Magyar századforduló

A második reformnemzedék története (1896-1914)

Szerző

Horváth Zoltán

Szerkesztő

Kenessey Béla

'Horváth Zoltán: Magyar századforduló ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1974
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	653 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-280-035-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A "második magyar reformnemzedék" -hez tartozó politikusokról tudósokról, gondolkodókról, írókról és művészekről írta ezt a könyvét az 1967-ben elhunyt neves történész, publicista, Horváth Zoltán. A könyv első kiadása 1961-ben jelent meg, s hősei a századforduló évtizedeiben radikális, reformer vagy egyenesen forradalmi cselekedeteikkel tettek hitvallást elveikről. Eltérő nézeteik és munkásságuk mellett egy közös törekvés hatotta át tevékenységüket: eltávolítani az ország életéből a feudális lomot. Ők készítették elő az 1918-19. évi forradalmakat, de sorsuk tragikuma: vezetőkké nem válthattak, mert az első világháború teremtette helyzetben más volt a történelmi feladat: túllépni a polgári átalakuláson a szocializmus irányába.
Horváth Zoltán körültekintően ábrázolja e korszak számos problémáját, és portrékat rajzol a nemzedék tagjairól.
Könnyed és elegáns stílusa, színes, eleven okfejtése nemcsak a szakemberek, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is tanulságos olvasmányt ad.

