| I. kötet | |
| Előszó. A történetírás mibenléte, alapmódszere, rendszere | 5 |
| Bevezetés. Kárpátország a magyarok előtt. A magyarok Árpád előtt | 10 |
| Egy ezredév huszonhét nemzedéke hat főkorban | |
| Pogány öt fejedelem dominiumos-kora (860-997) | |
| Árpád nemzedékkora, honfoglalás (860-907) | 28 |
| Honfoglalás a középső Dunánál | |
| A honfoglalók nem osztoták szét az országot törzsek közt | |
| Első kalandozások a honfoglalás után | |
| Árpád ivadékai és halála | |
| Kalandozások Zsolta és Falics idejében (907-52) | 35 |
| Zsolta nem kiskorú az örökléskor | |
| Nagy bajor támadás Árpád halálakor | |
| Magyar kedélyesség és fegyelem | |
| Német okulás, várépítések, ministeralisok lovasítása | |
| A senioratus árt a fegyelemnek | |
| Falics uralma | |
| Kalandozások vége, Gyésza okulása (952-97) | 37 |
| Döntő vereség | |
| Taksin | |
| Magyar okulás | |
| Az ősi magyar hit | |
| Nem volt kár elhagyni az ősök vallását? | |
| Rovásírás mint pogánykori magyar örökség | |
| Honfoglaló sírok és ősmagyar ornamentika | |
| Család, lakás, ruha, étkezés | |
| Keresztény dominiumos királyság (998-1196) | |
| Az államalapítás erkölcsi biztosítása ezer évre. Szent István (998-1038) | 45 |
| Senioratus harca a gyerek Stefán ellen | |
| Az első koronázás és egyházszervezés | |
| Szt. István háborúja Gyula és Keán ellen, a fehérvári és óbudai prépostság megalapítása | |
| Szt. István törvényei | |
| Szt. István politikai tankönyve fiának | |
| Társadalmi osztályok Szt. István idejében | |
| Ajtony legyőzése, Szent Gellért és iskolája, kanonokjai | |
| Besenyők betörése és gazdag besenyők beköltözése | |
| Konrád német császár betörése és veresége, 1030. | |
| A zobori remeték és Szent Imre legendája | |
| Külföldi összeköttetések, trónbetöltés | |
| Hat király nemzedékkora. Kettenként egymás ellen. Német hűbér Magyarország (1038-77) | 65 |
| Két nőági király az altaichi évkönyv szerint | |
| Kézai és az óbudai bővítő szerint századokkal később | |
| Két testvér harca a senioratus miatt, hercegi harmad, egykorú német hírek | |
| Kézai előadása András és Béláról | |
| Óbudai bővítések | |
| Kézai Gestiához Nagy Lajos korában | |
| Képes krónikai bővítések tíz évvel utóbb | |
| Az unokatestvérek összetartása sikert, viszálya bukást jelent, hersfeldi hírek | |
| Kézai hírei Salamonról és Gyészáról | |
| Óbudai bővítések | |
| A képes-krónikai betoldások | |
| Pápai, bizánci és orosz kapcsolatok | |
| Szent lovag és Könyves király az Adriáig hódítanak (1077-1116) | 88 |
| Kézai Szent Lászlóról | |
| Szt. László király és Salamon viszonya a Nagy Lajos-kori krónikákban | |
| Statáriális törvények a vagyonbiztonságért, Szlavonia és Mácsva meghódítása, izmaeliták | |
| Az I. esztergomi zsinat | |
| Szabolcsvári királyi zsinat, 1902 | |
| Horvátország elfoglalása | |
| Kún hadifoglyok a palócok, Szt. László orosz, lengyel, cseh hadjárata, váradi temetése | |
| Kálmán uralkodása | |
| Kálmánról s a keresztesekről | |
| Dalmácia és orosz hadjárata | |
| Kálmán I. törvénye a tarcali zsinat | |
| Kálmán II. törvénye | |
| Álmos herceg lázongásai, megvakíttatása fiával, dömösi prépostság, Kálmán halála | |
