1.031.464

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar történettudomány az ezredfordulón

Glatz Ferenc 70. születésnapjára

Szerző

Kiadó: ELTE Eötvös Kiadó-MTA Társadalomkutató Központ
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 936 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-312-053-8
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Valóban olyan a magyar történettudomány, miként a Glatz Ferenc 70. születésnapjára itt útjára bocsátott kötet tanulmányai tükrözik? - kérdezheti az olvasó. Bizonyos, hogy nehéz volna erre egyértelmű választ adni. Az azonban aligha kétséges, hogy olyan - még ha nem is teljes - körkép bontakozik ki a nyolc fejezetbe osztott 89 tanulmányból, ami tartalmazza a hazai történetírás minden szegmensét. Nem titkoltan az volt a törekvésünk, hogy igazodjunk ahhoz a páratlanul széles spektrumhoz, melyet az ünnepelt életműve átfog.
Az elmúlt közel fél évszázad történetkutatásának, tudománypolitikájának, történelemoktatásának, ismeret terjesztésének Glatz Ferenc meghatározó személyisége. Bármely tisztségben is működött: a Századok szerkesztőjeként, a Történettudományi Intézet vezető beosztású munkatársaként, miniszterként, intézeti igazgatóként, vagy éppen a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként, vagy nemzetközi bizottságok tagjaként, tisztségviselőjeként az új témák, az új megoldások és... Tovább

Fülszöveg

Valóban olyan a magyar történettudomány, miként a Glatz Ferenc 70. születésnapjára itt útjára bocsátott kötet tanulmányai tükrözik? - kérdezheti az olvasó. Bizonyos, hogy nehéz volna erre egyértelmű választ adni. Az azonban aligha kétséges, hogy olyan - még ha nem is teljes - körkép bontakozik ki a nyolc fejezetbe osztott 89 tanulmányból, ami tartalmazza a hazai történetírás minden szegmensét. Nem titkoltan az volt a törekvésünk, hogy igazodjunk ahhoz a páratlanul széles spektrumhoz, melyet az ünnepelt életműve átfog.
Az elmúlt közel fél évszázad történetkutatásának, tudománypolitikájának, történelemoktatásának, ismeret terjesztésének Glatz Ferenc meghatározó személyisége. Bármely tisztségben is működött: a Századok szerkesztőjeként, a Történettudományi Intézet vezető beosztású munkatársaként, miniszterként, intézeti igazgatóként, vagy éppen a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként, vagy nemzetközi bizottságok tagjaként, tisztségviselőjeként az új témák, az új megoldások és módszerek keresése, a kultúrnemzeti tudat erősítése és az európai látásmód fejlesztése egyenlő súllyal voltjelen programjaiban. Joggal merül fel a kérdés az őt ismerőkben: mi vezette, mi sarkallta ebben a hatalmas munkában, a folyamatos feladatállításban és a megoldások keresésében? A kérdésre a választ, talán nem is alaptalanul, a mind magasabb minőségre törekvő elégedetlenségben és a történelem megismerése, az összefüggések, a problémák iránti kíváncsiságban kereshettük, miként ő maga fogalmazott nem is oly régen egy beszélgetésben, visszapillantva pályájára. Mindennek a terméke a sok ezer nyomtatott és még több kiadatlan kéziratos oldal.
Nem véletlen, hogy örökösen pezsgő történetírói, egyetemi oktatói és tudománypolitikai munkássága során számos pályatárs, barát, tanítvány került vele kapcsolatba, akik most készséggel adták írásaikat a jelen kötetbe. Nem kevés azoknak a száma sem, akiknek a kötetben nem tudtunk helyet biztosítani. Ők a tabula gratulatoria névsorában köszöntik a 70 esztendős fáradhatatlan Glatz Ferencet, akinek hosszú évtizedek óta kiemelkedő és meghatározó szerepe van a magyar történettudomány fejlődésében, szemléletének megújításában, nemzetközi ismertségének kiteljesedésében a 20. század utolsó harmadában és az ezredfordulón. Vissza

