Magyar történeti jelentéstan

Előszó

A jelen munka annak a tervnek a megvalósítása, amelyet még 1972-ben A Magyar Nyelvészek II. Nemzetközi Kongresszusán vázoltam, és amely 1974-ben "Egy gyakorlati magyar jelentéstan terve" címen mint kongresszusi előadás a "Jelentéstan és stilisztika" c. kötetben jelent meg. (Ld. NytudÉrt 83: 175-183.) Az akkori vázlat megírása óta a téma állandóan foglalkoztatott, és részleteiben módosult ugyan, de lényege ugyanaz maradt. Hogy könyv csak most lett belőle, annak főleg más tudományos feladatok előbbre sorolása volt az oka. 1974-ben befejeztem a nyugat-magyarországi horvátok nyelvéről szóló monográfiámat, majd 1985-ben megjelent a szerb-horvátban levő magyar elemek monografikus feldolgozása. E nagyobb méretű munkák mellett két váratlanul felbukkant kisebb téma is igénybe vette időmet. Az egyik a Vízkelety Andrástól egy latin kódexben felfedezett óhorvát Mária-siralom volt, amelynek magyarázatos kiadását készítettem el. A másik téma a magyar Huszita Bibliával kapcsolatos. Bizonyossággal meg tudtam ugyanis állapítani, hogy a magyar fordítók a latin szöveg mellett német fordítást is használtak. A témáról csak egy előadást tartottam az Akadémián, részletes kidolgozását azonban félretettem, hogy a jelentéstant befejezhessem. Közben kisebb etimológiai cikkeket is írtam.
ezek voltak tehát az okok, amelyek a jelen munka haladását késleltették, és ugyancsak ezek az okok, amiért nem lett olyan részletes, mint amilyennek eredetileg terveztem. Vissza