| Fiatal királyok az orosz Borics trónkövetelése idején (1116-55) | 110 |
| II. István meddő harciassága | |
| Vak II. Béla, II. Gyécsa (1141-61), s az első magyar lovascsata a Lajtánál | |
| A II. keresztes had átvonulása Magyarországon, 1147 | |
| Orosz és görög háborúk (1148-56), hetvenkét várispánság | |
| Freisingi Ottó püspök írása a magyarokról, 1147 | |
| Erdélyi német és székely-besenyő telepítés | |
| Fiatal királyok a rokon görög császár befolyása alatt (1156-96) | 120 |
| A senioratus végső küzdelme a trónért, a primogenitura diadala | |
| Az egyik császár hűbéradót, a másik két dalmát várost nyer, királyi kegyuraság | |
| III. Béla (1172-96), görögellenes párt, barancsi foglalás, oláh telepítés | |
| Galícia királya, keresztesek, francia és római hatások | |
| Művelődés az első öt keresztény nemezdék korában (1000-1196) | |
| A föld és népei | 127 |
| A király és udvara | |
| Egyházi társadalom | |
| Világi társadalmi osztályok | |
| Alkotmány és törvényhozás | |
| Hitélet és szellemi művelődés | |
| Családi és társadalmi szokások | |
| Közigazgatás | |
| Bíráskodás | |
| Hadügy, külügy | |
| Magyar pénzfejlődés 1200-ig | |
| Gazdasági élet | |
| Magyar lovagkor (1196-1526). Bevezetés | |
| Lovagi kultúra, várak | 184 |
| Lovagavatás, kötelességek | |
| Ünnepélyek és szórakozások | |
| Étkezés, utazás, temetés | |
| Lovagi fölszerelés | |
| Magánharc és bírói bajvívás | |
| Tornajáték | |
| Lovagkori háborúk | |
| Lovagbüntetések | |
| Lovagi költészet | |
| Lovagrendek | |
| A magyar lovagság kezdete | |
| Lovagképek a Képes-krónikában | |
| Lovagnemzetségek Magyarországon | |
| Lovagcímerek, nemzetségi címerek Magyarországon | |
| A magyar lovagnemzetségek időrendje és földrajza | |
| A lovagnemzetségekből nevezetes történeti családok származtak | |
| Jellemzőbb adatok a magyar lovagnemzetségek életéből | |
| A lovagkor vége Európában | |
| Szentkoronás magyar lovagkor (1196-1342). Bárók és nemesek. Rendi alkotmány. Nagybirtok és úrbéres jobbágyok | |
| Új kormányzó eskü a Szentkorona örökségéről s az aranybulla | 217 |
| A vérszerződés és ispánlázadások | |
| Patarénusok, szerb királycím, Zára, III. László ifjabb király | |
| Új koronázó eskü a kir. örökségek elidegeníthetetlenségéről, II. András (1205-35) | |
| Királynégyilkosságok | |
| Ifjabb királykoronázás | |
| A Szentkorona örökségeinek visszaszerzése | |
| Lodoméria királya, magyar keresztes hadjárat | |
| A szerviensek szabadságmozgalma, aranybulla 1222 | |
| Egyéb szabadságlevelek az aranybulla körül | |
| Mácsó, Szörény bánság, az aranybulla módosítása 1231 | |
| Tatárjárás, az ország helyreállítója, magánvárak, autonómiák (1235-70) | 232 |
| A bárók megalázása, kettős keresztes címer, kúnok befogadása | |
| Tatárjárás | |
| A magyar királyság újra erős | |
| Szabad faluk és szabad városok, magánvárak, autonómiák | |
| Béla király szerencsétlen harca a Morvánál és fiával | |
| IV. Béla visszavonul és meghal, a magyar király nagy hatalma | |
| A bárók elhatalmasodása s az Árpádfiak kihalása (1270-1301) | 243 |
| Cseh foglalás, király halála bárók miatt | |
