Magyar politika 1944-2004

Tartalom

ELŐSZÓ 9
BEVEZETÉS 11
L Szemléleti alapok 11
II. Történeti szakaszolás 13
KATONAI MEGSZÁLLÁS ÉS KORLÁTOZOTT SZUVERENITÁS.
TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS ÉS DEMOKRATIKUS
RENDSZERVÁLTÁS, 1944/45-1948 17
I. Magyarország helyzetét meghatározó döntések
a második világháború befejezésének időszakában 19
Nemzetközi egyezmények és döntések 20
II. Kettős katonai megszállás - folyamatos hadszíntér - szovjetizációs tervek 34
1. Katonai megszállás - nemzetközi törésvonal 36
2. Rendezési tervek 38
III. Rendszerváltoztató programok 41
1. A moszkvai kommunisták tervei és a Magyar Nemzeti
Függetlenségi Front programja 42
2. Az újjászerveződő pártok programjai 44
IV. Ideiglenes államszervezet. Korlátozott többpártrendszer.
A „pártközi értekezletek" 54
1. Az ideiglenes államszervezet 54
2. A pártközi értekezletek 57
V. Bizonytalanságok, félelmek és kételyek a rendszerváltás után.
A „magyar demokrácia válsága" 60
Bibó István a magyar demokrácia válságáról 64
IRODALOM 65
KIERŐSZAKOLT RENDSZERVÁLTÁS, 1948-1950 69
I. A Magyar Kommunista Párt harca a hatalom megszerzéséért 71
II. A korlátozott többpártrendszertől az egypártrendszerig 73
1. Az 1945. novemberi és az 1947. augusztusi országgyűlési választások 73
2. A koalíciós időszak pártjai 74
III. A szovjet tanácsadók 81
IV. A kierőszakolt rendszerváltás nemzetközi feltételei és Magyarország
szovjetizálása, 1948-1950 83
1. A Kominform szerepe (1947-1949) 84
2. A kierőszakolt rendszerváltás Magyarországon 85
IRODALOM 86
TOTALITÁRIUS HATALOM
ÉS POLITIKAI DESPOTIZMUS, 1950-1953 89
1. A totalitarizmusról általában 91
II. A totalitarizmus kialakulása Magyarországon 94
III. A magyarországi totalitarizmus társadalmi összetevői és jellemzői 96
2. A hatalom kizárólagos (monopolisztikus) birtoklása 96
2. A titkosrendőrség és a pártállami terror szervezete 98
3. A politika kriminalizálódása 101
4. A társadalom teljes kiszolgáltatottsága és megfélemlítése 102
5. Rákosi Mátyás despotikus hatalma. A totalitárius vezérmitológia 102
6. Az ideokrácia: a „kívülről bevitt politikai tudat" uralma 106
7. A kommunista totalitárius ideológia összefoglaló jellemzése 112
IV. A koncepciós politikai perek funkciója a magyar kommunista
totalitárius rendszerben 115
2. A perek ideológiai-politikai vádpontjainak jogi formába ültetése (jogiasítása) 117
2. A politikai perek rendszertipikus jellemzői és funkciói 118
V. Jelentés a Központi Bizottságnak a személyi kultusz idején
elkövetett törvénysértésekről 120
IRODALOM 144
AZ „ÚJ SZAKASZ" POLITIKÁJA. AZ ELSŐ RADIKÁLIS REFORM A
DIKTATÓRIKUS SZOCIALIZMUSBAN, 1953. JÚLIUS - 1955. ÁPRILIS 147
I. Utódlási harc Moszkvában és a birodalom helyzetének felmérése 150
II. Az „első" moszkvai tárgyalás: Nagy Imre kijelölése 150
1. Nagy Imre beszámolója 1953. június 27-én 156
2. A Központi Vezetőség határozata (1953. június 27-28.) 157
3. Nagy Imre programbeszéde 158
III. Változások és változatlanságok a politikai rendszerben 160
IV. A „második" és a „harmadik" moszkvai tárgyalás: megerősítés,
majd kritika és Nagy Imre leváltása 163
V. A despotizmus korrekciója 166
IRODALOM 167
A RÁKOSI-RESTAURÁCIÓ, 1955. MÁJUS - 1956. OKTÓBER 169
L Posztsztálinista diktatúra politikai despotizmus nélkül 171
II. Rákosi „végjátéka" a hatalomban 172
III. Rákosi leváltása. A Rákosi-rendszer végnapjai 174
IV. Rákosi Mátyás politikai életrajza 179
IRODALOM 187
AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 189
I. A forradalmat kiváltó belső és külső okok és tényezők 191
II. A forradalom programja és követelései 195
III. A forradalom jellege és tartalma 196
IV. A forradalom szakaszai 199
1. A forradalom kitörése 200
2. Október 24-27. A forradalom és szabadságharc kibontakozása 201
3. Október 28. Fordulat a forradalomban 203
4. Október 29-31. A forradalom kiteljesedése. Új hatalmi-politikai központ
megszerveződése 204
5. November 1-4. A forradalom győzelme és konszolidációja, egyúttal sorsának
megpecsételődése 206
6. November 4-től december közepéig. A forradalom leverése.
A bosszúálló diktatúra kezdete és a diktatórikus szocializmus restaurációja 210
V. Az „új hatalom": Kádár és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 214
Moszkvai intermezzók 217
VI. A forradalom és szabadságharc nemzetközi háttere 218
VII. Nagy Imre politikai életrajza 224
IRODALOM 232
A DIKTATÓRIKUS SZOCIALIZMUS.
A KÁDÁR-RENDSZER, 1956-1988/89 235
I. A diktatórikus szocializmus hatalmi rendszerének restaurálása 237
II. Kádár személyi hatalmának kialakulása 239
III. Terror, megtorlás és bosszúállás, 1956. november - 1963 241
IV. A diktatórikus szocializmus hatalmi rendszere.
Összetevők és alrendszerek 244
1. A proletárdiktatúra állama. Elméleti és ideológiai alapok 244
2. A kommunista hatalom és politika erkölcsi alapja. 248
A „messianisztikus küldetéstudat"
3. A diktatórikus szocializmus politikai rendszere Magyarországon.
A Kádár-rendszer politikai struktúrája és működése 251
4. Az MSZMP mint bolsevik típusú kommunista párt. Az „élcsapat" 261
5. A állampárt szerepe és szociológiai karaktere a diktatórikus szocializmusban 271
6. A politikai rendőrség. A pártállami terror és diktatúra gépezete 276
7. A nómenklatúra: a pártállam uralkodó osztálya és a káderhatáskör
(a személyzeti politika) mint a hatalomgyakorlás eszköze 278
8. Az ideokrácia: a proletárdiktatúra ideológiai funkciójának megvalósulása 295
V. A Kádár-rendszer átfogó értékelése 298
1. A Kádár-rendszer induló és lezáró modellje 298
2. A Kádár-rendszer szakaszai 298
3. A Kádár-rendszer három évtizede 302
4. A politikus és a politikai rendszer 305
5. Kádár-korszak vagy Kádár-rendszer? 306
6. Kádár személye és szerepvállalásai 307
7. Kádár-mítoszok a hetvenes években 310
8. Kádár János politikusi erényei és eredményei 312
A szocialista rendszer. Összefoglaló értékelés 314
Kádár János politikai életrajza 316
Irodalom 328
KIEGYEZÉSES RENDSZER- ÉS HATALOMVÁLTÁS, 1987-1990 333
I. A rendszerváltás magyar útja és feltételei 335
1. A magyar átmenet specifikumai 335
2. A békés átmenetet lehetővé tevő tényezők 336
II. A rendszerváltás szakaszai és főbb eseményei 341
1. A rendszerváltás három szakasza 342
2. A hatalmi rendszert átalakító főbb lépések és események 343
III. A rendszerváltás programjai és szellemi előkészítése 346
1. Valóságdiagnózisok és reformprogramok, 1987 346
2. A radikális reformprogramok közös jellemzői és funkciójuk 358
3. Pártprogramok 1988-1989 361
4. Az 1988-1989-es pártprogramok közös jellemzői és funkciójuk 362
IV. Rendszerváltoztató politikai erők és szervezetek 364
1. A rendszerváltás szervezeti és döntéshozó alrendszerei 364
2. Az EKA, az „első kerekasztal" 364
3. A NEKA, a „második kerekasztal" 368
4. Állampártból rendszerváltoztató párt (MSZMP-MSZP) 376
5. A kormány és a kormányzati apparátus 382
6. Az Országgyűlés (ek) 391
7. Az Alkotmánybíróság 397
V. A magyarországi rendszerváltás tartalma és összefoglaló értékelése 399
IRODALOM 407
DEMOKRATIKUS ÚJKAPITALIZMUS, 1990-2004 413
I. A rendszerváltás utáni társadalmi berendezkedés
lehetséges meghatározásai 415
1. Újkapitalizmus 416
2. Menedzserkapitalizmus 419
3. Globalizált újkapitalizmus 419
4. Új társadalom rendszerváltás nélkül 421
5. Nemzeti kapitalizmus kontra globális uralmi rend vagy globalizmus 422
6. Duális szerkezetű kapitalista (tőkés) társadalom 424
7. Újkori tőkefelhalmozás 426
8. Az új társadalmi berendezkedés. Összefoglalás 427
EL A politikai rendszer keretei és néhány jellemzője a rendszerváltás után 429
1. A magyar demokrácia jellege: stabilitás, változékonyság, elitizmus 430
2. A pártrendszer 439
3. A Magyar Köztársaság államrendszere 448
4. Az országgyűlési választások. Kormány és ellenzék 1990-2002 között 455
5. Politikai törésvonalak a rendszerváltás után 473
III. Magyarország az európai nemzetközi rendszerben. Út a KGST-ből
és a Varsói Szerződésből a NATO-ba és az Európai Unióba 480
IRODALOM 483

Témakörök