Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

977.804

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelv 1908. január-december

Közérdekű havi folyóirat a művelt közönség számára - IV. kötet 1-10. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Révai Miklós elsö magyarázata a Halotti Beszédről.
"A mélyen belátó s keresztülható lelkű" Révai halálának száz éves fordulóját kegyeletesen megünnepelte Győr városa, emléktáblával... Tovább

Előszó

Részlet:
Révai Miklós elsö magyarázata a Halotti Beszédről.
"A mélyen belátó s keresztülható lelkű" Révai halálának száz éves fordulóját kegyeletesen megünnepelte Győr városa, emléktáblával jelölvén meg azt a házat, a melyben Révai győri rajztanító-korában tanított. Ünnepet ült a M. Tud. Akadémia is, a melynek létesítése érdekében Révai annyit irt, annyit fáradt. A mult évi október 7-én tartott ülését Révai emlékének szentelte s a felolvasók Révai érdemeit méltatták, nézeteit, tanításait újabb és újabb oldalról világították meg. A felolvasások kapcsán ezen az ülésen bejelentették, hogy az Akadémia azzal is le akarta róni kegyeletét Révai iránt, hogy az „Elaboralior grammatica hungarica" kiadatlan részéből sajtó alá rendezte a szóképzésről és a mondattanról szóló harmadik részt, a mely Simonyi Zsigmond gondozásában v napokban fog megjelenni.
Az ünneplésben részt kíván venni a Magyar Nyelvtudományi Társaság is, Révai emlékét azzal óhajtván megülni, hogy folyóiratában, a „Magyar Nyelvben, kiadja Révai 1783-ban írt kéziratának azt a részét, a mely a Halotti Beszédet magyarázza.
Tudvalevő dolog, hogy Révai nyomtatásban megjelent dolgozataiban többször tesz emlitést arról, hogy ő a Halotti Beszédet 1783-ban magyarázta először, még pedig magyar nyelven, így 1795-ben ezt írja: „Én ezt a' különös Régiséget izenként, és a' mint bizom, szerentsésen felfejtegettem. Vajha közrebocsáthatnám!" Az 1803-ban megjelent „Antiqvitates literatvrae hvngaricae" első kötete első lapján azt mondja, hogy a H. B.-ről az első magyarázatot 1783-ban írta, még pedig magyar nyelven. Ezt a kéziratot látta Rajnis József és Trenka Mihály. Vissza

Tartalom

Alexics György: Viganó 129
Pandúr 403
Bajza József: Bajza József mint nyelvújító 201, 251
Baloghy Dezső: Óperenczia 240
Szólás-mondások a palóczságból 381
Barcsa János: Mondattani régiségek 422
Batta Béla: Nyelvújítási adatok 374
B. K.: Kákós 273
Borovszky Samu: Egy régi urbáriumból 180
Megszámadás, csigás ló 288
Csefkó Gyula: Kérő 274
Csengeri János: Ha könnyez vért is 91
Csokán Pál: Megjegyzések Erdős János adataira. 329
Erdélyi Lajos: A csángók eredetéhez 257
Erdélyi László: A magyar vezetéknevek keletkezéséhez 71
Pannonhalma 469
Erdős János: Megjegyzés Csokán P. megjegyzéseire 330
Gálos Rezső: Lelkemnek fele 270
Gombocz Zoltán: Térdepelni 35
Szatyma 36
Zsongár 36
Duda 37
Pótlékok a Magyar Tájszótárhoz 41, 94, 139, 187, 239, 286, 331, 382, 430, 481
Ácsorog 80
Magyar Tudományos Akadémia 132, 327
Fédel 177
Sző-rigó 179
Finnugor-indogermán nyelvrokonság 183
Hagymáz 192
Óperenczia 192
A magyar katonai műnyelv 235
Polgár 279, 364
Széjjel - széllyel. Ügy 287
Szamosközy és Miechov 328
A régi magyar é és é történetéhez 378
Sajog 418
Szily Kálmán, A magyar nyelvújítás szótára 426
Beőthy-emlékkönyv 427
Érteni vmi alatt vmit 434
A finn akadémiáról 474
Arany Toldi-ja olaszul 475
Gönczy Béla: Adatok nyelvünk újabb fejlődéséhez 89, 372
Heinlein István: Egy szótáríró kálváriája 217
Egri tolvajnyelv a XIX-ik század elejéről 268
Éhtifusz 288
Hellebrant Árpád: A magyar nyelvtudományi irodalom 1907-ben 262
Herman Ottóné: Tájszók (Tótszentpál) 45
Horger Antal: Fürkész 38
Horger Antal: Kuncsorog 39
Köt 144
Kont, Petite grammaire hongroise 182
Budenz József emlékezete 193
Hangyál, hangya és társai 320
Disznó-szőgy 466
Horváth János: A Margit-legenda forrásai 427
Jakubovich Emil: Egy régi magyar breviariumi mutató-tábla 463
Joannovics György: Rovás 235
Karácsonyi János: Semjén, Sömjén 125
Siményfalva 127
Deménd, Deményfalu, Deményháza 127
Terény 128
Pordány 174
Eugenius = Ödön 175
Zoltán 176
Polgár 228, 362
Vérvölgy 352
Vércsorog 353
Karácsonyi János: Borhid, Borkút. Borszék 354
Kardos Albert: Köt a dinnye 48
Keresztfü, Szent László füve 144
Megszámadás, csigás ló 288
Csicsóka és zsiók 418
A láthatár igazolásához 470
Láttat-e vagy látat? 470
Két megjegyzés 484
Katona Lajos: Tokos ló 315
Éneklet 316
Orbáncz 417
Az Érdy-codex egy helyéhez 465
Kemenes Pál: Srint 40
Ismeretlen? 96
Kertész Manó: Napszám 229
Abbanhagy és abbanmarad 272
A magázás 400
Komáromy Lajos: Keresztfű; gyűrűcze; summás 47, 275
Magyar szóval - idegen nyelven 135
Egy kis összehasonlító nyelvészkedés 283
Burjánirtás 358
Kóssa Gyula: Kérö. Felakadás 87, 275
Régi magyar gyógyszernevek 322, 369, 424, 471
Kőrösi Sándor: Nagyon örültem 476
Kövi Imre: Kóborol 34
Férczel 365
Lehr Albert: Lét, tét, vét, vit, hit, ét, it 19
Szint 84
Talpalatnyi 84
Ha könnyez vért is 92
"Pénzül" és atyafisága a népnyelvben 97
A kutya hangjai 137
"Számára" és "részére" 167
Arany-magy. XXII. Rosszul van a nyakabeli 221
Sző-rigó 277
Fakó nyíl 277
Nőttek (nőtteg) 278
"Ráchel siralma Arany Jánostól" 282
Arany-magyarázatok. XXIII. Tallóz 311
Válaszok 314
Még egyszer elmemozditó 355, 477
Lehr Albert: Sajog 366
Láthatár redivivus 391
Új tányi-szók 417
Loisch János: Láng gyúl a lángról 367
Madarassy László: Hajítófa 226
Melegdi János: Gessner Mithridates-éröl 48
Agybér, párbér 48
Excerpta lingvae Hungaricae 134
Melich János: Révai első magyarázata a Halotti Beszédről 1, 54
Megjegyzések a "király" szóhoz 24
Orbáncz 85
Mészöly Gedeon: Két és kettő 157, 318
A vány-vény képző eredete 410
M. N.: Sora - sorja 336
Moenich Károly: Adatok nyelvünk történetéhez 264
Bulya vászon 278
Moesz Gusztáv: Székely és csángó növénynevek 29
Páldy Károlyné: Az ul-ül rag használatáról 483
T. Nagy Imre: Hajítófa 368
Paal Gyula: Karda-lésza 273
Páldy Károlyné: Az ul-ül rag használatáról 483
Pálfi Márton: A-zó nyelvjárásaink történetéhez 332
Pápay József: Bosztihó, bosztohó 86
Árnyék, szárnyék 95
Kresznerics születése napja 134
Pandúr 248
Prőhle Vilmos: Iró 177
Putnoky Imre: Nyelvújítási adatok 374, 419
Visszaszíni 415
Réthei Prikkel Marián: Czinterem 37
Siker 129
Három szócsoport 241, 289, 344
Rosenberg Auguszta: Tájszók (Hetény, Komárom m.) 45
Simai Ödön: Nyelvújítók a XVII. század közepén 12, 108
Diadal 232
Klemm Antal, Baróti Szabó nyelvéről 234
Többi emberek 367
Szabó Endre: Summás 288
Szalmay József: Göcseji tájszók, szólásmódok, közmondások 432
Széll Farkas: A "Magyar Merkurius" gúnyirata 133
Siker 231
Szeremley Császár Loránd: Füstöt vet 81
A magyarság eredete 147
Jelentés-tanulmányok 337, 385, 445
Szerkesztők: Testrészből -ul, -ül ragos határozók 307, 428
Katonai műkifejezések 378
Szigetvári Iván: Két kérdés 484
Szikrai Odo: A mutató névmás 379
Szilády Áron: Ekklézsia-követés 369
Udvarlás és társai 467
Fudáz 468
Szily Kálmán: Czinterem 47
Háros 78
Eczetkoró vagy ecsetkoró ? 79
Fürkész 80
Verseghy leveleiből 121
Különböző és különféle 136
Betűs 144
Glét 144
Ertés 144
Szily Kálmán: Egy rejtélyes szó a Bécsi Codexben 145
Összefügg 192
Páknó-fa 240
Laczi-konyha 240
Dédapa, szépapa 317
Bánhalma-Bánhalom 335
Nem fizeti ki magát 335
Plájás 368
Játszma 415
Valószerű 484
Rongyos leves 434
I. A. osztály 434
Férfias 434
Az atos-etes képző 468
Nyirettyű és hiány 483
Vigyorog, mint a fakutya 489
Szinnyei József: Pesthy Gábor származása 49
Sztrokay Lajos: Tájszók (Kemenesalja) 284
Tagányi Károly: A polgár szó vitájához 451
Tolnai Vilmos: Maradozó csattanás 37
Nyék 82
Ön 82
A rokonértelmű szavakról 114
Kölestermő Kúnság 131
Fakó nyíl 179
Láng gyúl a lángról 269
Bevérző 270
Orvosi műnyelvünkről 281
Az ő neve légió 416
Szipoly 416
A Családi kör-höz 417
Hétfalusi csángó népmesék 474
Többektöl: Testrészből -úl, -ül ragos határozók 237, 428
Trócsányi Zoltán: Pray György székely tájszavai 44
"Zenth Paal leueley" nyelvéről 406
Turi Mészáros István: Kender 184
A szárazmalom 480
Az ul-ül ragos határozókról 482
Viski Károly: Régi toroczkai szók 232
Viszota Gyula: A M. Tud. Társaság Zsebszótára történetéhez 63
Névelő 470
Wichmann György: Mar, marj 75
Őn 77
A moldvai csángó mássalhangzók történetéből 160, 208, 295, 394, 457
Lak 276
Lok 277
Zolnai Gyula: Kettő 230, 415
Levélszekrényünk: 47, 95, 143, 192, 240, 267, 335, 384, 434, 483
Magy. Tud. Akadémia: 132, 327
Tájszók: 41, 94, 137, 184, 239, 284, 331, 381, 430, 481
Rovás: 91, 135, 235, 282, 329, 379, 428
Társasági ügyek: 45, 141, 188, 333, 433
Tagok és előfizetők 1908-ban: 435
Tartalom és szómutató: 485
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar Nyelv 1908. január-december Magyar Nyelv 1908. január-december Magyar Nyelv 1908. január-december Magyar Nyelv 1908. január-december

A borító kopott. A címlapon tulajdonosi pecsétnyom található.

A lapélek színezettek.

Állapot:
8.280 ,-Ft
41 pont kapható
Kosárba