Magyar szabadság - világszabadság

Fülszöveg

Magyar Szabadság - Világszabadság

"A Középdunamedence közgazdasága" írója legújabb művében 848 nagy társadalmi és irodalmi örökségének sorsát vizsgálja. A szociológus irodalmi műve méltán számíthat érdeklődésre, mert 1848-ban Petőfi Sándor, a költő neve teljesen összeforrott a társadalomátalakító forradalommal. Nemcsak a magyar történelem nagy pillanata ez, hanem a dunai kisnemzeteké is. Amint Jócsik írja: "A nemzet, miként az egyén, akkor emelkedik a legmagasabbra, ha mások részére is ugyanazzal az erkölcsi mértékkel mér, mellyel saját magának". 1848-ban éppen az egyenlő mértékkel való mérés volt a magyarság nagy társadalmi tette. Jócsik könyve feleletet ad arra, mi lett Petőfiék örökségével? Az eszmét az utódok: a Vajda Jánosok, Ady Endrék és József Attilák vitték tovább, kifejezve irodalom és társadalom egybeforrását.

Rebi néni feltámadása

Ez a könyv az író eddig még meg nem jelent elbeszéléseit tartalmazza. Benne a székelyföldi falu tárul a szemünk elé és kerül érzékelhető közelségbe. Minden falu egyetlen közösség. Ezért van az, hogy mindenki ügyéről mindenki tud, vagyis magánügy közösségi ügy. Ennek a zárt egységnek a megismerése jelentős tényezője a néplélek megértésének is. A falu más légkört jelent, valami egészen mást, mint a város, valami különöset. Ez a különösség: az egyszerű jóság, a magától értetődő közvetlenség, tehát mindaz, ami hozzájárulhat egy falu közösséggé tételéhez. Ilyen a falú s ezért van az, hogy az életében sokszor súlytő tragikum meglátásakor valami újszerű felszabadulást érzünk. A novellák hátterében fel-felbukkannak: egymást gyűlölő csendőrök, lakmározó nagyhasú főbírák, jegyzők, akiknek a törvény csak eszköz arra, hogy a parasztot észjárásából kizökkentsék, életét felkavarják, a tragikum szélén arra döbbenő pap, hogy ő a nép egész életszemléletét nem ismeri, és még sok más jellegzetes figura. Bözödi György könyve a falusi élet képeit tárja elénk, vagyis maga a valóság. Vissza