1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar nyelv 1962/1-4.

Magyar Nyelvtudományi Társaság folyóirata - LVIII. évfolyam 1-4. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


MAGYAR NYELV
LVIII. ÉVF. 1962. MÁRCIUS 1. SZÁM
A finnugor zárhangok ősmagyar kori történetéhez
1. Az ősmagyar kor nyelvünk történetének igen fontos szakasza nemcsak hosszú tartama miatt, de... Tovább

Előszó


MAGYAR NYELV
LVIII. ÉVF. 1962. MÁRCIUS 1. SZÁM
A finnugor zárhangok ősmagyar kori történetéhez
1. Az ősmagyar kor nyelvünk történetének igen fontos szakasza nemcsak hosszú tartama miatt, de azért is, mert az ugorságból kiváló előmagyar nyelvjárás ebben a korban vált — finnugor jellegét töretlenül megőrizve — sajátosan magyar nyelvvé. A szókincs ősmagyar kori története, bár szintén rengeteg tisztázatlan problémát vet föl, viszonylag mégis a legkevésbé parlagon hagyott terület. A magyar alaktanban e korban lezajlott nyelvi eseményekről 1960 őszén, a Finnugor Kongresszuson tartott előadásomban próbáltam vázlatos képet adni. Most néhány hangtani történést szeretnék megvizsgálni.
Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy e vizsgálatok rendkívül kényesek, hiszen hosszú, adattalan korról van szó, s az elérhető eredmények fölötte törékenyek. Mégis azt hiszem, súlyos hiba volna a tévedés veszélyétől való félelemben e különösen fontos szakaszt egyszerűen kirekeszteni a magyar nyelvtörténet eseményláncolatából. Igaz, hogy e kérdés látszólag egyszerűen megoldható: a finnugor alapnyelv mássalhangzó-rendszerét elég jól ismerjük, az ómagyar kor mássalhangzó-rendszerét viszont nem nehéz kihámozni nyelvemlékeink alapján. A kettő egybevetése megadja az ősmagyar korban végbement mássalhangzó-változások eredményeit. Ámde nagyon kérdéses, hogy annak a finnugor mássalhangzó-rendszernek, melyet például Szinnyei „Magyar nyelvhasonlítás"-a vagy STEiNiTznek a „Geschichte des finnisch-ugrischen Konsonantismus"-a mint statikus valamit mutat be, egyes tagjai, fonémái lehettek-e valaha egymással egyidejűek, és ha igen, ami eleve nem valószínű, meddig. Nyilván a nagy területen szétszórt finnugorság nyelve is mozgásban volt, benne általános vagy inkább egyes csoportokra korlátozott változások /mentek végbe. Semmi sem bizonyítja tehát, hogy az önálló létét megkezdő magyar nyelv mássalhangzó-rendszere az volt, amit a finnugor mássalhangzórendszernek tekint a nyelvtudomány. Nem érintem itt azt a kérdést, hogy a kikövetkeztetett alapnyelvi hangok mennyiben tekinthetők realitásoknak és mennyiben csak szimbólumoknak, egy hangmegfelelési képlet összefoglalásainak. De ha e kérdésekből fakadó bizonytalanságokon szükségből túltesszük is magunkat, nem elégítheti ki nyelvtörténeti érdeklődésünket, ha e legalább ezerötszáz—kétezer év eseményeinek merőben csak az eredményeit vesszük tudomásul. Valahogyan szeretnők föltárni, legalább fő vonalaiban a fejlődés menetét, a jelenségek egymásutánját, viszonylagos időrendjét és összefüggését is.
Tudjuk, hogy e kérdésekkel, éppen a mássalhangzók fejlődésével, és éppen az ősmagyarral kapcsolatban már többen foglalkoztak. Főleg Moók Elemér szentelt az idevágó problémáknak terjedelmes tanulmányt (ALingu. II, 1 kk. és 355 kk.), s ErkkiItkonen kritikájával (FUF. XXXII, Anz. 67 kk.) is polemizált (FUF. XXXIII, Anz. 54 kk.). Moór eredményeinek egy részét Vissza

