalan boldog békeidőben éppen úgy, mint a megpróbáltatások nehéz idejében, örömteljes megnyugtató módon fényesen igazolva látjuk azt, hogy szent kötelességteljesítéssel áll e tábor mint egy egység Hazánk, nemzetünk s intézetünk szolgálatában.
Ha e könyv lapjait figyelemmel forgatjuk, közvetlenül megismerhetjük csonka országunk azon nemes gárdáját, akiknek kezeibe bizalommal helyezzük utazásaink alkalmával a legszebb kincsünket, életünk s vagyonunk sorsát. Ennek alapján nemcsak a szükség, hanem a felelősség érzülete is parancsolólag megkívánja, hogy az ily fontos s kiváló munkateljesítmény elvégzéséhez kimondottan csak oly megbízható egyén alkalmazható, aki testileg egészséges, nyugodt, komoly, értelmes ember. Mert sorozatosan számtalan sok esetben szükséges, hogy emberi öntudattal, dacos, kiváló magatartással kell küzdenie a süvítő orkánszerű széllel, a látást korlátozó sűrű köddel, a dermesztő hideggel s az idő minden viszontagságaival, hogy a férfiasan vállalt kötelezettségét kifogástalanul elvégezve, uralkodva álljon hivatása magaslatán. Ezen értékes teljesítmény magas felsőbbségünk részéről méltányolásban részesül s az érdekelt körök méltó módon hajtják meg e munka előtt az elismerés zászlaját, amelyre kiérdemelten büszke minden magyar mozdonyvezető. Vissza