Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán

Fülszöveg

PÓCS ÉVA • MAGYAR NÉPHIT KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA HATÁRÁN
A kötetben közölt tizenegj^ tanulmányt 1983 és 2001 között publikált munkáimból válogattam. írásaim a magyarság, valamint a szomszédos közép- és kelet-, délkelet-európai népek hiedelmeinek történeti kérdéseivel, európai kapcsolataival foglalkoznak. Nem a kutatás vagy megírás sorrendjében, hanem bizonyos belső, tematikus, illetve nézőpontbeli összefüggések alapján rendeztem őket három tömbbe. Az egyes'Csomópontokat jelentő legfontosabb kérdéskörök: a hiedelmek szimbolikus rendszere, a kereszténység előtti világkép újkori folklórban is továbbélő maradványai; a mitikus lények sorsasszonyok, zivatardémonok, sárkányok, csecsemó'rabló démonok kereszténységbe épült vonásai; archaikus mediátori technikák, az ún. európai sámánizmus problematikája és magyar letéteményesei; végül pedig a mágia és vallás, a hivatalos kereszténység és a népi vallás határainak, együttélésének és összefonódásának példái az álokáldás,^exorcizmus és... Tovább

Fülszöveg

PÓCS ÉVA • MAGYAR NÉPHIT KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA HATÁRÁN
A kötetben közölt tizenegj^ tanulmányt 1983 és 2001 között publikált munkáimból válogattam. írásaim a magyarság, valamint a szomszédos közép- és kelet-, délkelet-európai népek hiedelmeinek történeti kérdéseivel, európai kapcsolataival foglalkoznak. Nem a kutatás vagy megírás sorrendjében, hanem bizonyos belső, tematikus, illetve nézőpontbeli összefüggések alapján rendeztem őket három tömbbe. Az egyes'Csomópontokat jelentő legfontosabb kérdéskörök: a hiedelmek szimbolikus rendszere, a kereszténység előtti világkép újkori folklórban is továbbélő maradványai; a mitikus lények sorsasszonyok, zivatardémonok, sárkányok, csecsemó'rabló démonok kereszténységbe épült vonásai; archaikus mediátori technikák, az ún. európai sámánizmus problematikája és magyar letéteményesei; végül pedig a mágia és vallás, a hivatalos kereszténység és a népi vallás határainak, együttélésének és összefonódásának példái az álokáldás,^exorcizmus és ráolvasás, rontás és gyógyítás kérdései kapcsán.
PÓCS ÉVA (sz. 1936, Budapest) néprajzkutató az ELTE Bölcsészkarán szerzett 1960-ban muzeológusi és mtigj'arianári diplomát. Öt évi szolnoki muzeológusi tevékenység után Pestre került aspiránsnak az ELTE Folklore Tanszékére, majd az MTA Néprajzi Kutatóintézetének lett tudományos munkatársa, később osztályvezetője, Időközben a Pécsi Tudományegyetem 1990-ben létesült Néprajz Tanszékén kezdett tanítani, ahol 1999 óta egyetemi tanár. Vissza