Magyar szárnyvonalak

Fülszöveg

A régi Magyarország vasútjai legendásak voltak. A Magyar Államvasutak nemcsak a közlekedés vagy a hírközlés előtt nyitottak új lehetőségeket, az ország belső rendjét is megalapozták, és ahogy Petőfi is mondotta volt, valósággal erek módjára járták át azt a földrajzi, gazdasági és politikai tekintetben szerves rendszert, amelyet a történelmi Magyarország alkotott. A fővárosból induló vonalakon viszonylag gyorsan el lehetett jutni az ország távoli nagyvárosaiba: Pozsonyba és Kassára, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Brassóba, Aradra és Temesvárra, Szabadkára és Újvidékre, Zágrádba és Fiuméba.
A vasutak története ilyen módon az ország története, és az országot behálózó rendszer sorsának alakulása mindig is azt mutatta, hogy annak a nagyobb közösségnek, amelyet magyar nemzetnek nevezünk, milyen körülmények és kényszerek közepette kell élnie. A jelen könyvben olvasható - a határokon túl élő magyar írók tolla nyomán született - elbeszélések, regényrészletek és önéletrajzi visszaemlékezések vagy vallomások is úgy beszélnek az utazás tapasztalatairól, vagy úgy érintik a "magyar szárnyvonalakon" szerzett élményeket, hogy közben képet adnak a magyarság történelmi tapasztalatairól, XX. századi keserves élményeiről is: a kisebbségi sorsban, amely most már nyolc évtizeden keresztül állítja nehéz, nemegyszer drámai problémák elé a nemzet egyharmadát, amely a Kárpát-medencében, a trianoni határokon kívül él. Vissza