Magyar nyelv III.

Mondattan 1.

Szerző

Jobbágyné András Katalin

Penckóferné Punykó Mária

Bárczi Géza

'Jobbágyné András Katalin: Magyar nyelv III. ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	76 oldal
Sorozatcím:	Calibra Könyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-16-2453-6
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: CA 0015.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A tankönyvcsalád harmadik kötetében a mondat, ezen belül az egyszerű mondat jut főszerephez. A szerzők ezzel elindítják a mondatelemzés gyakorlatát, arra törekedve, hogy a diákok jó alapokat szerezzenek a későbbi mondat- és szövegelemzésekhez. A mondat meghatározásakor hangsúlyozzák, hogy a mondatot csak a szöveg felől lehet megközelítene, az állítmány tárgyalásakor pedig külön figyelmen fordítanak néhány érdekes mondatformára is. Az igenevek, a többi szófajtól elszakítva, ebben a könyvben kaptak helyet - egyrészt szófaji kétarcúságuk miatt, másrészt mert bővíthetőségükkel gyakran átmenetté válnak a szintagmák és a tagmondatok között.
A kommunikációs fejezetek itt két témakört érintenek: egyrészt a publicisztikába adnak betekintést, és kedvet ébresztenek az újságolvasáshoz, másrészt gyakorlati útmutatást kínálnak a jegyzet- és vázlatkészítéshez, az önálló alkotómunkához.

Tartalom

Mondat (Az egyszerű mondat és részei 5
A mondat 7
1. Mi a mondat? 7
2. A mondat modalitása, a mondatfajták 8
3. Mondatértékű részletek a mondatban 9
4. Állítás és tagadás 10
5. Mi mondat, és mi nem az? A mondat szerkezete 10
6. A mondat jelentése 12
7. A mondat formájának és tartalmának kapcsolata 13
8. Minden mondat cselekvés 13
A mondat szerkezete, a szintagmák 15
Az alany és az állítmány, a hozzárendelő szintagma 17
1. Az alany 17
2. Az állítmány 18
3. Az alany és az állítmány egyeztetése 19
4. A mondatformák 20
5. Az igeneves szerkezetek 22
A főnévi igenév 23
A melléknévi igenév 24
A határozói igenév 24
A bővítmények, az alá- és mellérendelő szintagmák 25
A tárgy 27
A határozók 29
1. A helyhatározó 29
2. Az időhatározó 30
3. A módféle határozók 32
4. Az állapotféle határozók 34
5. A részeshatározó 35
6. Az állandó határozók, a vonzatok 35
A jelzők 37
1. A minőség- és a mennyiségjelző 37
2. A kijelölő jelző 38
3. A birtokos jelző 38
4. Az értelmező jelző, az értelmező 39
Helyesírási tanácsadó: A központozás 41
Nyelvhelyességi tanácsadó 44
Az információk világában (Kommunikáció) 47
A hírek világában 49
Az újságírói műfajokról 50
Anyaggyűjtés, rendezés, vázlatkészítés 53
Szöveggyűjtemény 57
Ajándék, zsákmány, csere a beszédben (Karácsony Sándor) 59
Találkozásaim az anyanyelvvel (Csoóri Sándor) 60
Iskola a nyelvhatáron (Penckóferné Punykó Mária) 61
Határozórendszerünk keletkezése (Bárczi Géza) 62
Szobrok és szobrászok (Mikszáth Kálmán) 63
A költők és a pénz (Bisztray Gyula) 63
Petőfi Sándor (Kosztolányi Dezső) 64
Költők, tájak, városok (Babits Mihály) 65
Hortobágy (Petőfi Sándor) 65
Régmúlt korok hírközpontjai (Albert Gábor) 66
Kritika magánlevélben (Veres Péter) 66
Az álarcos író (Kosztolányi Dezső) 67
Január, Boldogasszony hava, télhó, fűhő, zúzoros (Ráth-Végh István nyomán) 67
Kispad (Görgey Gábor) 68
Táblázatok 71
Tárgymutató 75