Magyar orvosi mikrobiológiai és parazitológiai bibliográfia 1945-1960

Előszó

A bakteriológia, amelynek alapjait Pasteur és Koch mint egy száz évvel ezelőtt rakták le, napjainkban hatalmas, önálló tudománnyá, a mikrobiológiává fejlődött, és eredményeivel átszövi az egész orvostudományt. A vizsgáló módszerek és eszközök tökéletesedése és különösen a biokémia módszerei a mikrobák megismeréséhez olyan segítséget adtak, hogy ma már a vírusok fizikai szerkezetéről és kémiai összetételéről is alapvető ismereteink vannak. Sőt elérkeztünk oda, hogy a vírusokat a jövőben nem is sorolhatjuk a mikroorganizmusok közé, hanem a vírust "infektív genetikus információnak" definiáljuk, és ez a tény a biológiai megismerések egészen új útját jelenti.
A mikrobiológia a múltban főképpen a fertőző betegségek diagnosztikájában nyújtott felbecsülhetetlen segítséget a klinikusnak, és szilárd alapot adott a járványtannak, amíg csak a kórokozó mikrobák tulajdonságát és szerepét kutatta. Lassacskán azonban- hatóköre kiszélesedett, és megvetette alapját az immunológiának, amely az élő szervezet válaszreakcióit tanulmányozza a mikrobák, illetve antigének hatására.
A fejlődés azonban itt sem állt meg, és a mikrobiológia hovatovább valamennyi, az élettel és életfolyamatokkal foglalkozó tudományágazat nélkülözhetetlen segédeszközévé vált. Egymás után álltak saját lábukra az állatorvosi, mezőgazdasági, ipari és egyéb mikrobiológiai tudományágak, ahol már nemcsak a kórokozó sajátság megismerése volt fontos, de a mikrobák, a világ minden élő táját betöltő élőlények minden tulajdonsága. Rövidesen kitűnt, hogy a mikrobáktól az ember nemcsak szenvedésben részesül,- de belőlük hasznot is húzhat.
Ez történt az orvos tudományban is, ahol a mikrobiológia ma már nem elégszik meg klasszikus szerepével, cár ez is változatlanul fontos, hiszen még egyetlen fertőző betegség végleges kiirtása sem sikerült. Vissza