Magyar nép-magyar föld

Előszó

MAGYAR NÉP - MAGYAR FÖLD - e címnek nemcsak tárgyi, hanem egyben szimbolikus jelentése is van.
Szimbóluma ez a cím mindenekelőtt Györffy István egyéniségének. Egy dolgozó ember egyéniségét rendszerint két oldalról ítélik meg; emberi vonásaiból és munkájából. Ha Györffy István emberi vonásait idézzük fel, alapvető benyomásunk, hogy kevés magyar ember élt, aki lelkileg olyan közösséget érzett a magyar néppel s akit olyan erős érzelmi szálak fűztek a magyar földhöz, mint őt. Ha életművét vizsgálja bárki; előbb-utóbb rá kell jönnie, hogy kevés magyar tudós élt, akinek munkássága annyira összefonódott a magyar nép és a magyar föld kérdéseivel, mint az övé.
Munkásságának azonban van egy része, amely tárgyilag is szorosan a fenti cím alá fogható. Kötetünkben ezeket a tanulmányokat gyűjtöttük össze. Ezek közelebbről a magyar népnek s a magyar népcsoportoknak a kialakulásával, továbbá a népnek a földhöz való legközvetlenebb viszonyával> a településsel foglalkoznak. Az a tudományszak, amely ezt az eltérő jellegű anyagot egységbe foglalja, a településtan.
Településtan új szó a tudományban. Tartalmát Györffy István fogalmazta meg először egyetemi előadásaiban. Amint itt kifejtette: »Az emberi lakótelepet a tudomány sokféle szempontból vizsgálja. Vizsgálatának eredményeit a településtan foglalja össze. Amennyiben a földrajzi szempontok a vizsgálatok irányítói, településföldrajzról beszélhetünk, ha pedig a település keletkezését és időbeli kifejlődését kutatjuk, a településtörténet módszerét használjuk.«
A településtan tehát térben és időben egyaránt vizsgálja a település kérdéseit. Vizsgálja emellett az egész emberiség településviszonyait ép úgy, mint egy népét, egy kisebb közösségét s végül az egyes emberét. A népiségtörténettől az építkezéssel foglalkozó tudományokig terjed a határa. Vissza