Tartalom

Szerkesztői előszó 9
Tabula gratulatoria 11
Történész, tanár; tudományszervező. Adatok Glatz Ferenc honlapjáról 13
HISTORIOGRÁFIA 71
Balogh Margit: Eredmények és hiányok
a 19-20. századi egyháztörténet-írásban 73
Burucs Kornélia: A nőtörténeti kutatások geneziséről 83
Fodor István: Még egyszer Julianus útjáról 91
Fodor Pál: Bizánc és az oszmán-török identitás 99
Hóvári János: Beszédes Kálmán, a rodostói magyar emlékek kutatója 109
Molnár Antal: Hadrovics László és a török kori szerb egyháztörténet kutatása . . 117
Solymosi László: Szent László király somogyvári sírjának legendája 125
Soós István: Horvát István, az oklevéltan tanára (1823-1846) 143
Szvák Gyula: Az orosz historiográfia nagy triásza 155
A TÖRTÉNETÍRÁS ÚTJAI ÉS MÓDSZEREI . 163
Demeter Zsuzsanna: Ludas Miki és társai. Ellenségkép a Ludas Matyi
politikai karikatúrái tükrében, 1945-1947 165
Dömötörfi Tibor: Demokrácia és szociális anómia. Gondolatok
a rendszerváltás évtizedének néhány szociológiai jelenségéről 177
Erdődy Gábor: A magyar és a belga fejlődés hasonlóságai
és különbségei a reformkor és a forradalmak időszakában (1825-1849) . . . 185
Frisnyák Zsuzsanna: A vasút és a térbeli mobilizáció jellemzői
a 19. században 195
Hoppál Mihály: Etnopolitika, lokális hagyomány és nemzetépítés 205
Kertész István: A sport közösségformáló szerepe az ókori Makedóniában 213
Nemeskürty István: A „regényes" történelem 223
Ormos Mária: Diktatúrák - demokráciák... És mi még? 235
Péter Katalin: Jobbágy egyének az írásbeliségben a 17. század eleji
Magyarországon. 300 éves visszatekintéssel 243
Pók Attila: Az Európa-történet lehetőségeiről és korlátairól 253
Pótó János: Fotók faggatása. Ismeretlen kaposvári fényképek
az 1956-os forradalomról 263
Stemlerné Balog Ilona: Fénykép és történetírás 277
TÁRSADALOMTÖRTÉNET ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 283
Buza János: Hans Dernschwam törökországi utazásának költsége (1553-1555) . . 285
Csorba László: A Római Magyar Akadémia és a tudománypolitika
az 1960-as évek elején 293
Gyáni Gábor: Hajléktalanság, lakásnyomor és szociálpolitika
a századfordulós Budapesten 301
Haraszti György: Feltáruló árnyak § 311
Hegyi Klára: Birtokok, birtokosok, életutak
a hódoltság északkeleti határvidékén 323
Hermann Róbert: Glacz százados feje. Egy epizód a kápolnai csata
történetéből 333
Katona Tamás: Bécs vagy Buda - Komárom vagy Szeged?
Két nehéz döntés háttere 1849-ben 345
Kovács Éva: Az állami iskolafelügyelet kialakulásáról Magyarországon 353
Kovács István: A Honvédsegélyezési Alap Bizottságának tevékenysége.
Avagy a koronázási ajándék „kedvezményezettjei" 365
Krász Lilla: Göttingen vonzásában. Magyar orvosok
a göttingeni egyetemen (1737-1800) 373
Orosz István: Széchenyi István és az európai mezőgazdaság 387
Pálffy Géza: Utak a magyar politikai elit élére. Karrierlehetőségek
a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján 397
Székely György: Város és mezőváros mint a társadalmi érintkezés színterei
a késő középkori Magyarországon 405
Tringli István: A hatalmaskodás és a Fehde. Két jogintézmény összehasonlítása. . . 413
Zsoldos Attila: Nemes és nemzetség 421
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM, RENDSZERVÁLTÁS 427
Ifj. Barta János: Hallgatói demokrácia és tanulmányi fegyelem. Tanulmányi
rend a Debreceni Egyetemen a kommunista hatalomátvétel éveiben 429
Belényi Gyula: A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága
1953. június 20-ai ülése 437
Borsodi Csaba: Szabó Árpád pártfegyelmi ügye (1951-1952).
Adalékok az ELTE BTK történetéhez a Rákosi-korszakban 445
Deák István: Egy fejezet a magyar katonai ellenállás történetéből
a II. világháború alatt 457
Germuska Pál: A Honvédelmi Tanács és a Honvédelmi Bizottság
szervezete és működése, 1952-1980 471
Hajdú Tibor: A Rákosi-kultusz alapköve: Rákosi-per 1950 479