Tartalom

Előszó	7
1896-1906
Bevezetés	27
Közműveltség, iskolázás, tudomány	64
Népiskola és nemzetiségi iskola	64
Középiskola és az uralkodóosztály	68
A főiskola és a tudományos munka feltételei	71
Tudomány és az új jogbölcselet	79
Kautz Gyula és Kossa Gyula	79
Tudományos Akadémia, egyetem	80
Történetírás	83
Irodalomtörténet	84
Filozófia	85
Tudósnevelés	86
Társulati tudomány	87
Könyvkiadás	88
Jogi oktatás	89
Pulszky Ágost és iskolája	91
Kuncz Ignác nemzetállama	94
Egyetemi polgárok és Bodnár Zsigmond hullámelmélete	96
Parasztmozgalmak a századfordulón	99
A parasztság tagozódása	105
A város és a parasztság viszonya	107
Kivándorlás - aratósztrájk	109
A polgári radikális szociológusok	112
A tömegmozgalmak hatása	113
A burzsoázia tévelygése	114
A radikalizmus kezdetei	115
A Huszadik Század indulása és a Társadalomtudományi Társaság alapítása	116
Pikler Gyula jogbölcselete	118
A belátásos jogelmélet	118
Ártalmas szabadságjogok és hasznos kényszer	120
Az emberi jólét érdekei	120
A jogfejlődés iránya: fokozódó kényszer	121
Támadás Pikler tanítása ellen	122
Pikler és a szabadelvűség	123
Pikler Gyula védelme	123
A Huszadik Század programja és szerkesztői	124
A Huszadik Század szerepe	125
Miért veszélyes a radikalizmus?	126
A Társadalomtudományi Társaság heterogén elemei	128
A szociológia vitái	128
A szocializmus kérdéseinek felvetése	128
A radikálisok munkástanfolyamai	130
A Társadalomtudományok Szabadiskolája	131
Munkásmozgalmak	134
Gazdasági átalakulás	134
Ipari munkásság	134
Munkabér és szociális ellátás	136
Munkászszervezkedés a századforduló után	137
A szakszervezeti mozgalom megindulása	139
Szocialista sajtó	139
A liberális visszhang	141
A polgári sajtó és a szocialista fejlődés	142
Egy proudhonista nagytőkés	143
Polgári haladás	144
A Társadalomtudományok Szabadiskolája munkásoktatása	145
Munkásoktatás a szakszervezetekben	146
Értelmiség és munkásság	147
A szociáldemokrata nevelőmunka	149
Budapest és sajtója	151
Az épülő főváros	151
A millenniumi művészet	152
Könyvkiadás és közönség	153
A kultúra színvonala	155
Malter paloták és nyomortanyák	156
Irodalmi pangás	158
Magyar-e Budapest?	160
A sajtó	161
Mit ad a sajtó?	164
Mi kell a közönségnek?	165
Hírszolgálat - szerkesztés	166
Politika, publicisztika	167
Új Idők	168
A Hét	170
Sajtószabadság	174
Cenzúra nélkül	175
Az irodalom	178
Gyulai Pál	179
Jókai Mór világa	184
Mikszáth Kálmán helye	186
Az epigonok irodalma	188
Budapest irodalma: A Hét	190
Beöthy Zsolt irodalompolitikája	191
Bródy Sándor naturalizmusa	192
Ambrus Zoltán prózája	195
Herczeg Ferenc dzsentri irodalma	196
Thury Zoltán morális realizmusa	197
Sikertelen kísérletek	199
A kritika romlása	202
Budapest és Ignotus harcos kritikája	205
Budapest "bűnei"	209
Molnár Ferenc válaszútja	210
Urbánus veszedelmek	211
A muzsika	215
A bujdokló magyar géniusz	215
A zenei közönség a századfordulón	218
Hubay Jenő: a hivatalos muzsikus	219
Zenetudomány	220
Az operett	222
Bartók Béla és Kodály Zoltán elindulása	224
Bartók Kossuth-szimfóniája	225
A kritika	226
Zenei forradalom: kiáltvány a népzenéről	228
A festészet	229
Nagybánya	230
Művésznyomor	230
Benczúr Gyula és a Műcsarnok	231
A magyar impresszionisták	233
A kritika	234
Szinyei-Merse Pál, Ferenczy Károly és az iskolák harca	235
A szociáldemokrata párt a politikai porondra lép	238
A szociáldemokrácia és a nemzeti kérdés	238
A függetlenségi párt igazi szerepe	241
Élesd, 1904. április 24. - 33 halott	242
"Egy reakciós tömeg"	243
A magyar úri parlament válsága	245
1906: a válság csúcspontja	247
Kristóffy választójogi javaslata	249
A Társadalomtudományi Társaság: a polgári radikalizmus szerve	253
Haladó és konzervatív erők küzdelme a Társadalomtudományi Társaságért (1906)	253
A koalíciós reakció veresége a Társadalomtudományi Társaságban	254
A polgári osztály és a radikalizmus	256
A megriadt kispolgári liberalizmus	257
A megtisztított Társadalomtudományi Társaság	258
A klerikalizmus szervezett hadjárata	260
"Ellenreformációs" szervezet	261
Ecclesia militans	262
Prohászka Ottokár	264
Prohászka, a liberalizmus kedvence	264
Prohászka és Ady Endre	265
A modernizmus	265
Az egyházi ellenpárt	267
A Szent István Társulat	269
Az anyagi háttér	269
Ellen-szabadoktatás	270
Rohamozás Pikler Gyula ellen	272
A keresztényszocialista arculat: Giesswein Sándor	275
Keresztényszocialista és néppárti váltó-taktikázás	277
Giesswein a nagybirtok ellen	277
Az egyház és a radikális szociológusok hatása	278
Kulcskérdés: a nagybirtok	280
1906-1914
Ady Endre	285
A prófétai Ady	287
A magyarság zsenije	288
Az újságíró	289
Polgári demokrácia és radikalizmus	291
"Új versek" (1906)	292
Ady a Népszavában	293
Politikai polarizátor	294
Mozgósítás Ady ellen	295
Horváth János Ady-könyve	295
Csizmadia Sándor támadása Ady ellen	297
Ady harcai	298
A megtorpanás	299
"Ne, ne, ne bántsatok..."	301
Tisza István ellen	302
A polgári radikalizmus politikája	305
A szabadoktatás pécsi kongresszusa	306
A klerikalizmus és a "marxizmus megszállottjai"	307
Radikalizmus és szocializmus	308
Individualizmus vagy szocializmus	310
Jászi Oszkár materializmusa	312
Jászi Oszkár politikai hatása	314
Jászi Oszkár és a szociáldemokrácia	315
Somló Bódog jogbölcselete	318
Somló Bódog és Méray-Horváth Károly biológiai szociológiája	319
Szende Pál radikális történetírása	321
A harc kiéleződése	323
A nagyvárosi sajtó	325
Új laptípusok és új lapok	326
A Népszava	326
Az Est	327
A bulvársajtó hatása: alacsonyabb szívonal	328
Az Újság és Világ	329
A Pesti Hírlap és az újságíróerkölcs	329
A prostituált újságírás	332
A sajtókorrpució	333
A sajtó hatalma?	334
Nincs szükség cenzúrára	335
A sajtó hangja	335
A polgári sajtó ugat, de nem harap	336
A szennysajtó	338
Az erkölcsi gátlások lazítása	339
A Színházi Élet	340
A háború előtt	342
A szociáldemokrata pártvezetőség és a munkásosztály harca a választójogért	344
Iparfejlődés és munkásszervezkedés	345
A szakszervezetek fejlődése	346
A Szociáldemokrata Párt súlya	347
Az általános politikai sztrájk előkészülete	348
A földmunkásság és az MSZDP	349
A választójogi elfogultság	350
A szociáldemokrata párt valódi ereje	351
Szabó Ervin és a szociáldemokrata taktika	351
A pártvezetés nehézsége	353
A munkásosztály szövetséges nélkül harcolt	354
Szociáldemokrata harc - a kapitalista Magyarországért	356
1907. október 10.: az első politikai tömegsztrájk	357
A véres csütörtök: 1912. május 23.	358
A polgárság riadalma	358
1912. június 4.: a magyar alkotmány felborítása	360
Új koalíció a szocialistákkal	360
1913. március 4.: a küzdelem vége	361
Kisgazda és kisparaszti mozgalmak	365
Az OMGE ellenakciója	366
Kisbirtok és földmunkásság	367
Achim L. András mozgalma	369
Huszadik Század és a Parasztpárt	372
Nagyatádi Szabó István kisgazdamozgalma	374
Kivándorlás, nagybirtok, kapitalizmus	375
Radikális viták az agrárpolitikáról	377
Haladó szándékú kispolgári mozgalmak	380
A szociáldemokraták felelőssége	380
Szabadkőművesség	381
A szabadgondolkodók és a Galilei Kör	384
A haladás tábora igen szűk	384
Szabó Ervin, Kunfi Zsigmond és Szende Pál	386
Szabó Ervin	386
Az értelmiség a munkásmozgalomban	388
Nemzeti függetlenség és demokrácia	389
"Az önmagát kockáztató fegyelemsértés"	390
Szabó Ervin és a választójogi küzdelem	391
Kunfi Zsigmond	392
Kunfi Zsigmond a pártvezetésben	394
Alpári Gyula kizárása	395
Kunfi Zsigmond felelőssége	396
Szende Pál	397
A gazdasági függetlenség	398
A klerikalizmus hamisítása ellen	399
Minden baj okozója a nagybirtok	400
A szociológusok szerepének mérlege	401
A magyar "fin de siécle"	404
Irodalom	408
A politizáló irodalom	410
A hivatalosan elismert irodalmi társaságok támadása	411
Meghódolás Rákosi Jenő ellen	412
Az újságíró-irodalom	414
A sikeres Molnár Ferenc	416
A Vígszínház	418
Bródy Sándor és Heltai Jenő	419
Népi zene és népi irodalom	420
A zsurnalizmus irodalmi útja: Ignotus, Nagy Endre, Bíró Lajos	421
1908. január 1.: a Nyugat	423
A Nyugat tábora és hatása	425
Világnézet és politika	427
A Nyugat rangja	428
A Nyugat forradalma	430
Móricz Zsigmond	431
Karinthy Frigyes	434
Babits Mihály	438
A Hatvany-Osvát vita	444
Az 1912-13. esztendők válsága	446
A haladó művészetek megtorpanása	447
Harc az irodalmi függetlenségért	448
Vita a l'art pourt l'art elvéről	449
Önkéntelen politikai frontalakulás	450
Az igények megnövekedése	451
A Nyugat: politikai folyóirat	453
Az új magyar zene útja	455
Az igazi népzene	456
A nótázás kultusza	457
Kuplé és operett	459
A zenei közönség	461
Fejlett zenekritika	462
Az UMZE kísérlete	463
Bartók Béla, Kodály Zoltán és az új magyar irodalom	464
A magyar zenetudomány születése	465
"Dunának, Oltnak egy a hangja..."	466
A festészet válsága	469
A magyar festészet rangja	470
A festészet közönsége	471
A haladó festészet: radikális	472
Rippl-Rónai József és az impresszionizmus	474
Krenstok Károly és a "Nyolcak"	475
A "Nyolcak" bomlása és a festészeti hullámvölgy	477
A festészeti reformkor vége	477
A nemzetiségi kérdés	479
Nemzetiségi kérdés a magyar politikában	481
A haladó irányok nemzetiségi eszméi	487
A kormányzat nemzetiségi politikája	489
A radikalizmus nemzetiségi politikája: az egységes nemzeti állam védelme	492
A szociáldemokraták tartozkódása	495
A nemzetiség kérdés a háború alatt	498
Vaksággal megverve	499
A reakció egységfrontja: Tisza és a klérus (1913-14)	502
Az értelmiség helyzete és a választójog	503
Főpapság, néppárt és keresztény szocializmus	504
Katolikus-protestáns vetélkedés	506
Prohászka Ottokár leszerelése	507
Tisza és a főpapok szövetsége	508
Tisza István győzelme	511
Magyarország a világháború kitörésekor	515
Tisza István diktatúrája	516
A hadüzenet hatása	517
A háború kitörése megszilárdította az uralmi rendszert	518
Ady Endre válsága	519
Az "istenes versek" vége	521
A harci próza vége	522
A megbénult polgárság	523
A széthulló ellenzék: Tisza diadalának betetőzése	524
A Polgári Radikális Párt megalakulása	525
A radikális vörös posztó	527
A radikális moralitás	528
A második reformkorszak vége	530
"... Igazságaink ittmaradnak!" (Epilógus és zárszó)	535
Időrendi táblázat	569
Jegyzetek	581
Nagy Péter: Utószó	623
Névmutató	627