A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Magyar Nyelvőr 1908. január-december

Szarvas Gábor folyóirata - XXXVII. évfolyam 1-10. füzet

Szerző

Kiadó: Magyar Nyelvőr Kiadóhivatala
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 480 oldal
Sorozatcím: Magyar Nyelvőr
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Teljes évfolyam. Július és augusztus hónapban nem jelent meg. Nyomtatta Számmer Imre Székesfehérvárott.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

A CSÁNGÓK EREDETE NYELVJÁRÁSAIK ALAPJÁN.
A brassómegyei és háromszéki csángók.

A magyar nyelvjárástannak egy érdekes, újabb fejezetét kívánom bemutatni, amelyben a... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

A CSÁNGÓK EREDETE NYELVJÁRÁSAIK ALAPJÁN.
A brassómegyei és háromszéki csángók.

A magyar nyelvjárástannak egy érdekes, újabb fejezetét kívánom bemutatni, amelyben a nyelvjárástan a hazai történelemnek segédtudománya és ott, ahol a történelem sokszor nem szolgáltathat adatot és biztos útmutatást, az illető nyelvjárás megfigyelése és összehasonlítása adja meg a fölvilágosítást egyes telepítések és települések történetére nézve. Ebbe a körbe tartozik a székelyek és a csángók eredetének kérdése is; az utóbbiról kívánok ez alkalommal szólni s ezzel részben az Árpádkori magyarság és a székelyek történetéhez is adalékokkal járulni. Tanulmányom eredetileg bíráló ismertetésnek készült Horger Antalnak „A csángó nép és név eredete" c. cikkére, amely az Erdélyi Muzeum 1905. évi folyamában jelent meg s a brassói reáliskola 1904-5. évi értesítőjében is közzé van téve egypár kihagyással (3-39.1.). Horger eme tanulmányának eredményeit már régebben óhajtottam ismertetni s hozzáadni azt, amit e kérdésre vonatkozólag még tudunk és mondhatunk. E célból a nyár folyamán az összes főbb csángó vidékeket személyesen fölkerestem s utam eredményeit részben alább fogom ismertetni, fölhasználva mindazt, amit idevonatkozólag csak fölhasználhatunk. Ezekkel kapcsolatban majd hozzászólok Zolnainak Horger fennebbi tanulmányát ismertető cikkéhez (M. Nyelv 1:400 1.), a Századoknak idevonatkozó rövid ismertetéséhez (1907. évi folyam 274 1.), Melichnek a csángó név eredetére tett megjegyzéséhez (Ny. K. 35:479) és ugyancsak Horgernek a keleti székelység nyelvjárási térképéről szóló dolgozatához is, minthogy az ezzel szintén összefügg (M. Nyelv 1:446). Vissza

Tartalom

Értekezések.
Asbóth Oszkár: Zomak és szomoga 117
Bajza József: Bajza József költői nyelvéről 13
Balassa József: A mondat helyettesítői 150
Batta Béla: A melléknévi mondatok népies használata 103, 152, 202, 249
Benedek Károly: A mi diákjaink beszédéről 126
Bitzó Sarolta: Nyelvprity 28
Böngérfi János: Régi műszavaink 170
Buzás Dezső: A divat 314
Csefkó Gyula: A magyar nyelvújítás szótárához 129
Csűri Bálint: Sem és se (Mikes K. apológiája) 258
Dénes Szilárd: Kossuth Lajos nyelvművészete 49
Erdélyi Lajos: A csángók eredete nyelvjárásaik alapján 1, 63
Haiman Hugó: A magyar Simplicissimus 77
Kardos Albert: A debreceni Füvészkönyv új szavai 213
Kemenes Péter: Szórendi különösségek 349
Kertész Manó: Személyragos igekötők 397
Köveskuti Jenő: A Königsbergi Töredék mint karácsonyi ének 456
Kulcsár Gyula: Az idegen szavak átvételéről 145
Mariánovics Milán: A datívus történetéhez 296
Mészöly Gedeon: Mëgy, mëgyën 167
A Halotti Beszéd nem-másolat-voltáról 289
Hiátustöltőnek támadt mássalhangzó mássalhangzó után 438
Pál Antal: Egy talmi-arany-magyarázatról 25
Pálfi Márton: Brassai széljegyzetei a Magyar Nyelvőrhöz 120
Patyi István: Különös szóösszetételek 352
Prohászka János: Nyelvesztétika 442
Réthei Prikkel Marián: Csúzy Zsigmond szavai 337, 388, 448
Simai Ödön: A nyelvtörténeti szótárhoz 223
Simonyi Zsigmond: Rövidítés mássalhangzók torlódása előtt 76
Magyar elemek az európai nyelvekben 97
Esemény a nyelvtudományban 385
Furcsa összetételek 433
Viski Károly: Magyar szók a mezőségi oláhok nyelvében 218
Wichmann György: A moldvai csángó magánhangzók történetéből 193, 241 303
Widder Salamon: Csokonai mint nyelvújító 345, 402
Irodalom.
Német G.: A Vitkovits-kódex. Rubinyi Mózes 33
Mikszáth újabb munkáiból. Rubinyi Mózes 79
Viski K.: A tordai nyelvjárás. Gesztesi Gyula 82
Póra F.: A m. rokonértelmű szók és szólások kézikönyve. Rubinyi Mózes 173
Bacsó Gy.: Az adavidéki nyelvjárás. Csefkó Gyula 225
Klemm I. A. Baróti Sz. D. nyelve. Prohászka János 227
Orvosi nyelvművelés. Simonyi Zsigmond - Csapodi István 268, 459
Magyar nyelvtan franciák számára. Kertész Manó 271
Nyelv és költészet. Vértes O. József 410
A magyar ősi ritmus. (Gábor Ignác könyve). Kertész Manó 460
Stilisztika. (Bartha és Prónai könyve). Gerencsér István 464
Nyelvművelés.
(Az egyes szók a szójegyzékben is.)
Borsodi László: Néhány szó két igealakról 36
Kovács Márton: Valami harminc 37
Zolnai Gyula: Brassai brassói 83
Joannovics Gy.: Helyreigazítások 132
Zolnai Gyula - Simonyi Zsigmond: A latin-görög szók magyaros alakjáról 133, 175
Hg. F.: Színhazaink és a magyar nyelv 230
V. D.: Leiter Jakab s egyéb magyartalanságok 231
Csefkó Gyula: Föltételez 232
Komáromy Lajos: Az új magyarság gyomjaiból 272
Magyar beszédünk. Budapesti Hirlap 273
Búzás Dezső: A jövő idő 275
-ny.: Édes magyar nyelvünk 355
Egri Anna: Olvasás közben 357
Simonyi Zsigmond: Elmemozdító 414
Kardos Albert: Hogy igen, hogy nem 416
Magyarázatok, helyreigazítások
(Az egyes szók a szójegyzékben is.)
Simonyi Zsigmond: Korcovát 38
Kardos Albert: A Mondolat csírája 39
Zolnai Gyula: Mankóczi István viselt dolgai 40
Kovács Asztrik: Érdekes nyelvtani alakok 41
Kardeván Károly: A szociálizmus szavai 42
Mariánovics Milán: Karácsony 43
Bérczi Fülöp: Felköszön 84
Trencsény Károly: Javítandó? 84
Csefkó Gyula: Jabrancsi 85
Csókán Pál: Helyreigazítások 85
Kovács Márton: Evickél 86
K. M.: Nyelvpritty 86
Zolnai Gyula - Kardos Albert: Párpuska, párpisztoly 135, 233
