kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 191 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 4165. |
| Bevezetés | 3 |
| A magyar történeti mondattan tárgya | 3 |
| A mondattan kutatásának története | 5 |
| A mondatmeghatározások | 5 |
| A magyar mondattan kezdetei és továbbfejlődése | 8 |
| A magyar történeti mondattan főbb művelői | 9 |
| A mondat keletkezése és tagolódása | 10 |
| A viszonyító eszközök | 12 |
| A viszonyító eszközökről általában | 12 |
| A mondatalaktan tárgya | 12 |
| A viszonyító eszközök nyelvtani jellege | 13 |
| A viszonyító eszközök kialakításában résztvevő szófajok és szórészek | 16 |
| Névszójelek | 18 |
| Finnugor eredetű névszójelek | 18 |
| A magyar nyelv külön életében keletkezett névszójelek | 19 |
| Igejelek | 20 |
| Igemód-jelek | 21 |
| Igeidő-jelek | 23 |
| A névszóragok | 25 |
| A tárgyrag | 25 |
| A határozóragok | 26 |
| A birtokos jelző ragja | 43 |
| A birtokos személyragok | 43 |
| Az igenevek személyragjai | 46 |
| Az igeragozás | 48 |
| Az alanyra utaló ragok | 49 |
| A tárgyra utaló elemek | 54 |
| Az ikes ragozás eredete | 57 |
| A névutók | 58 |
| A névutók eredete | 59 |
| Névutók keletkezése és pusztulása | 61 |
| A névutók jelentésváltozása | 62 |
| A kötőszók | 62 |
| A kötőszók eredete | 63 |
| A kötőszóvá fejlődés egyes mozzanatai | 66 |
| A kötőszók továbbfejlődése | 67 |
| A segédigék | 67 |
| A valóságra vonatkoztatást jelölő szók | 68 |
| A szószerkezetek | 71 |
| Az alanyos szerkezetek | 71 |
| Az alanytalan mondatok | 72 |
| Az alany | 73 |
| Az állítmány | 75 |
| Az alany és az állítmány egyezése | 83 |
| Nem állítmányi alaptagú alanyos szerkezetek | 84 |
| A tárgyas szerkezetek | 85 |
| A tárgy | 86 |
| Az igei állítmányú alaptag | 89 |
| Igenévi és névszói alaptag | 91 |
| A határozós szerkezetek | 92 |
| A határozók | 92 |
| A határozós szerkezetek alaptagja | 115 |
| Egyeztetés a határozós szerkezetekben | 116 |
| A minősítő és kijelölő jelzős szerkezetek | 117 |
| A minősítő jelzők | 117 |
| A kijelölő jelzők | 121 |
| Az értelmezők | 124 |
| A jelzett (értelmezett) szó szófaja | 126 |
| Többszörös jelzők és értelmezők | 127 |
| A birtokos szerkezetek | 127 |
| A birtokos jelző | 128 |
| A birtokszó | 130 |
| A birtokos szerkezet egyeztetése | 130 |
| A birtokos szerkezet jelentése | 131 |
| Többszörös birtokviszony | 132 |
| A mondatok | 133 |
| A mondatok tartalma | 133 |
| A mondatok osztályozása tartalmuk szerint | 133 |
| A kijelentő mondatok | 134 |
| A felkiáltó mondatok | 135 |
| Az óhajtó mondatok | 135 |
| A felszólító mondatok | 137 |
| A tagadó és tiltó mondatok | 137 |
| A kérdő mondatok | 139 |
| A felelős módjai | 140 |
| A feltételes mondatok | 140 |
| A mondatok szerkezete | 141 |
| A mondattípusok kialakulása | 141 |
| A mondatok összekapcsolásának kifejező eszközei | 142 |
| A mellérendelt mondatok | 143 |
| Az alárendelt mondatok | 149 |
| A magyar mondat fejlődési szakaszai | 174 |
| Történelem előtti kor | 174 |
| A nyelvhasonlítással felderíthető kor | 175 |
| Nyelvemlékes kor | 176 |
| Ómagyar kor | 176 |
| Középmagyar és újmagyar kor | 177 |
| Rövidítések jegyzéke | 184 |