Magyar polgári jog - A dologi jog vázlata

Előszó

1991. novemberében ideiglenes tananyagként megjelent tulajdonjogi jegyzetünk előszavában ezt írtam: "Ezt a jegyzetet a felgyorsult idő kényszere szülte. Társadalmi-gazdasági viszonyainkban, így különösen tulajdoni viszonyainkban ugyanis nagyarányú és gyors változások mennek végbe. Tankönyvet viszont - tulajdonjogit is - csak a változások csendesültével, a változásokat elindító és megvalósító jogalkotás letisztulása után, az elméleti és gyakoralti tanulságok leszűrésével szokás írni. A tulajdonjog esetében azonban ilyen kivárásra nincs mód. Az eddigi tulajdoni rend már nem tanítható, az új pedig még a zajos forrás állapotában van. Tanítani pedig kell. Ilyenkor a célszerűnek tűnő megoldás, menteni, ami az eddigi tananyagból menthető, visszanyúlni a régebbi idők klasszikus magánjogának olyan értékeihez, melyek nemcsak a jelen változó körülményei közt, de a jövőre nézve is értéket jelentenek, és a múlt tapasztalataira tekintettel felvázolni a jövő lehetséges körvonalait. A részletek kimunkálását a holnapra kell halasztani."
Ezek a bevezető gondolatok másfél év elteltével is aktuálisak. A történelem órájával mérve ennyi idő egy múló pillanat csupán. Ez a másfél év nekünk is csak arra volt elegendő, hogy a) újragondoljuk a tulajdon intézményének alapvető kérdéseit és b) a tulajdonjogi tananyaggal szemben támasztott új követelményeket; c) feldolgozzuk hatályos jogunk legújabb és viszonylag tartósnak ígérkező tulajdonjogi rendelkezéseit; d) kitekintsük a fejlett Európára, különösen a magyar jogra hagyományosan nagy befolyással bíró német jogterületekre. Mindezek alapján úgy ítéltük meg, hogy a vagyonjog alapjogviszonyait tárgyaló tananyagban célszerű visszatérni a tulajdonjognál tágabb, hagyományos - ám korszerű tartalommal bíró - dologi jog felfogásához. A dologi jog egészének kézikönyvszerű részletességgel történő feldolgozására azonban - az idő rövidségére és a terjedelmi korlátokra tekintettel - nem volt mód, de ez emellett nem is lett volna célszerű. Egyrészt azért, mert a dologi joganyag egésze "képlékeny" állapotban van, másrészt mert a jogászképzés egészének tantárgyi struktúrájában (ami szintén változik) szétszórva található. Ezen körülményekre tekintettel munkánkat legfeljebb a dologi jog vázlatának tekinthetjük (utalva erre a címben is). Vissza