Magyar nyelvkönyv
Polgári fiú- és leányiskolák II. osztályának
Szerkesztő
| Kiadó: | Franklin-Társulat |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: |
Varrott papírkötés
|
| Oldalszám: | 80
oldal
|
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar
|
| Méret: |
23 cm x 16 cm
|
| ISBN: | |
|
Megjegyzés:
|
Nyomatta a Franklin-Társulat nyomdája.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az a megértő és meleg fogadás, mellyel nyelvtanunk I. kötete a polgári iskolákban találkozott, buzdítólag, sőt lelkesítőleg hat reánk, hogy a megkezdett úton tovább haladjunk s a magyar nyelv...
Tovább
Előszó
Az a megértő és meleg fogadás, mellyel nyelvtanunk I. kötete a polgári iskolákban találkozott, buzdítólag, sőt lelkesítőleg hat reánk, hogy a megkezdett úton tovább haladjunk s a magyar nyelv polgári iskolai tanítását mentül élvezetesebbé, könnyebbé és eredményesebbé tenni segítsünk.
Ez a kötet szinte fokozott mértékben igyekszik megtestesíteni azt a nyelvtanítási eszményt, amely a tantervi utasításokban körvonalozva van. Már középiskolai nyelvtanom második kötetének is reformjellege volt, mert a II. osztály sokféle nyelvtani anyagát egységes alapra vonatkoztatta: a jelentéstani alapra, szemben az I. osztály főleg alaktani ismeretanyagával. Azóta ez a gondolat a tantervi utasításokba is belekerült.
Most azt a nyelvtani rendszert a polgári iskolák számára még újra átdolgoztam, az egész könyvet újra írtam, s még teljesebben érvényesítettem benne azt a szellemet, hogy a nyelvet élő valaminek fogjuk fel. (Látni ezt többek közt a szóképzésről szóló szakaszban.)
Az ismeretek azonkívül gyakorlati célra irányulnak a könyvben. Épen azért adtam neki a «nyelvkönyv» nevet az általános «nyelvtan» helyett. (Látni ezt a gyakorlati jelleget minden fejezetben, pl. mindjárt az összetett mondatokról szóló szakasz végén, ahol a mondatok átalakításairól van szó, a beolvasztásról, önállósításról stb.)
Mindenütt hangsúlyoztam, ahol szükség van rá, s amennyiben a gyermek készültsége megbírja, nyelvünk sajátosságait. A gyermekek már tanulnak idegen nyelvet, és ezek a sajátosságok már érdeklik őket.
Vissza
Tartalom
Előszó 3
Bevezetés 5
Első szakasz. Az összetett mondatok.
Alárendelés-mellérendelés 8
I. A mellérendelt mondatok 11
A mellérendelt mondatok fajtái 11
1. Kapcsolt mondatok 11
2. Választó mondatok 12
3. Ellentétes mondatok 12
4. Következtető mondatok 12
5. Magyarázó mondatok 13
II. Az alárendelt mondatok 13
1. Alanyi mondatok 13
2. Tárgyi mondatok 14
Idézetek 14
3. Határozó mondatok 15
A határozó mondat és fajtái 15
Helyhatározó mondatok 15
Időhatározó mondatok 16
Okhatározó mondatok 16
Célhatározó mondatok 16
Módhatározó mondatok 16
Feltételes mondatok 17
Megengedő mondatok 17
4. Jelző mondatok 17
A mellékmondatok minőségének felismerése 18
A mellékmondatok átalakítása 18
Beolvasztás 19
Feloldás 20
A mellékmondat és mondatrész önállósítása, önálló mondatok
mellékmondattá alakítása és beolvasztása 20
Mire jó ismerni az átalakítást? 21
Második szakasz. A határozók.
Bevezetés, visszapillantás 22
A vegyes természetű határozók 22
A határozók átnézete (táblázat) 23
Különlegesebb csoportok a vegyes határozók közt 24
Állandó határozók 24
Példa az állandó határozókra 24
Feladatok 25
Harmadik szakasz. A szórend.
1. A mondat legfőbb része. A hangsúly 27
2. A mondat főrészébe kapcsolás. A magyar szórend főtörvénye 27
3. Az igekötő szórendje 29
4. Összefoglaló és kirekesztő szórend 29
5. Az is szórendje 30
6. Szakaszok. Gyengébb hangsúlyok 30
7. A szakaszok rendje 31
Negyedik szakasz. A szókincs. A szóalkotás.
7. A szókincs.
1. A szók sokasága 32
2. A szók képződése, újra termő szók, törzsökös szók 32
3. A szókincs törzsökös része 34
Tárgyi szócsoportok 35
a) Szók az emberről 35
b) Szók a világról 37
c) Emberi készítmények 39
d) Általános szók a tárgyakról 39
e) Általános tulajdonságok 40
f) Általános mennyiségek, mértékek 40
g) Határozott számok, mennyiségek 40
h) Határozott mértékek 40
i) Színek, ízek, hangok 40
j) Legáltalánosabb állítások 41
k) Vegyes szók a szellemi és a közönséges életből 41
l) Hitre vonatkozó szók 41
m) Mesebeli szók 41
n) Tulajdonnevek 41
o) Névhelyettesítő szók 42
p) Indulatszók 42
II. A szóképzés.
1. Szócsaládok 42
2. Származott szó, alapszó, gyökérszó, gyökér 43
3. A szóképzés mivolta, mintái, a képző 44
4. Igeképzés igéből 45
a) Gyakorító, mozzanatos, kezdő igék 45
b) Műveltető ige 46
c) Visszaható és szenvedő ige 47
d) Ható ige 47
5. Igeképzés névszóból 4&
6. Névszóképzés igéből 49
7. Névszóképzés névszóból 49
Néhány szócsalád 51
III. Az összetétel.
Ötödik szakasz. A szók jelentései. Szólások. Rokonjelentésű szók.
I. A szók jelentései 54
II. Szólások 56
III. Rokon jelentésű szók és szólások 57
Példák 59
Hatodik szakasz. A magyar nyelvtan összefoglalása.
A nyelvtan felosztása 60
I. Hangtan
Szótagok, magán- és mássalhangzók 60
A szótagról 60
A magánhangzókról 61
A mássalhangzókról 62
Helyesírás 63
Írásjelek 64
II. Szótan.
A A szófajok 65
Az ige 66
A főnév 67
A melléknév 68
A számnév 69
A névmás 69
A névelő 69
B) A szóképzés 70
C) A szóösszetétel 71
D) A szók jelentése 72
III. Mondattan.
A) A mondatok nemei 72
B) Egyszerű mondat. Mondatrészek 73
1. Az állítmány 73
2. Az alany 73
3. A tárgy 73
4. A határozó 74
5. A jelző és az értelmező 74
6. A szórend és a hangsúly 75
C) Az összetett mondatok 75
1. A mellérendelt mondatok 76
2. Az alárendelt mondatok 76
