Magyar Társadalom 1914. junius

Előszó

Részlet a könyvből:
Mi Nagyfejedelmünk!
Felolvasta a «Tisztviselői Társaskör» Rákóczi-ünnepélyén
1914. évi május havában: KOLTAY GYULA tanár.
1913.-ban a M. T. Akadémia kiadásában megjelent egy történeti korrajz, czíme: «A száműzött Rákóczi»; szerzője: dr. Szekfű Gyula bécsi császári allevéltáros.
Mielőtt a munka tartalmának ismertetéséhez és történeti becsének megbirálásához hozzálátnék, lehetetlen, hogy kifejezést ne adjak annak a lelki impressiómnak, mely a munka átolvasásánál bennem úrrá lett; a fiatal, magasba és magasratörő szerző szinte elémbe varázsolja hasonmását, a komoly méltóságteljes Anonymust, Béla király névtelen jegyzőjét, aki hasonlókép a szerzőhöz királyi tudományának tudatában gőgösen irja: « Éktelen és illetlen lenne az olyan hires magyar nemzetnek elejét és vitéz tetteit, a hegedősök (ioculatorok sic!) csacska énekeiből mintegy álmodozva hallgatnom.» Újból megcsendül fülembe az imperativ gőg, ahogy dr. Szekfű könyvében olvasom: «Rákóczi csak mint igazi húsból és vérből való ember állhat meg, s nem tudnók őt megérteni, ha annak a vér és húsnélküli idealistának, egyedül hazaszeretetből táplálkozó földönfutó szabadsághősnek tartanok őt, aminőnek a történeti Írással foglalkozó költőink, oly harmonikus ecsetvonásokkal szokták lefesteni.» Költők, ioculátorok; vájjon kiket ért alattok, tán csak nem Thaly Kálmánt, Márky Sándort, ifj. Andrássy Gyulát, avagy tán Horváth Mihályt. Csak nem? de úgy látom mégis őket nézi dalos lantpengetőknek, mert mint olvasom rájuk hivatkozik a bírálatokban legsűrűbben. Vissza