Magyar Műhely 1996. szeptember

Előszó

1962 májusában jelent meg Párizsban a Magyar Műhely című irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat első száma. A lapot 1956 után nyugatra kényszerült fiatal művészek alapították az egyetemes magyar kultúra szolgálatában. Szerkesztői kezdettől fogva úgy vélték, hogy a magyar irodalom súlypontja Magyarországon van, de irodalmunk határoktól függetlenül egységes, így már az első évfolyamban Magyarországon élő írók is helyet kaptak. A szerkesztők célja az volt, hogy a korabeli magyar irdoalom értékskáláját korrigálják. Olyan szerzőket karoltak fel, akik irodalompolitikai okokból marginalizálódtak Magyarországon vagy a környező államokban. Legnehezebb éveikben helyet kapott a lapban Nemes Nagy Ágnes, Hernádi Gyula, Pilinszky János, Mándy Stefánia, Mészöly Miklós stb. A Műhely különszámokat adott ki Weöres Sándor, Kassák Lajos, Füst Milán, Szentkuthy Miklós, Erdély Miklós, James Joyce, Jacques Derida tiszteletére, valamint megjelntek tematikus különszámok is (pl. a francia modern irodalomról).
A Magyar Műhelynek három feladata volt: a folyóirat mellett könykiadóként is működött és évente-kétévente találkozókat rendezett. A könyvkiadás elsősorban a legmodernebb magyar irodalmat szolgálta (Weöres Sándor, Erdély Miklós stb.), és kiadta a nyugatonélő modern magyar szerzők első kötetét (Baránszky László, Bakucz József, Vitéz György, Kemenes Géfin László stb.), eddig mintegy 60 könyvet....
Vissza