Tartalom


Felelős szerkesztő:
PA IS DEZSŐ
BÁRCZI GÉZA, BENKŐ LORÁND, NYÍRI ANTAL és SULÁN BÉLA
Szerkesztő bizottság:
TARTALOM
Bárczi Géza: A finnugor zárhangok ősmagyar kori történetéhez 1
Szabó T. Attila: A magyar e és ö-féle hangok történetéhez 10
E. Abaffy Erzsébet: A Sopron megyei labializáció történetéhez 20
D. Bartha Katalin: A -só, -sö képző eredete 27
Németh Gyula: Egy ótörök jövevényszó a magyarbán az állattenyésztés köréből 30
Moór Elemér: Teve és tenger, homok és hajó 36
N. Kakuk Zsuzsa: Oszmán-török jövevényszavak egy budai basa magyar nyelvű
levelében 43
Sulán Béla: A cseh szókincs magyar elemeiből . 50
Papp László: Úriszéki perszövegek mint nyelvünk történetének forrásai 56
Gáldi László: Jegyzetek Petőfi szókincséről 64
Kisebb közlemények. Penavin Olga — Benkő Loránd és Lőrincze Lajos: Néhány szó a kettőshangzókról. — Imre Samu: Egy levél margójára. — Jakab László: Megjegyzések a „XVI. századi magyar orvosi könyv" kérdéseihez 71
Szó- és szólásmagyarázatok. Bálint Sándor: Igyvirág. — Grétsy László: Cikázik~cékázik. — Kálmán Béla: Roshad. — Kiss Lajos: Paties. — Kő Benedek: Reszel. — Lőrincz Jenő: Ingyen sem. — Nagy J. Béla: Muszáj. — Scheiber Sándor: Növessze az Isten olyan nagyra, mint Fátri Jónást 77
Nyelvművelés. Elekfi László: Az -ú, -ü képzős melléknevek helyesírása . 92
Nyelvtörténeti adatok. Implom József: Szótörténeti adalékok. — Schram
Ferenc: Egy 1775-i tolvajnyelvi szójegyzék 1°3
Nyelvjárások. Beke Ödön: A népnyelv mondattanához. — Balogh Lajos:
Az újabb magyar nyelvjárási hangfelvételekről 109
Szemle. Tompa József: Az 1945-től 1960-ig megjelent magyar leíró nyelvtani közlemények. — Hermán József: A. Martinét: Éléments de linguistique générale 115
Különfélék. Molnár József: A IV. nemzetközi fonetikai kongresszus 129
Levélszekrény 132
Felelős szerkesztő: PA IS DEZSŐ
Szerkesztő bizottság: BÁRCZI GÉZA, BENKŐ LORÁND, NYÍRI ANTAL és SULÁN BÉLA
TARTALOM
Paia Dezső: Űr volt-e valóban Vrsuuru? 133
Ligeti Lajos: Dengizikh és Bécs állítólagos kun megfelelői 146
Csóka Lajos: Ki volt Anonymus? 153
Szántó Éva: A magyar mássalhangzó-hasonulás vizsgálata fonológiai aspektusban 159
Papp István: Néhány szó az igei paradigma kérdéséről 166
Terestyéni Ferenc: A leíró jelentéstan kérdéséhez és módszeréhez 173
Q. Varga Györgyi: A jelentés vizsgálat egy módszeréről 182
Sulán Béla: A cseh szókincs magyar elemeiből 187
Ladó János: Írói szótárak és ,,nyersszótár"-ak 192
Wacha Imre: Az Ibsen-szótár szerkesztési tanulságai 199
Kisebb közlemények. Szabó T. Attila: Az Amadéfalva > Madéfalva-íé\e névalakulás kora. — Vértes O. András: Ómagyar magánhangzó-változások egy közös sajátosságáról 206
Szó- és szólásmagyarázatok. Mikesy Sándor: Rézmán. — Szabó T.
Attila: Kétágné. — Zsoldos Jenő: Sztrájk 209
Nyelvművelés. Elek fi László: Az -ú, -ü képzős melléknevek helyesírása. —
Nagy J. Béla—R. Hutás Magdolna: Műt 216
Nyelvtörténeti adatok. Implom József: Szótörténeti adalékok. — Bálint
Sándor: Egy szegedi nyelvemléktöredék 224
Nyelvjárások. Benkő Loránd: A kórógyi nyelvjárás aspirált mássalhangzóiról. — Reuter Gamillo: Feladatok és megoldások a helynévgyűjtés köréből 231
Szemle. Tompa József: Az 1945-től 1960-ig megjelent magyar leíró nyelvtani közlemények. — Szépe György: Hochspraehe und Mundart in Gebieten mit í'remdsprachigen Bevölkerungsteilen 243
Társasági ügyek. Mikesy Sándor: A Magyar Nyelvtudományi Társaság éle-
Feleifis szerkesztő: PAIS DEZSŐ
Szerkesztő bizottság: BÁRCZI GÉZA, BENKŐ LORÁND, NYÍRI ANTAL és SULÁN BÉLA
TARTALOM
Benkő Loránd—Papp László : Az új magyar etimológiai szótár 261
Kniezsa István : A t, d hangok ősmagyar és ómagyar palatalizáeiói 305
Nyíri Antal : Törlejt szavunk eredete 313
Velcsov Mártonná : Néhány megjegyzés Antal Lászlónak „Gondolatok a magyar igéről" című cikkéhez 323
Terestyéni Ferenc : A leíró jelentéstan kérdéséhez és módszeréhez 326
Csóka J. Lajos : Ki volt Anonymus? 336
Büky Béla : Hogyan korrigált Pázmány Péter? 346
Kisebb közlemények. Nagy J. Béla : Tudománytörténeti adalékok. —
Pusztai István : Egy XVI. századi nyomtatvány kettőshangzói 357
Szó- és szólásmagyarázatok. Kálmán Béla : Egy ültő helyében. —• Kiss Lajos : Lucerna. — Mikesy Sándor: Iszkumpia, Szampiás. — Moór Elemér: Kalmár. — O. Nagy Gábor—Kiss Lajos : Kvaterkázik. — Papp László : A barátom barátjának — M. Velenyák Zsófia : így virág 361
Nyelvművelés. Elekfi László : Az -ú, -ű képzős melléknevek helyesírása , 371
Nyelvtörténeti adatok. Komlovszki Tibor: Balassi Bálint magyar nyelvű
végrendelete 378
Nyelvjárások. Imre Samu : A felsőőri nyelvjárás oa ~ iia, ie ~ ee típusú
kettőshangzói. — Murádin László : Farkaslaki és tatrangi tájszavak 381
Szemle. Tompa József : Az 1945-től 1960-ig megjelent magyar leíró nyelvtani
közlemények 387
Társasági ügyek. Mikesy Sándor: A Magyar Nyeltudományi Társaság életéből 395
/
Felelős szerkesztő: PA IS DEZSŐ
Szerkesztő bizottság: BÁRCZI GÉZA, BENKŐ LORÁND, NYÍRI ANTAL és SULÁN BÉLA
, V
TARTALOM
I
Papp László—A szótár munkaközössége: Az új magyar etimológiai szótár 397
Rédei (Radanovics) Károly: A tárgyas igeragozás kialakulása 421
Tompa József: A „kiemelő jel" mai nyelvtani szabályai • • • 435
Antal László: Vázlatok egy eljövendő magyar mondattanhoz 443
Szántó Éva: A magyar mássalhangzó-hasonulás vizsgálata fonológiai aspektusban 449 Sámson Edgár: Egy XVII. századi kéziratos fordítás ismertetése 458
Kisebb közlemények. Ligeti Lajos: Gombocz a török nomen-verbumok-ról. — Fónagy Iván és Magdics Klára: A hasonulás és a beszédhangok hírértékének módosulása.— Grétsy László: Még egyszer a szavak „egybeolvasz-tás"-áról. — Lőrincz Jenő: Adalék a XVI. századi magyar levélstílus történetéhez. — Pálfalvi Etelka: Fazekas Mihály rengeteg erdő-jének forrásáról 464 Szó- és szólásmagyarázatok. Kiss Lajos: Vargánya. — Kubínyi László: Amadéfalva > Madéfalva. — Mikesy Sándor: Jövel. A Geraszim keresztnév magyar változatai. — Moór Elemér: Kofa. —- Murádin László: Tanulj tinó — Nyirkos István: Már. Máma. — Pais Dezső: Ez meg egy
az egy? — K. Palló Margit: Gyarló, gyarlandó, gyarlik 474
Nyelvtörténeti adatok. Szabó T. Attila: Erdélyi levelek a XVI. századból. — Danczi József: Magyar növénynevek Matthiolus—Hájek—Kamerarius
Herbáriumában 490
Nyelvjárások. Szíj Rezső: Várpalota nyelvjárása 1696 ós 1831 között. — Szabó Zoltán: Adalékok a háromszéki nyelvjárás nyílt a hangjának történetéhez 498
Szemle. Molnár József: Nyelvtörténeti forráskiadások 1945 és 1961 között. — Fekete Lajos: Jelentés az 1961. október 20—26-án Ankarában megtartott
török történelmi kongresszusról 506
Különfélék. Baleczky Emil: Melich Jánosról. — Bárczi Géza: Ligeti Lajos
hatvanadik születési évfordulójához 523
Társasági ügyek. Mikesy Sándor: A Magyar Nyelvtudományi Társaság
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar nyelv 1962/1-4. Magyar nyelv 1962/1-4. Magyar nyelv 1962/1-4. Magyar nyelv 1962/1-4.

A borító éle kopott, a kötés megnyílt.

Állapot:
3.480 ,-Ft
17 pont kapható
Kosárba
konyv