| Női gyámság, bárók versengése, II. cseh háború | |
| IV. László nagykorú, a csehek nagy királya elesik | |
| A kúnok és papok reformációja | |
| Bárók védik a királynét, egyházat, a király vége | |
| Az utolsó Árpádfi, a nemzet öröme, az aranybulla negyedik kiadása, 1290 | |
| Harc a trónkövetők ellen, a Henrikfiak lázadása | |
| Öt parlament két év alatt a bárók külön testületével, az utolsó Árpádfi halála | |
| Nőági Árpád-örökösök, a régi bárók letörése, archiregnum (1301-42) | 251 |
| Az utolsó Árpádházi király leánya az örökös, jegyese a király, Vencel László (1301-5) | |
| Szentkorona nélkül nincs törvényes királyság | |
| Mátyus fejedelmi hatalma s az Abák letörése | |
| A lázadó bárók bukása, az ötvenéves ököljog vége, a király erős | |
| Szent György lovagrend és címeradományozás, az első céhlevél | |
| Dalmácia és Havasföld elvesztése, Zách merénylete | |
| I. Károly pénzügyi reformja | |
| Nápolyi örökség, visegrádi kongresszus | |
| Királytemetés, I. Károly jellemzése | |
| A nagy personalis uniók kora (1342-1526) | |
| A magyar lovagkor tetőpontja s a lengyel personalis unio (1342-82) | 264 |
| Lovagi eszmény, belső rend és területi épség, Nagy Lajos uralmának kezdete | |
| Az anyakirályné Nápolyban és Rómában | |
| Fiának meggyilkolása | |
| I. nápolyi hadjárat, 1347/8. | |
| II. nápolyi hadjárat (1350. IV. 20.-X. 25.) | |
| Litván, rutén, tatár hadjáratok (1351-55) | |
| Nagy Lajos törvényesíti az aranybullát, 1351, ősiség, kilenced | |
| Két udvari esküvő, medvevadászat, sváb és szerb hadjárat | |
| I. velencei háború (1356-58) | |
| Lajos vallásháború délen, a törökök megjelenése | |
| A pécsi egyetem megalapítása, 1367 | |
| II. és III. velencei háború (1373, 78-81) | |
| Lengyelország personalis uniója, Nagy Lajos örökösei | |
| Zsigmond a lengyel helyett megteremti a német és cseh personalis uniót a magyarral (1382-1420) | 279 |
| Öt királykoronázás öt év alatt | |
| Gyilkosságok a trón körül | |
| Bosnyák és török háborúk | |
| Temesvári országgyűlés, az első banderális törvény 1397 | |
| Óbudai egyetem | |
| Zsigmond királyt kétszer teszik le és kétszer emelik fel a bárók | |
| Kir. községek budai gyűlése, pallosjog, mértékek, kereskedés | |
| Bosznia visszahódítása, új királyné, sárkányrend | |
| Magyar-német personalis unió, budai kongresszus | |
| I. velencei háború (1411-13) | |
| Magyar király és magyar urak a konstanzi egyetemetes zsinaton | |
| A magyar-német-cseh personalis unió, II. velencei háború | |
| Huszita-török háborúk, első Habsburg a magyar trónon, Hunyadi (1420-57) | 294 |
| Hétévi előzmények a nagy huszita és török harcokhoz | |
| A legküzdelmesebb hét év (1428-34) | |
| III. velencei háború Zsigmond alatt (1431-33) | |
| A sienai nagy hadi registrom (1433) | |
| Zsigmond II. banderialis törvénye (1435. II.) | |
| Zsigmond igazságügyi nagy decretuma (1435. I.) | |
| Huszita hatások a népnél, personalis unió Ausztriával s a német-cseh királysággal | |
| Albert törvénye: a nádor alkotmányőr (1439) | |
| A legszégyenletesebb hadjárat, Albert halála (1439) | |
| Kettős koronázás, lengyel-magyar personalis unió másodszor, az ország megoszlása | |
| I. Ulászló törvényei | |
| Belső háború 1440-42 | |
| Hunyadi diadalai | |
| Hosszú hadjárat (1443. júl-febr.) | |
| Volt-e esküszegés | |
| Várnai hadjárat | |
| Két országgyűlés 1445-ben, hét kapitány | |
| Kormányzóválasztás, Hunyadi János (1446-52) | |
| A kormányzóság új szabályozása, 1447 | |
| Rigómezei hadjárat, 1448 | |
| Hadjáratok Giskra és Brankovics ellen, kir. kegyúri jog gyakorlása | |
| V. László király önállósítása, Cillei és Podjebrád befolyása, Hunyadi lemond | |
| Török hadjárat 1545-ben | |
| Nagy Mohammed csodás veresége Nándorfehérvárnál, 1456 | |
| Öt nagy ember halála öt negyedév alatt, 1456/7 | |
| Mátyás kora: magyar báró a trónon s megaláz négy szomszédot (1458-90) | 324 |
| Sikerült szabadkirályválasztás | |
| Szilágyi kormányzó törvényei, 1458 | |
| I. Mátyás önállósítja magát | |
| Háború a felvidéki csehekkel és Frigyessel | |
| Az 1458. évi II. törvény | |
| az 1459. évi banderális törvény | |
| Háború a Habsburg-párt s a felvidéki csehek ellen, 1459 | |
| Giskra meghódol, Frigyes kiadja a Szentkoronát, koronázás | |
| Pozsonyi istropolitanus egyetem és a budai egyetem | |
| Mátyás császár akar lenni, állandó katonaság s állandó adó, erdélyi lázadás, Moldva | |
| Hatéves cseh-lengyel háború (1468-74) | |
| Török háborúk (1474-82) | |
| Beatrix királyné | |
| Osztrák háborúk | |
| Corvin János | |
| A nádori törvény s az 1486. évi nagy igazságügyi decretum | |
| Mátyás király halála és jellemzése | |
| A két utolsó Jagelló, a fő- és köznemesek versengése (1490-1526) | 342 |
| Királyválasztás Albert örökösei közül | |
| A fekete sereg pusztulása, Ujlaky herceg letörése, Zápolyai ellenes közhangulat | |
| Werbőczy, európai szövetség a török ellen, királyi menyegző, nemzeti királyság | |
| Trónörökös születése, ifjabb király-koronázás, cambrayi liga | |
| Bakócz a pápaválasztáson s Dózsa kuruc-lázadása, Tripartitum | |
| II. Ulászló halála, II. Lajos nevelése, köznemes diplomaták | |
| Nándorfehérvár a töröké, kettős Habsburg-házasság | |
| Luther hatása Magyarországon, országgyűlés és pénzrontás, 1523 | |
| Tomory és Frangepán, a budai és hatvani országgyűlés, Werbőczy nádor, 1525 | |
| Kalandos lovagrend, Werbőczy bukása, 1526 | |
| Mohácsi hadjárat | |
| A lovagkori társadalom művelődése (1196-1526) | |
| Föld- és néprajzi viszonyok | 360 |
| Ransamus és Bonifinius földrajza Magyarországról, 1488 | |
| Földrajzi adatok a törvényekben | |
| Oláh Miklós Hungáriája | |
| Olaszok (latini) és szászok | |
| Szlávok és oláhok | |
| Székelyek és besenyők | |
| Izmaeliták és zsidók | |
| Kúnok, jászok és más keleti népek | |
| A király és udvara | 376 |
| Trónbetöltés | |
| Uralkodóházak, uralkodások időtartama | |
| A Szentkorona őrzése | |
| Koronázás | |
| A királyné és gyermekei | |
| A király lakása, palotásai, sevitorjai, aulikusai | |
| A király címzése | |
| Királyi temetők | |
| Magyar királyi kancellária | |
| Királyi pecsétek és oklevéldíjak | |
| Kir. udvari főtisztek | |
| Kir. udvari bíráskodás, kúria, tábla, kir. tanács | |
| Kir. tárnokmester és kincstartó | |
| Egyházi társadalom | 389 |
| Új püspökségek és az összes főpapok említései, címei | |
| Káptalanok, szerzetesrendek | |
| A 13.század új szerzetesei: koldulók, prédikátorok, remeték | |
| Az egyházi rend kiváltságai | |
| Egyháziak haditerhe | |
| Kir. kegyuraság | |
| Egyháziak a világ közélet szolgálatában, hiteleshelyek | |
| Egyházmegyei és római szentszék | |
| A világi társadalom osztályai | 396 |
| Bárók | |
| Banderiumos urak | |
| Nemesek | |
| Nemesi jogok és kiváltságok | |
| Nemes urak udvari népei | |
| Városiak, civitatenses | |
| Jobbágyok | |
| A Szentkirály szabadjai vagy jobbágyai | |
| Servicialis vagy condicionalis néposztályok | |
| Szabad költözés joga | |
| Szolgai állapot | |
| Alkotmány és törvényhozás | 412 |
| Congregatio generalis, parlamentum publicum | |
| A törvényhozások szelleme, iránya a magyar lovagkorban, diéta | |
| A diéta ideje, rákosi fegyveres országgyűlések | |
| Hitélet és szellemi művelődés | 416 |
| A hit dolga és a szentségek | |
| Ünnepek, egyházak, temetők | |
| Plebániai iskolák | |
| Káptalani és konventi iskolák | |
| Magyar egyetemek | |
| Humanista latin irodalom | |
| Corvinkönyvtár | |
| Könyvnyomtatás | |
| Magyar nyelvemlékek | |
| Gót- és renaissance művészet | |
| Családi és társadalmi szokások | 423 |
| Esküvő, ebédlő, ágy, vadászat a Képeskrónikában | |
| Ruhaviselet története a lovagkor végéig | |
| Építkezés | |
| Vakítás, lefejezés, temetés | |
| Családi és társadalmi élet adatai a törvényekben | |
| Közigazgatás | 428 |
| Várispánságok, kir. vármegyék | |
| Örökös ispánság, szabad ispánság | |
| Várispán segédtisztjei a várjobbágyok | |
| Erdélyi vajda, bánok, mácsói herceg | |
| Területi s városi autonómiák | |
| Bíráskodás | 433 |
| Bírói joghatóság | |
| Törvényekben említett székek | |
| Nádori bíráskodás vidéken: generale iudicium | |
| Kir. személyes jelenlét, kir. kúria, kir. tábla | |
| Az ország rendes bírái | |
| Bűnök, hatalmaskodások, note infidelitais | |
| Törvényszabta büntetések | |
| Bírói határidők, nyolcadok, rövid idézések | |
| Peres eljárás | |
| Párbaj, eskü, hiteles hely | |
| Itélet, végrehatjás, salvus conductus, kegyeleme | |
| Hadügy, külügy | 442 |
| Banderializmus | |
| Állandó magy. kir. sereg, fekete sereg | |
| Magyarország külügyi viszonyai a lovagkorban | |
| Magyar követek külföldön és külföldi követek Magyarországon | |
| Adó- és pénzügy | 449 |
| Az első állami rendes egyenes adó | |
| Rendkívüli adó: subsidium | |
| Megyei s városi háziadó: domestica (cassa) | |
| Pénzverés, rossz idegen pénzek | |
| A pénz- és hadügy összefüggése | |
| Gazdasági élet | 453 |
| A falu és uradalom viszonya | |
| Birtokjogi elvek a törvényekben | |
| Fundus, sessio, curia, allodium, porta, zsellér | |
| Földesúri jövedelmek, úrbéri terhek | |
| Növénytermelés, fa, gabona, eke, kepe. | |
| Szőlőtermelés, bor, akó, cseber, veder | |
| Állattenyésztés, nyes és haljövedelem | |
| Érc- és sóbányászat, monopólium | |
| Kézmívesség | |
| Pénzüzletek és kereskedés | |
| Magánvámok, harmincadhelyek | |
| A kocsi | |
| Befejezés. A magyar lovagkor erkölcsi bírálata | 461 |
| Az Árpádok és nőági örököseik. Családfa | 464 |