1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelv 1976/4.

A Magyar Nyelvtudományi Társaság folyóirata LXXII. évfolyam december

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"A nyelvtudomány művelői előtt régóta fölismert tény, hogy a nyelvet nem lehet csak a saját mivoltában, mintegy grammatikai elvontsággal szemlélni, mert annak problematikája mind... Tovább

Előszó

Részlet:
"A nyelvtudomány művelői előtt régóta fölismert tény, hogy a nyelvet nem lehet csak a saját mivoltában, mintegy grammatikai elvontsággal szemlélni, mert annak problematikája mind fejlődésében, mind működésében megannyi szoros szállal kapcsolódik az emberhez, pontosabban az emberi közösséghez, a társadalomhoz, amely a nyelvet megteremti, folyamatosan formálja és használja. E felismerés tagadhatatlanul jelen volt már az újgrammatikusok felfogásában, akik a nyelvfejlődés okait és lefolyását fürkészve társadalmi tényezőket is igyekeztek figyelembe venni. Ha nem is mindenben helytálló különválasztásokkal, de e nézőpont is erősen belejátszott Saussure „langue" és „parole" meg „belső nyelvészet" és „külső nyelvészet" felfogásába. A nyelvhasználat társadalmi problematikája még határozottabb vonásokkal rajzolódott ki a klasszikus nyelvtudományi irányzatok nyelvszociológiai ágazatában, elsősorban a meillet-féle iskolában, majd a modern irányzatok talaján kisarjadt szociolingvisztikában. E fokozódó törekvések ellenére is az az ember benyomása, hogy e témakör a nyelvtudomány egészében még mindig nem kapja meg a jelentőségéhez mért szerepet. Legalábbis a különféle részközelítések eleddig nem ötvöződtek egységes rendszerré, s a nyelvészet egyes ágazataiban általában sincs a szükséges súllyal jelen a mindenkori nyelvhasználat társadalmi meghatározottságának kérdése; sőt egyes iskolák, irányzatok a nyelv egzakt szemléletével még inkább távolodtak a nyelv társadalmi funkciójának vizsgálatától.
A nyelvészet e tekintetben való bizonyos zártsága, nem egészen helyesen értelmezett egzaktsága nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a szükségesnél gyakran kisebb figyelemre méltatja a nyelv és a nyelvhasználat társadalmi alapjait, hogy látásmódjában nem kap elegendő súlyt a nyelvi jelenségek mögött ott levő, azokat meghatározó társadalmi problematika. Még jobban hiányolható, hogy nézőpontunkból meglehetősen kiesik a társadalmi magatartás és a nyelvi magatartás kölcsönös összefüggése és meghatározottsága, vagyis az a kérdéskör, hogy nemcsak a társadalom mindenkori helyzete, anyagi és szellemi műveltsége, gondolkodásmódja, világnézete, erkölcsi és politikai magatartása stb. befolyásolja a nyelv mindenkori állapotát és használatának módjait, hanem fordított hatásrendszer is érvényesül: a nyelvi magatartás maga is visszahat a társadalom eszmevilágára és cselekvési rendszerére. Pedig a téma e vonatkozásának különösen a nevelés, a tudat- és magatartás-formálás tekintetében nyilvánvalóan elsőrendű és általános társadalmi jelentősége van." Vissza

Tartalom

Benkő Loránd: Anyanyelv és társadalom 385
Károly Sándor: Laziczius Gyula szellemi Hagyatékából 395
Király Péter: A magyarok említése a 811. évi események óbolgár leírásában 408
Pach Zsigmond Pál: Szófejtés és gazdaságtörténet 422
A. Molnár Ferenc: Szó- és szólásmagyarázatok, etimológiai megjegyzések Balassi
nyelvéből 429
Ruzsiczky Éva: A denominalis -z képzővel alkotott magyar igék és német megfelelőik 436
Kocsány Piroska: Adalékok az állítmányi melléknevek szemantikájához 460
B. Greguss Livia: A Székelyudvarhelyi Kódex módféle határozói 456
Kisebb közlemények. D. Mátai Mária: Döbrentei egyik nyelvemlékgyűjtő társa. - Fehértói Katalin: A XIV-XV. századi jobbágynevekről. - Lévai Béla: Puszta helynév vagy
családnév 469
Szó- és szólásmagyarázatok. Balázs János: Kies és kietlen. - Ivanics Mária: Salagvárda. - Ligeti Lajos: Boszorkány és bazargán 478
Nyelvművelés. Rátz Ottó: A betűrendbe sorolás problémái a lexikográfiában 483
Szemle. Kiss Jenő: Congressus Tertius Internationalis Fenno-Ugristarum Tallinnae habitus 17 - 23. VIII 1970. Pars I. Acta Linguistica. - Posgay Ildikó:
Actes du XI Congrés International des Sciences d' Onomastiques. - Tompa
József: Papp Ferenc, A magyar főnév paradigroatikus rendszere. - D. Bartha
Katalin: Molnár József-Simon Györgyi, Magyar nyelvemlékek. - Gaál
Edit-Kiss Jenő: Siegfried J. Schmidt, Texttheorie. Probleme einer Linguistik der sprachlichen Kommunikation 489
Nyelvtörténeti adatok. Szélestei N. László: Magyar nyelvű közgyónásszöveg a XVI. század elejéről 502
Különfélék. Á. van Wely-Csillag: A magyar nyelv oktatása Groningenben 503
Társasági ügyek. A Magyar Nyelvtudományi Társaság LXXII. közgyűlése 605
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyar Nyelv 1976/4. Magyar Nyelv 1976/4. Magyar Nyelv 1976/4. Magyar Nyelv 1976/4. Magyar Nyelv 1976/4.

A borítón bejegyzés és aláhúzás látható. A gerinc enyhén elszíneződött.

Állapot:
940 Ft
470 ,-Ft 50
2 pont kapható
Kosárba
konyv