Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára

Előszó

Részlet:
I. TÖRTÉNETI VÁZLAT
Az MTA Könyvtárának megalapítása gróf Teleki Józsefnek, az Akadémia első elnökének nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30.000 kötetes könyvtárának felajánlásával vetette meg az Akadémia első tudományos intézményének alapjait.
A Könyvtár 1831-ben az Akadémiával egyidőben kezdte meg működését. A különböző forrásokból gyarapodó gyűjtemény 1844-ben megfelelő rendező és feldolgozó munka után az Akadémia tagjai és más tudósok számára nyilvánossá vált a mai Petőfi Sándor u. 3. sz. alatti Trattner-Károlyi házban. A szabadságharc bukását követő időszakban a Könyvtár nehéz körülmények között működött, majd az intézmény életében döntő fordulatot jelentett 1865-ben az Akadémia újonnan épült székházának az átadása. Az August Stüler tervei alapján készült új palotában nyert méltó és korszerű elhelyezést a Könyvtár, így a megfelelő körülmények lehetővé tették, hogy 1867-ben a Könyvtárat az alapító szándékának megfelelően "a haza összes polgárainak használatára" megnyissák. A Könyvtár gyűjteménye az évtizedek során további értékes adományokkal gyarapodott, ezzel párhuzamban az általános gyűjtőkörű állomány kiépítését a külföldi könyvek és folyóiratok vásárlása, a különböző tudományos társaságokkal, akadémiákkal létesített cserekapcsolatok, valamint magyar könyvtermés vonatkozásában a kötelespéldány biztosította. A gyűjtemény korszerű működési elveit, használatát Toldy Ferenc titoknok szabályozta elsőként az 1848-ban kiadott könyvtári "Utasításával". A Könyvtár szervezeti életében jelentős esemény volt 1865-ben a Könyvtári Bizottság megalakulása, melynek elnöke Toldy Ferenc, tagjai Arany János, Horváth Cyrill, Jedlik Ányos, Pauler Tivadar Petzval Ottó, Wenzel Gusztáv, Hunfalvy Pál és Budenz József voltak. Az új palotában való költözést megelőzően Hunfalvy Pál főkönyvtárnok vezetésével új egységes szakrendszer és katalógusrendszer felállítására került sor. Eötvös József kultuszminisztersége idején kialakították a Könyvtár első gyűjtőkörét (1869). Vissza