Magyar Pszichológiai Szemle 1972/3-4.

Előszó

Részlet:
"A gyermekkori pszichikus fejlődés periodizálásának problémája a gyermekpszichológia alapproblémája. Feldolgozásának fontos elméleti jelentősége van, amennyiben a pszichikus fejlődés periódusainak meghatározásán és az egyik periódusból a másikba való átmenet törvényszerűségeinek feltárásán keresztül végső soron megoldható a pszichikus fejlődést mozgató erők problémája. Állíthatjuk, hogy a pszichikus fejlődés mozgató erőire vonatkozó minden elképzelést először a periodizáció „próbakövén" kell ellenőrizni.
A periodizáció problémájának helyes megoldásától erősen függ a felnövekvő nemzedék nevelési és oktatási rendszere felépítésének stratégiája. Ebben rejlik e probléma gyakorlati jelentősége, ami oly mértékben növekszik, ahogyan közeleg az idő, amikorra a gyermekkor egész időszakára kiterjedő egységes társadalmi nevelési rendszer elveit kidolgozzák. Hangsúlyoznunk kell, hogy ilyen, a gyermekkori periódusok váltakozása törvényeinek megfelelő rendszer felépítésére először a szocialista társadalomban nyílt lehetőség, mivel csak az ilyen jellegű társadalom érdekelt abban, hogy minden egyes tagjának képességei sokoldalúan és teljesen kifejlődjenek, következésképp abban, hogy minden egyes periódus lehetőségeit teljes mértékben kihasználják.
Jelenleg gyermekpszichológiánk a nevelés és oktatás gyakorlatban kialakult rendszerének alapján konstruált periodizációt használ. A pszichikus fejlődés folyamatai legszorosabb kapcsolatban vannak a gyermek oktatásával és nevelésével, s magának a nevelési-oktatási rendszernek a tagolódása is hatalmas gyakorlati tapasztalatokon alapul. Természetes, hogy a gyermekkor pedagógiai alapokról megállapított tagolódása viszonylag jól megközelíti az igazit, de nem esik egybe vele, főként pedig nincs kapcsolatban a gyermeki fejlődés mozgatóerőinek, az egyik periódusból a másikba való átmenet törvényszerűségeinek kérdésével. A nevelő-oktató munka rendszerében történő változások feltárják azt a körülményt, hogy a ,,pedagógiai periodizációnál" hiányzik a szükséges elméleti megalapozás, s nem ad választ több lényeges gyakorlati kérdésre (pl. mikor kell kezdeni az iskolai oktatást, mik a nevelő-oktató munka sajátosságai egy-egy új periódusba való átmenet idején stb.). Érik már a jelenlegi periodizáció valamiféle válsága." Vissza