1.031.304

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar olvasókönyv

A prózai írásművek elméletével (retorika)/Felső kereskedelmi iskolák számára az I. évfolyam használatára

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-T.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 341 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomatta az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája, Budapest. További szerzők a könyvben.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tankönyvünk a retorika eddigi anyagán épül fel és a tanításterv utasításaihoz ragaszkodik. Ebből a szempontból a használatban levő retorikai tankönyvek és tankönyvünk között nincs különbség.... Tovább

Előszó

Tankönyvünk a retorika eddigi anyagán épül fel és a tanításterv utasításaihoz ragaszkodik. Ebből a szempontból a használatban levő retorikai tankönyvek és tankönyvünk között nincs különbség. Eltérés mutatkozik azonban az anyag csoportosítása és a követett rendszer tekintetében.
Használatban levő retorikai tankönyveink, kevés kivétellel, régi megszokott utakon haladnak. A szakszérű prózát és a szemléltető (költői) prózát szorosan egymás mellé állítják s a valót a költészettől nem különítik el élesen; sőt egyes tankönyvek a költői olvasmányokat a szakszerű prózai olvasmányok közé beékelve - kétségtelenül ügyesen és tetszetősen, de mégis - a szakszerű prózai írásművek világos áttekinthetősége szempontjából némileg zavaróan közlik. A prózai írásművek megismerésének lehetősége így megnehezül és a prózai írásművek elmélete könnyen el is homályosulhat ilyen beosztás mellett. A retorikai tankönyv körébe mindenekelőtt a szakszerű prózai írásművek tartoznak; ide sorozzuk célszerűségi okokból, külső megjelenési formájuknál fogva a szépprózai leírást és elbeszélést is. Viszont a költeményeknek csak az lehet az első évfolyam tankönyvében a rendeltetésük, hogy a tanulók érdeklődését a verses formájú költői alkotások iránt ébren tartsák, a nemzeti szellem megnyilvánulását a nevelői munkában még inkább értékesíthetővé tegyék és a tankönyv keretén belül a könyv nélkül való tanulás eszközéül szolgáljanak. A költemények olvasása természetesen feltételezi a legszükségesebb poétikai ismeretek közlését is. A tanulónak azonban mindenkor tudnia kell, hogy tanulmányai mily körben mozognak. Vissza

Tartalom

Bevezetés az első évfolyam magyar nyelvi tanulmányaihoz.
I. A magyar helyesírás szabályai.
1 A helyesírás alapja 6
2. A magyar betűk 6
3. Az alapul szolgáló kiejtés 7
4. A szóelemző írás esetei. 7
5. Egyszerűsítések 11
6. Az idegen szavak írása 11
7. A tulajdonnevek 12
8. Egybeírás és különirás 13
9. A szavak elválasztása a sor végén 16
10. Nagy és kis kezdőbetű 17
11. Írásjelek 19
12. Rövidítések 21
II. A magyar nyelv.
1. A magyarság eredete. írta: Szinnyei József 21
2. Régi nyelvünk 26
a) A Halotti Beszéd 26
b) A kezekről, lábakról és a hasról. Heltai Gáspár meséje 27
c) A női hűség írta: Faludi Ferenc 28
3. A nyelvjárások. Irta: Balassa József 28
4 Kire marad a kis ködmön? Székely mese 29
5. Hány szó van a magyar nyelvben? Tolnai Vilmos után 30
6. Perföldy Tóbiás levele Baltafy kapitánynak. írta Kisfaludy K. 32
7. A vén színész. Részlet Gyulai Pál elbeszéléséből 32
III. A jó stílus sajátságai.
1. A jó stílus 36
2. Az érthetőség 36
3. A nyelvhelyesség 36
4. A beszédrészek helyes használata 36
5. A helyes mondatszerkesztés 37
6. A szabatosság 39
7. A helyes magyarság 39
8. A szépség 40
9. A szemléletesség 40
10. A fordulatosság 40
11. A jóhangzás 41
IV. Hasznos tanácsok a dolgozatok szerkesztéséhez. Normann
és Bone után 41
Az írásbeli dolgozatok hibáinak jelzésére szóló jelek 43
Bevezető olvasmányok a prózai írásművek elméletéhez.
1. A remete tanyája. írta: Bársony István 46
2. A kéz iratkereskedelem a könyvnyomtatás feltalálása előtt.
Steinhofer Károly után 48
3. Az olvasás szabályai. írták: Ady-Endrei 52
4. Kölcsey Ferenc beszéde: A lengyelek ügyében 55
5. Az alvó rab hazaálmodja magát. Irta: Gárdonyi Géza 58
Prózai irodalom.
1. Leíró próza.
6. Az aradi vértanuk emléke. írta: Szana Tamás . 72
7. Fadrusz János., Zászlónk c. ifjúsági folyóirat után 75
8. Erkel Ferenc. írta: id. Ábrányi Kornél 77
9. A pünkösdi király. írta .Jókai Mór 81
10. A magyar nép jelleme. írta: Kemény Zsigmond 84
2. Történeti próza.
11. A fuldai évkönyvek feljegyzései az avaroknak is nevezett
magyarokról vagyis ungarokról 87
12. II. Béla.király jegyzőjének könyve: A magyarok tetteiről 88
13. Pápay Gáspár naplójából 90
14. Mikes Kelemen Törökországi leveleiből 92
15. Vörösmarty Mihály szülei. írta: Gyulai Pál 99
16. A középkori magyar kereskedelem. írta:, Miskolczy István 103
17. A magyar adás-vevés a török világban. írta: Takáts Sándor 109
18. Finnország és a finn nép története. írta: Bán Aladár 119
19. Történeti felfogás és hazafiság. írta: Márki Sándor 125
3. Értekező próza.
20. Részlet Platonnak Kriton vagy a kötelességről c. párbeszédéből 139
21. A tiszta lelkiismeret, Írta: Kempis Tamás 145
22. Isten bölcseségének bizonysága. írta: Pázmány Péter 146
23. Kiváló írók gondolataiból :
a) Pascal 148
b) La Rochefoucauld. 150
e) Báró Eötvös József 152
24. Parainezis Kölcsey Kálmánhoz. Irta: Kölcsey Ferenc 154
25. Fegyver, fegyver, fegyver kívántatik és jó vitézi resolutio
írta: Gróf Zrínyi Miklós 157
26. Gróf Széchenyi István önmagáról 162
27. Hitel. (Részletek gróf Széchenyi István Hitel c. munkájából) 168
28. A Szózat. írta: Gyulai Pál 171
29. Egy csésze kávé írta: Greguss Gyula 174
30. A számvitel fejlődése. írta: Kuntner Róbert 178
31. A kereskedelmi szakoktatás jelentősége. írta: Trautmann Henrik 181
4. Szónoki próza.
32. Kölcsey Ferenc beszéde : Búcsú az orsz. rendektől 192
33. Kossuth Lajos beszéde 1848. július 11-én 195
34. Kossuth halála. {Gróf Apponyi Albert beszéde 1894. március
23-án a képviselőházban) 200
35. Berryer védőbeszéde: Cambronne tábornok mellett 202
36. Báró Eötvös József emlékbeszéde Körösi Csorna Sándor felett 208
37. Apáczai Csere János székfoglaló beszéde a kolozsvári iskolában 214
5. A levél.
38. Nazianzi Gergely, IV. századbeli görög egyházatya levele 226
39. Petőfi Sándor úti levelei-ből 227
40. Deák Ferenc levele Vörösmarty Ilonához 229
6. Széppróza
Leírások:
41. A teve leírása. írta: Lewes György 236
42. A reggel. írta: Vajda Péter 237
43. Róka az udvarban. Irta: Bársony István 239
Elbeszélések:
44. Részlet a Margit-legendából 244
45. Példa a haragról 245
46. Pesti Gábor meséje: A lóról és a szamárról 246
47. Fáy András meséje: Az éltes jegenyéről 246
48. Bartóky József meséi: Szeressük egymást! 247
A majom és az öccse 248
49. Kármán József Fanni hagyományai c. novellájából 250
50. Melyiket a kilenc közül? Irta: Jókai Mór 253
51. Festő a falun. írta: Gárdonyi Géza 259
52. A kaszát vásárló paraszt. írta: Mikszáth Kálmán 265
IV.
Költemények.
Bevezetés költői olvasmányainkba 276
Verstani tájékoztató 276
1. Ritmus, iktus, ütem, verssor 277
2. Rim 278
3. Versszak. 4. A magyar hangsúlyos versforma 278
5. Az időmértékes verselés. Időmérték. Láb. Metszet 279
6. A nevezetesebb verslábak 279
7. Az idegen versszak. A hexameter 280
Hogyan kell szavalni ? Mártonffy Ernő után 280
1. Petőfi Sándor: Az Alföld 283
2. A puszta, télen 285
3. A Tisza 287
4. A csárda romjai 291
5. Kutyakaparó 294
6. A gólya 297
7. Arany János: Családi kör 301
8. A fülemile 306
9. A bajusz 310
10. Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka 318
11. Tompa Mihály. Három a daru 323
12 Rákóczi-nóta 327
13. Kölcsey Ferenc: Himnusz 330
14. Vörösmarty Mihály: Szózat 332
15. Petőfi Sándor: Nemzeti dal 334
A prózai írásművek elmélete.
Bevezetés. 1. Az írás és írásmű 44
2. Az irodalom 44
3. Az irodalom ágai 45
4. Célkitűzés 45
A retorika köre és felosztása 64
I. Szerkesztéstan.
1. Az írásmű külső kellékei 64
a) Az írásmű tárgya 64
b) Az írásmű tartalma 64
c) Az-írásmű alapeszméje 64
d) Az írásmű szerkezete 65
e) Az írásmű vázlata . 65
f) Az írásmű főrészei 65
2. Az írásmű belső kellékei 65
a) Meghatározás 66
b) Felosztás 66
c) Bizonyítás 67
Hogyan készül az írásmű ? 69
II. A próza fajai.
1. Leíró próza 85
A leírás tárgya 85
A leírás módja 85
A leíró próza fajai 86
a) Tárgyrajz 86
b) Útirajz 86
c) Életkép 86
d) Jellomrajz 86
e) Jellemkép 87
f) Néprajz 87
2. A történeti próza és felosztása- 130
I. Kútfők 131
a) Évkönyv 131
b) Krónika 131
c) Napló 132
d) Emlékirat (memoire) 133
Időrendi és oknyomozó történetírás. 134
A történetírás forrásai 134
A történetírás segédtudományai 135
II. Történettudomány 136
a) Életrajz 137
b) Korrajz 137
c) Nemzeti történelem 138
d) Egyetemes történelem 139
8. Értekező próza 184
A tudomány terjesztése és fejlődése 185
Az értekező próza fajai 185
1. A cikk 185
a) A vezetőcikk 185
b) A tárcacikk 185
c) A magyarázó cikk 185
2. A tanulmány 186
b. Az értekezés 186
4. A monográfia 186
ő. A tudományos könyv 186
Az értekező próza fejlődése és nevezetesebb ágai 186
Az irányművek és az újságok 190
4. Szónoki próza 216
A szónoki beszéd kellékei 216
1. A beszéd gondolati-tartalma 216
2. A beszéd érzelmi tartalma 217
A beszéd szerkezete 217
A beszéd stílusa és előadása 218
A szónok magatartása és egyénisége 218
A szónoki beszéd fajai és története 219
a) Politikai vagy parlamenti beszéd 219
b) Törvényszéki beszéd 222
c) Egyházi beszéd 223
d) Akadémiai vagy emlékbeszéd 224
e) Alkalmi beszéd 226
5. A levél 234
6. Széppróza 271
a) A szépprózai leírás 271
b) A szépprózai elbeszélés 271
A szépprózai elbeszélés fajai és története 272
Ajánlható és kötelező olvasmányok jegyzéke 336
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv