Előszó
Részlet a kötetből:
Juhász Gyula: Tiszai tájak
I.
Tiszai tájak, végtelen vidékek,
Olyan testvér sorsommal a tiétek.
Én is magány és csönd gyermeke lettem
S fekszem szelíden árván a...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
Juhász Gyula: Tiszai tájak
I.
Tiszai tájak, végtelen vidékek,
Olyan testvér sorsommal a tiétek.
Én is magány és csönd gyermeke lettem
S fekszem szelíden árván a végtelenben.
És hallgatom a füvek halk növését,
Az esti csöndek mély és bús zenéjét.
És nézem, nézem, hogy az esti felleg
Hogy indul el a hallgatag hegyeknek.
S a fáradt csónak vájjon hova ballag
És töredéke honnan jő a dalnak?
S túi hangokon és gyászos jegenyéken
Bús csillagom hol jár a néma égen?
II.
Emlékek holdvilágos ablakán át
Nézem a messzi, áldott Tisza táját.
Az égi nyájak lassan elterülnek,
S a holdban Dávid halkan hegedülget.
A jegenyék őrtállnak: a világon
És a világ szép, csöndes magyar álom.
Mit, napi gondja közben eltörődvén
Most álmodik bús szelíden Tömörkény.
...Még itt ülök én idegen telekben
De a magyar nyár napja ég szememben
S nagy jegenyék zenéjét zúgja vérem
A törpe fenyvek görbe erdejében.
Vissza