Kardos Albert: Korszovát 137, 278
Simonyi Zsigmond - Pécsi János - Bagyary Simon - Komjáthy Sándor - Benkóczi Emil - Gagyhy Dénes: Tájszókról 137, 326
Rubinyi Mózes: Gegyél 138
Zolnai Gyula - Csefkó Gyula: Bél 177, 326, 473
Melich János: Karácsony 177
Kardos Albert: Uj többesszámu szerkezet 178
Alexics György - Csűri Bálint: Tollasmező 179, 469
Verő Leó: Vándormagyarok 179
Pintér Jenő: A magyar Simplicissimus 181
Alexics György: Véré, vésár 234
Zolnai Gyula: A körülírt mult-alakhoz 235
Alföldy Marcell: Kövesdy Pál nyelvtanához 236
Kovács M.: Nyelvtörténeti adatok 236
Csefkó Gyula: Hétrétű... 236
Zolnai Gyula: Plajás 275 (476)
Herman Ottó: Pungur Gyula gyűjtése 277
Pál Aandrás: A csángók eredete 278
Kőrösi Sándor: Kacskaringós 280
Komjáthy Sándor: Balogsüti, őrálló, szárazfa 280
Bérezi Fülöp: Somolyog 280
Bihari Imre: Egy diákszólásról 281
Baranyai Zoltán: Makaróni szók 282
Laczkó Géza: A képzők eredete 322
Kardos Albert - Belányi Tivadar: Felső fok és tárgyas ragozás 323, 472
Czuppon Elek: Folyton-foly. 324
Rubinyi Mózes: Adatok a szóvegyítéshez 325
Kemenes Péter: Mellekmondat helyett főmondat 325
Vámbéry Ármin: Idegen 359
H. Schuchardt - Simonyi Zsigm.: Érdekes jelentésfejlődések 359
Egri Anna - Keszthelyi Miklós: A határozó igenév 360
Csűri Bálint: Sylvester és Donatus az összetételről 362
Gombkötő Antal: Meghonosodott német szavak 363
Szilágyi Ádám: Az ő házuk és az ők házok 364
Kovács Márton: Megjegyzések a Halotti Beszéd nem-másolat voltához 417
Simonyi Zsigmond: A betűk számaránya a magyarban 418
Horger Antal: Jámbor. Nehezen-hisző 419
Ádám Imre: Kimódol 420
Mariánovics Milán: Kétféle li. 420
Borbély György: A szegek földje Göcsej 421
Rubinyi Mózes: Lapszéli jegyzetek 465
Horger Antal: Boromissza 467
Alexics György: Buksi 468
Kovács Márton: Csokonai mint nyelvújító 468
Csűri Bálint: Helyreigazítások 469
Balassa József: Magyar palatogrammok 470
Balassa József: Az ö-ző ejtés fejlődése 472
Ponori Thewrewk Emil - H. Schachardt: Pata 472
Egyveleg. Vegyesek.
Prohászka János - Klaniczay Sándor: Adatok irodalmi nyelvünk szótárákoz 34
Csűri Bálint: Egy délibábos szófejtő 182
Az idegen szó, mint csínytevő. Népiskolai Tanügy 184
Mit hoz föl védekezésül. Szeged és Vidéke 184
Verő Leó - Trencsényi Károly - K. A.: Gyermeknyelv 262
Székely Artur - Badinyi Mátyás - Kristóf Domokos: Adatok irodalmi nyelvünk
szótárához 265
Keszthelyi Miklós: Apponyi Albert gróf és a magyar kedélyesség 282
A Magyar Nyelv kérelme. A Magyar Nyelvőr szerkesztősége 283
Viski Károly - Kropf Lajos - Kovács Márton: A Nyelvtörténeti Szótárhoz 320
Böngészet 327
Nyelvi iparművészet 333
Mihály Ferenc: Köszönés 365
Borsodi László: Idegen gúnya 366
Az Eszperantó hódít 421
A gramatizálásnak kirívó példája 424
Cserna Andor - Csermák Szaniszló: Adatok irodalmi nyelvünk szótárához 409
Népnyelvi hagyományok
Családnevek 45, 428
Gúny- és ragadványnevek 141, 381, 382, 430
Helynevek 94, 377-381, 429
Közmondások 143, 426
Népmesék 185, 235, 284, 333, 367
Népdalok 382, 474
Szólások 45, 86, 142, 239, 371, 425, 474
Tájszók 47, 90, 138, 189, 286, 374, 427, 473
Tréfás mondások, káromkodások 87, 140
Természetrajzi mesék 45
Hasonlatok 87, 142
Elbeszélés 88
Állatnevek 429
Növénynevek 94, 376
Népies orvosságnevek 188
Párbeszédek 238, 426
Mikor a nép urasan beszél 373
Gyermekversek 95
Találós mesék 187
Táncmondókák 383
Szólásmagyarázatok 44
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv