Magyar tájak talajismereti és termeléstechnikai leirása

Előszó

A mezőgazdaságfejlesztés tulajdonképeni célja a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének fokozása. Számos, ezt a célt szolgáló, tényező között kétségtelenül a legfontosabb a terméseredmény nagysága, mert ez nemcsak a termelő öncélját, hanem még sokkal inkább népességünk életszínvonalának fokozását és az ország általános vagyonosodását szolgálja. Hogy e tekintetben mennyire elmaradtunk országos viszonylatban az európai államok között, azt nem kell számokkal igazolnom, mert azt mindenki tudja, aki mezőgazdasági kérdéseinkkel foglalkozott. Azt sem kell bizonyítanom, hogy terméseredményeinket módunkban van könnyen és igen nagy mértékben emelni, mert hiszen vanank szép számmal gazdaságaink, amelyek terméseredménye az országos átlagokat két, sőtt sokszor háromszoros értékben is meghaladja, tehát csak fenntartással fogadható el a csekély termések magyarázataképen az, hogy kedvezőtlen éghajlatunk és időjárásunk volna az okozója annak, hogy országos termésátlagaink olyan alacsonyak. Különösen bizonyítják e nézet tarthatatlanságát azok a sokszor igen nagy terméseredmény különbségek, amelyek még egy és ugyanabban a gazdaságban is azonos természeti viszonyok között ugyanabban az évben különböző táblákban mutatkoznak. Tudjuk azt is, hogy különösen Németország és Olaszország az utolsó évtizedekben országos terméseredményeik átlagát igen nagy mértékben emelték, tehát elmaradhatatlanul szükség van azoknak a célkutűzéseknek a megvalósítására, amelyeket a mezőgazdaságfejlesztési törvény hangoztat. Ahhoz azonban, hogy ezek tényleg eredményesen megvalósuljanak és az a sokszáz millió pengő, melyeket a cél érdekében az állam áldozni kész, tényleg megfelelően gyümölcsözzék óriási előkészítő munkára van szükség. Tudnunk kell mindenekelőtt azt, hogy hol, miért alacsonyak a termésátlagok és tudnunk kell azt is, hogy hol, miképen érhetjük el a legkönnyebben a kitűzött célt. E kérdések eldöntésében számos tájanként rendkívül különböző tényező érvényesül, melyek között a legfontosabbak elsősorban a növénytermesztésben érvényesülő természeti tényezők, azaz az éghajlat, az időjárás, a talajadottságok és tulajdonásgok, valamint a különböző kultúrnövények igényei azokkal szemben, majd pedig maga az ember - a termelő gazda - tudásával, szorgalmával és a termeléshez szükséges tőkével. Vissza