Izsák Lajos: „Két fordulat" a koalíció éveiben: 1944-1945 és 1947-1949 487
Kardos József: Rendszerváltás az oktatásban 499
Popély Gyula: Velünk élő Trianon - térben és időben 507
Pölöskei Ferenc: Az elfelejtett „falukutató" mozgalomról 515
Romsics Ignác: Az 1918-1919-es forradalmak
és az ellenforradalom bázisa. Historiográfiai áttekintés 521
Sipos Péter: Magyarország külpolitikája
az 1960-as és az 1970-es években 531
Somogyi Éva: Állampolgárság és nemzeti identitás. Magyar tisztviselők
a Monarchia közös hivatalaiban 539
Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia vagyonfelosztása:
vita a katonai vagyonról 545
Vonyó József: Nemzeti öncélúság - „Nemzeti Egység".
A Nemzeti Egység Pártja ideológiájának központi gondolata 555
KISEBBSÉGI KÉRDÉS 565
A. Sajti Enikő: „Én ezeket magamtól meg sem írtam volna..." Katolikus
egyházi források a magyarok elleni partizánmegtorlásokról a Bácskában . . . 567
Benkő Samu: Az erdélyi magyarság Magyarország-képének változásai 577
Borsi-Kálmán Béla: Az 1849 utáni első évtizedek román valósága
Oroszhegyi Józsa és Veress Sándor munkásságában 585
Egyed Ákos: Gróf Mikó Imre és a nemzetiségi kérdés 599
Jeszenszky Géza: A „Vándorló Skót" két arca 611
Kocsis Károly: Az albánkérdés történeti földrajzi vázlata 621
Sokcsevits Dénes: A bácskai bunyevácok a horvát, magyar és szerb
nemzeti integrációs törekvések ütközőpontján 631
Szarka László: Kisebbségi nyelvi jogok a kelet-közép-európai
nemzetállamokban. Ment-e a kisebbségi jogok által a világ előre? 643
Szász Zoltán: „A megoldhatatlan nemzetiségi kérdés" 653
Vekov Károly: Naivitás és pragmatizmus az 1950-es években 661
EURÓPÁBAN ÉS A PLANETÁRIS TÉRBEN 669
Adám Magda: Kísérletek a versailles-i Közép-Európa gazdasági integrálására . . 671
Anderle Ádám: A latin-amerikai függetlenség mérlege: értelmezések 683
Balogh András: Nem elegendő a válságmenedzselés.
Megjegyzések az európai idea kifáradásáról 693
Baráth Magdolna: Kísérlet a Szovjetunió magyarországi „imázsának"
helyreállítására a forradalom leverése után 697
Borhi László: Sötét évtizedek, 1933-1953. Első vázlat egy könyvhöz 709
Fischer Ferenc: A német katonai befolyás megmaradása Chilében,
1919-1933 717
Jordán Gyula: A kínai föderalizmus kérdéséhez 727
Juhász József: Az útkeresés évtizede. Jugoszlávia külpolitikája
az 1950-es években 735
Krausz Tamás: A peresztrojka vége: tulajdon és rendszer 743
Makk Ferenc: Magyarország a Német Birodalom és Bizánc között.
A Magyar Királyság létrejötte 753
Palotás Emil: „Köztes-Európa" kialakulása az I. világháború után 763
Papp Imre: Agrárkonjunktúra III. Napóleon korában 769
Schmidt Mária: Két pogány közt. Münchentől Jaltáig 777
TERMÉSZETTÖRTÉNET 789
Alföldi László: A trianoni békeszerződés vízügyi vonatkozásai 791
Andrásfalvy Bertalan: Élet az ártérben 801
Bárányi Béla: Alföld - táj, régió, identitás 809
Frisnyák Sándor: A kultúrtáj kialakulása a Kárpát-medencében 819
Horváth Gyula: Regionális egyenlőtlenségek a Kárpát-medencében 829
Rácz Lajos: A környezettörténet genealógiája # 839
R. Várkonyi Ágnes: Az öltözködés filozófiájáról 849
Sz. Bíró Zoltán: Csernobil, avagy egy katasztrófa politikai anatómiája 863
INTÉZMÉNYEK, TUDOMÁNYPOLITIKA 871
B. Varga Judit: Korok, kultúrák, múzeumok 873
Földes György: Kortörténet és jelenkritika. Húsz év köztes térben -
a Politikatörténeti Intézet kettős vállalása 883
Gecsényi Lajos: Tartalékban. Levéltárosok a történettudomány hátterében 891
Gerő András: A Habsburg Történeti Intézet 901
Klaniczay Tibor: A Collegium Budapest majdnem húsz éve 907
Kovács Tibor: A Magyar Nemzeti Múzeum őskori kincstárának kialakulása . . . 921
Rainer M. János: Levéltárak és kutatóintézetek az emlékezetpolitika
hálójában. A magyar eset, 1989-2009 925
Szerzők 933
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv