Magyar Sion 2007/2.

Előszó

A jogrend természetjogi szemléletének időtállósága
1. Bevezetés Az emberiség a XX. század végére, a XXI. század elejére - úgy tűnik
- újabb szellemi, történelmi korfordulóhoz érkezett. Az új tapasztalatok fényében sok vélt vagy valós érték érvényessége megkérdőjeleződött, megkérdőjeleződik. Jóllehet az elmúlt század öröksége túl közel van ahhoz, hogy máris időtálló kritikát fogalmazhassunk meg róla, annyit világosan láthatunk, hogy az emberiség történelmének talán legellentmondásosabb időszaka volt. A kapitalizmus, az imperializmus, a totális államok és diktatúrák, a nacionalizmus, az internacionalizmus, a revolúcionizmus, a militarizmus - az állameszme gyökeres megrontói - minden korábbinál nagyobb ereje, amely nagy részben a hamis világnézetek térhódításának és a tudományos technikai forradalomnak köszönhető, jelzik a romlást. Jelzik azt, hogy a mögöttünk hagyott század nem a szerves építkezés, hanem a könyörtelen e világi messianizmus, a világnézeti naivitás, az erőszak negatív diadalának a százada volt. Ezek a torz eszmék szinte mindent eltorzítottak, elsősorban az ember vallás-erkölcsi identitását, megnyomorították személyi méltóságát, elcsenevészesítették erkölcsi tudatát, megtagadtatták vele tulajdonképpeni természetét. Ez a minden korábbinál nagyobb elidegenedés különös erővel telepedett rá a jogrendre és az egyes jogrendszerekre, ami ma is egyik fő eszköze az emberi tudat torzításának, a világban ismét egyre erősebb igazságtalanságok állandósításának. A hatalom elfajulásának ez a brutalitása sok és sokféle reakciót váltott és vált ki úgy az egyes emberből, mint a népekből. Ebben a tanulmányban csak a jogrendre vonatkozó reflexiót próbáljuk vázolni, pontosabban fel akarjuk tárni az egyedül helyes jogeszmét, melynek alapját az emberi természetben kell keresnünk. Vissza