| Bevezetés | |
| Reformációs török kor (1526-1723) | |
| A területi és vallási egység megoszlása (1526-64) | 8 |
| Kettős királyválasztás | |
| Tizenkétéves belső háború kezdete | |
| A magyar földnélküli János | |
| Szolimán II. hadjárata és bécsi futása, 1529 | |
| A két király békülni akar, Szolimán III. hadjárata | |
| Kőszeg, 1532 | |
| Gritti bukása | |
| Váradi béke, 1538 | |
| János király házasodik és meghal, 1540 | |
| Magyarország állapota János haláláig | |
| A bécsi és pozsonyi kormányszékek megalapozása | |
| A hajdú és magyar gyalogság keletkezése | |
| Dunai gálya-flotta | |
| Végvárak | |
| Szolimán IV. hadjárata, Buda elfoglalása, 1541 | |
| Keleti Magyarország rendezése, a kereszténység nagy pesti hadjárata, 1542 | |
| Szolimán V. hadjárata: a Duna nyugati partvidékének elfoglalása, 1543 | |
| Magyarország három részre osztása az első török békében, 1547 | |
| Török állapotok Magyarországon | |
| Mi volt a szerencse és érdem a török hódoltságban? | |
| A jobbágyok szabad költözése | |
| Fráter György tragikus vége | |
| A gyilkosság következményei, nagy török várfoglalások | |
| Erdély elszakadása, a kalvinizmus hódítása | |
| Szigetvár első ostroma s a II. török békekötés (1556-59) | |
| Izabella és János Zsigmond uralma | |
| Székely lázadás, 1561 | |
| Servitor-viszony | |
| János Zsigmond vallásszabadsága | |
| Ferdinánd utolsó intézkedései és halála | |
| A vallási és közjogi ellentétek kiélesednek (1564-1604) | 51 |
| Szigetvár második ostroma és eleste, 1566 | |
| Drinápolyi béke és speyeri szerződés, 1568-71 | |
| A magyar urak németesedése, két pórlázadás | |
| Az erdélyi fejedelemség kialakulása, Báthory István (1571-76) | |
| Báthory István és a reformáció | |
| Miksa török békéje, Rudolf uralmának békés fele (1576-91) | |
| Az alkotmánysérelmek kiélesednek | |
| Báthory Kristóf és Zsigmond (1581-99) | |
| A hosszú 15 éves török háború (1591-1606) | |
| Báthory Zsigmond szövetsége a császárral, 1595 | |
| Báthory Endre, Mihály és Básta, Székely Mózes (1599-1604) | |
| A hosszú török háború jellemző viszonyai | |
| Erdélyi fejedelmek öt háborúja magyarországi birtokokért, alkotmányért és protestáns vallásszabadságért (1604-45) | 71 |
| Szabad kir. városok kegyurasága s főteplomunk rekatholizálása | |
| Az 1604. év 22-ik cikkely | |
| Bocskay fölkelésének igazi oka a nota per veszedelem | |
| Bocskay fölkelése | |
| Béketárgyalások, bécsi és zsitvatoroki békekötés, 1606 | |
| A bécsi béke pontjai | |
| Testvérharc a királyi családban | |
| II. Mátyás (1608-19) | |
| Koronázás utáni törvények, 1608 | |
| Az 1609. évi országgyűlés, a második lutheránus nádor | |
| A felvidéki lutheránusok elszakadása a katholikusoktól | |
| Rudolf halála | |
| Magyar országgyűlés 1613-ban, megyei táblabírák | |
| Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-29) | |
| Pázmány Péter | |
| II. Ferdinánd király megválasztása s az első igazi hitlevél | |
| Bethlen támadása, a bécsi és gyarmati béke | |
| A III. támadás, pozsonyi a szőnyi béke | |
| A katholikussá lett Bethlenné elveszti a fejedelemséget, I. Rákóczy György (1630-48) | |
| A magyar alsó tábla többsége is már katholikus, III. Ferdinánd (1637-57) | |
| Esterházy Miklós | |
| I. Rákóczy György támadása, linzi béke, 1645 | |
| Erdély siralma, a török utolsó terjeszkedése, kath. urak fölkelése s önkényuralom (1645-83) | 95 |
| Zrinyi, Wesselényi, Thököly, II. Rákóczy György (1648-57) lengyel kalandja és bukása | |
| A legnagyobb pusztítás Erdélyben, 1658 | |
| Várad török kézre kerül, második erdélyi pusztítás és oláh betelepedés | |
| I. Lipót egyénisége, áruló tanácsosai, kath. cuius regio, megyék ellenállása, 1662 | |
| Zrinyi és Montecuccoli, Érsekújvár a törökök utolsó hódítása, 1663 | |
| Szentgotthárdi győzelem, vasvári béke, 1664 | |
| Wesselényi szövetkezés, 1666, kath. főurak összeesküvése | |
| Zrinyi Péter és. I. Rákóczy Ferenc fölkelése, ítéletek külföldön | |
| Adórendelet, gályarabság, német rendi kormányzó, kuruc-labanc háború (1673-74) | |
| Thököly Imre kurucvezér, az alkotmány helyreállítása | |
| A török kiűzése, II. Rákóczi Ferenc fölkelése, Pragmatica Sanctio (1683-1723) | 104 |
| A tizenhatéves felszabadító háború, 1683-99 | |
| Buda visszafoglalása, 1686 | |
| Caraffa eperjesi vésztörvényszéke, mohácsi diadal, fiági trónöröklés, 1687 | |
| Hódítás Ószerbiáig, a rácok felkelése és menekülése, diplom. Leopoldinum, török sikerek | |
| Karloviczi béke, 1696 | |
| II. Rákóczy Ferenc szabadságharca (1703-11) | |
| Nagyszombati vereség, I. József, trónfosztás | |
| A francia, bajor, porosz cserbenhagyjá Rákóczyt, két fő csatavesztése, szatmári béke | |
| III. Károly hitlevele s az I. Pragmatica Sanctio | |
| Az 1712-15. évi országgyűlés főbb határozatai | |
| A Temesvidék felszabadítása a török alól, passarowitzi béke, 1718 | |
| II. Pragmatica Sanctio az 1723. 1., 2. törvényczikkelyekben | |
| Gazdasági reformok s a pragmatica sanctio védelme a Lotharingi királyok alatt (1723-1936) | |
| Merkantilis reformok, szép barok kor, örökségvédő háborúk (1723-63) | 115 |
| Barok szellem | |
| Merkantilizmus | |
| Az 1722/3. évi főbb törvények: Katonai állandó adó, támadás a kath. eskü ellen, resolutio Carlina | |
| A rác Pero "Rákóczy fölkelése", szerencsétlen török háború, a Habsburg fiág kihalása | |
| Magyarok mentik meg M. Terézia patrimoniumát az osztrák örökösödési háborúban (1741-48) | |
| Békés nyolc év, M. Terézia hálája s hatása a magyar urakra | |
| Hétéves háború (1756-63) | |
| Fiziokratizmus, felvilágosult abszolutizmus (1763-1804) | 122 |
| Fiziokratizmus | |
| Kollár könyvei a papok és nemesek adózásáról s az 1764. évi országgyűlés | |
| Urbanium, normál-telek, jobbágysors javitása | |
| Erdély, Horvátország, területi épség | |
| A vallás politicum, állami ügy, új püspökségek, unio | |
| Az iskola is államügy | |
| Ratio educationis, 1777 | |
| József trónörökös nevelése és elvei | |
| II. József a kalapos király (1780-90) és centralizált bürokráciája | |
| Hora-lázadás, urbanium, földmérés | |
| Török háború, II. József újításainak összeomlása | |
| Éljen a magyar szabadság! | |
| Hitellevél-vita az 1790/1. évi országgyűlésen, II. Lipót (1790-92) | |
| Az 1790/91. évi törvények, vegyes házasság, vallási törvények, magyar államiság biztosítása, a reformátorok társasága, Martinovics | |
| Osztrák császárság és liberalizmus, rendi magyar nacionalizmus. Széchenyi reformnacionalizmusa, Kossuth liberalismusa (1804-48) | 135 |
| Gazdasági liberalismus | |
| Osztrák örökös császárság Rendi reform és liberális nacionalismus Magyarországon | |
| Napoleoni háborúk, új Ratio educations, királyhűség, devalváció | |
| Tíz év a bécsi kongresszus után országgyűlés nélkül, szentszövetség | |
| Az 1825-27-i országgyűlés, az Akadémia megalapítása | |
| Hitel, Világ, Stádium | |
| Az 1830-iki országgyűlés és első reformországgyűlés, kolera | |
| Urbéri törvény, az 1832-36. évi országgyűlés | |
| Három liberális nemzedék | |
| Liberális párt az 1839/4-iki országgyűlés, vallási s nyelvi törvények | |
| Adminisztrátor-rendszer 1845/8. évi országgyűlés, hirtelen jött nagy eredmények | |
| A 48-as törvények, liberális Magyarország | |
| Szabadságharc, osztrákosítás, kiegyezés (1848-90) | 150 |
| Szabadságharc (1848-49) | |
| Osztrák abszolutizmus, Bach-korszak tíz éve (1850-60) | |
| Provisorium, átmenet a kiegyezéshez | |
| Kiegyezés | |
| Tisza-korszak (1875-90) | |
| Az egyházpolitika, világháború és trianoni országcsonkítása nemzedék kora (1890-1936) | 155 |
| Egyházpolitika és millennium | |
| Bánffy-választás, chlopyi hadparancs | |
| Darabont-kormány, koalíció, munkapárt | |
| Világháború (1914-18) | |
| A monarchia felbomlása | |
| Magyarország népköztársaság, aztán tanácsköztársaság | |
| Királyság, Horthy-kormányzó, Trianon | |
| Bethlen tízéves kormánya (1921-31) | |
| Károlyi és Gömbös Gyula kormánya | |
| Társadalom és művelődése a magyar újkorban | |
| Magyarország földje és népei | 167 |
| Művelődéstörténeti források | |
| Alsó és Felsőmagyarország fő folyói és hegyei | |
| Possevion jezsuita föld- és néprajza Erdélyről, 1581 | |
| Szamosközy helyrajzi adatai (1610 előtt) | |
| Útleírások Magyarországról a XVII. században | |
| A XVIII. századi magyar földrajzok természetrajza | |
| Magyarország népei 1669, 1717 | |
| Föld- és néprajzi adatok a törvényekből (1526-1723) | |
| Igen gyér a lakosság | |
| A XVIII. századi földrajzok néprajzi tanítása | |
| Schwartner föld- és néprajzi adatai, 1810 | |
| Népszámlálások | |
| Magyarok és nemzetiségek a XVIII. században | |
| Nemzetiségeink a XIX. század I. felében | |
| Nemzetiségeink 1848/49-ben | |
| Nemzetiségeink az osztrák abszolutizmustól Trianonig | |
| Uralkodók és udvaruk | 192 |
| Habsburgok és Lotharingok | |
| Erdélyi fejedelmek | |
| A trónbetöltés | |
| Pragmatica Sanctio | |
| Koronázó diplóma vagy hitlevél | |
| A koronázás aktusa és lényege | |
| A magyar király címe | |
| A király család tagjainak címzése | |
| Országos klenodiumok | |
| Udvar, országbárók,nádor, kir. helytartó | |
| A többi országbáró és udvari főtiszt | |
| Magyar testőrség | |
| Szent István lovagrend, aranysarkantyús lovagok, asztalnokok, kamarások | |
| Konferencia - minisztérium, titkos chiffre-kabinet, kir. kabinetiroda | |
| Egyházi társadalom, vallási szervezetek | 203 |
| A magyar kath. egyház elgyöngülése és újjáéledése | |
| A protestáns vallások szervezkedése | |
| Görög szertartású püspökségek | |
| Mohamedánok és zsidók | |
| Jozefinizmus | |
| Egyházi vagyon | |
| A király jogai az egyházak fölött | |
| Különlegességek a magyar egyházjogban | |
| Protestáns egyházkormányzat | |
| Liberalizmus hatása a vallási téren | |
| Világi társadalmi osztályok | 220 |
| Mágnások | |
| Nemesek | |
| Városiak, polgárok | |
| Kereskedők, gyárosok, kézművesek | |
| Földművesek | |
| Szegények | |
| Jobbágyszabadítás és munkásszocializmus | |
| Alkotmány és törvényhozás | 228 |
| Magyar alaptörvények | |
| A magyar közjog legrégibb művei | |
| A király jogai | |
| A király comitialis jogai s a magyar országos rendek | |
| Az országgyűlési tárgyalások módjai | |
| Történelmi érdekességek 1810-ig | |
| A XIX.századi alkotmányváltozások | |
| Hitélet és szellemi művelődés | 242 |
| Hitélet a reformáció török kor kezdetén | |
| Kath. reformáció | |
| Kálvinista királyságért és zsoldos pénzért | |
| Hitélet a török alatt és ennek kiűzése után | |
| Pápákkal való kapcsolatok | |
| Szerzetesek | |
| Istentisztelet, böjt a XVII. században | |
| Kaht. hitélet a XVIII. században | |
| Iskolák a XVII. században | |
| Iskola-statisztika 1810-ben | |
| Akadémiák, liceumok, egyetem | |
| Egyetemi szervezet 1806 után s az egyetemi alap | |
| Konvitkusok és ösztöndíjak, papnevelő szemináriumok | |
| Ágostai evangélikusok iskolái | |
| Református iskolák | |
| Illir és oláh iskolák, szerb tanfelügyelő, rusznyákok | |
| Selmeci bányász- és váci katonai akadémia | |
| A XIX. századi iskolaügy | |
| Irodalom két újkori évszázad alatt | |
| A magyar hivatalos nyelv | |
| Írók és könyvek statisztikája 1810-ben | |
| A liberális évszázad irodalma | |
| Képzőművészetek a barok korban | |
| A XIX. század képzőművészete | |
| Családi és társadalmi szokások | 280 |
| Lakás | |
| Aranyezüst-neműek, asztalravalók | |
| Ruházat | |
| Magyar viselettörténeti érdekességek | |
| Háztartás, személyzet | |
| Asztali rendtartás | |
| Nevelés | |
| Vendégfogadás, mulatságok | |
| Farsang, tánc, zene, hangszerek, ostábla, kártya, komédia | |
| Lakodalmi szokások | |
| Egészség- és vagyonellenes szokások a XVIII. században | |
| Kényelmi és szórakozási eszközök 1810 táján | |
| Belügyi közigazgatás | 305 |
| Magyarország közigazgatási beosztása | |
| Dicasteriumok, kancellária | |
| Kir. helytartótanács | |
| Ispánságok vagy vármegyék | |
| Szab. kir. városok | |
| Kiváltságos kerületek és mezővárosok | |
| Földesúri területek és urbaniumos jobbágyság | |
| Bíráskodás | 316 |
| Bíróságok | |
| Autonóm bíráskodás | |
| Büntető törvények | |
| A bíráskodás jellemzése 1810 táján | |
| A hétszemélyes és kir. ítélőtábla ítéleteinek kis statisztikája 1804-ben | |
| Közigazgatás és bíráskodás szétválasztása a XIX. században | |
| Külügy, hadügy | 322 |
| Diplomácia a Habsburg-királyok és erdélyi fejedelmek idejében | |
| Magyar és erdélyi katonaság a XVII. században | |
| Insurrectio | |
| Rendes magyar gyalog- és huszárezredek a XVIII. században | |
| Katonai főparancsnokság, invalidusok, határerődök | |
| Katonai határőrvidékek | |
| Külügy és hadügy a XIX. században | |
| Adó- és pénzügy | |
| Új alapvetés | |
| Továbbfejlődés I. Ferdinánd utódai alatt | |
| Rendes kir. bevételek a XVIII. században | |
| Contributio | |
| Deperditák | |
| Magy. kir. kamara | |
| Papírpénz-devalvációk a napoleoni háborúk végén | |
| Fundus publicus | |
| Kossuth-bankó, III. devalváció, osztrák értékű forint | |
| Deficit és konverziók, aranykorona és pengő | |
| Gazdasági élet | 349 |
| Állattenyésztés 1810-ig | |
| Selyemhernyó, méhészet, vadak, férgek | |
| Bányatermékeek, nemesfémek | |
| Konyhasó és ásványvizek | |
| Szóda, salétrom, glaubersó, timsó | |
| Egyéb ásványok, kőzetek | |
| Növények, gabonafélék | |
| Kukorica, rizs | |
| Takarmány és kerti növények | |
| Borok, a tokaji, szerémi, budai, pozsonyi soproni stb | |
| Kereskedelmi növények, dohány | |
| A magyar őstermelés jellemzése 1810-ben | |
| Kézmívesség, különösen Pesetn és Debrecenben | |
| Magyarországi gyártmányok növényekből | |
| Gyártmányok az állatországból | |
| Gyártmányok az ásványországból | |
| Pénzek és mértékek a magyar kereskedelemben 1810 körül | |
| Belső kereskedelem | |
| Külső kereskedelem főleg Ausztriával | |
| Vízi utak s az osztrák kereskedelmi viszonosság | |
| Gazdasági élet fővonásai a liberális korban | |
| Visszapillantás | |