kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | MTA Társadalomkutató Központ-Kossuth Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 510 oldal |
| Sorozatcím: | Magyar Tudománytár |
| Kötetszám: | 1 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 28 cm x 20 cm |
| ISBN: | 963-094-357-3 |
| Megjegyzés: | Az egyik szerkesztő, Glatz Ferenc által dedikált példány. Ábrákkal, térképekkel gazdagon illusztrálva. |
| A honszeretet újraértelmezése | 11 |
| Előszó helyett előrebocsátott megjegyzések | |
| Bevezetés | 11 |
| Geológiai viszonyok és talajok | 21 |
| Kontinensek ütközőzónájában | 23 |
| Gyarapodó Európa | 24 |
| Hegységek koszorújában | 28 |
| A Kárpát-medence mélyszerkezete | 31 |
| A felső köpeny tagolódása | 32 |
| A litoszféra mélynyírási zónái, földrengések | 33 |
| Geotermikus viszonyok és a gravitációs tér sajátosságai | 36 |
| A mélyszerkezet szerepe a Kárpát-medence kialakulásában | 38 |
| A Kárpát-medence gológiai egységei és kialakulásuk | 39 |
| Színjáték három felvonásban | 39 |
| Kőzetlemez-mozaik a medencék mélyén | 40 |
| A földtörténeti ókor eseményei | 45 |
| Hegységképződés Európa peremén | 46 |
| Ókori tengerek üledékei a Pelsoi-egységben | 49 |
| A földtörténeti középkor eseményei | 51 |
| A Neotethys-óceánág | 54 |
| A Magura-óceánág | 56 |
| Hegységek születése | 57 |
| Tülekedő kőzetblokkok | 61 |
| A földtörténeti újkor eseményei | 62 |
| Paratethys, az új óceánutód | 63 |
| Kárpáti keringő | 66 |
| A Kárpát-medence kialakulása | 68 |
| Sókrízis és vulkáni katasztrófák | 70 |
| A Pannon-medence születése | 70 |
| Jégkorszak a Kárpát-medencében | 73 |
| Földtani tájegységek | 80 |
| Alpokalja | 80 |
| Kisalföld | 84 |
| Dunántúli-középhegység | 86 |
| Dunántúli-dombság | 91 |
| Észak-magyarországi-középhegység | 97 |
| Alföld | 106 |
| Talajtakaró | 111 |
| Alpokalja | 111 |
| Kisalföld | 115 |
| Dunántúli-középhegység | 116 |
| Dunántúli-dombság | 116 |
| Észak-magyarországi-középhegység | 117 |
| Alföld | 119 |
| Geomorfológiai tájak, felszíni formakincsek | 123 |
| Geomorfológiai tájak | 125 |
| Alföld | 130 |
| Duna-Tisza közi hátság | 130 |
| Duna menti síkság | 131 |
| Dráva menti síkság | 134 |
| Mezőföld | 134 |
| Észak-alföldi hordalékkúpsíkság | 135 |
| Nyírség | 137 |
| A Maros hordalékkúpja | 137 |
| Tisza menti síkság | 138 |
| Berettyó-Körös menti síkság | 139 |
| A Kisalföld és az Alpok nyúlványai | 140 |
| Ártéri szinten fekvő hordalékkúpsíkság: Győri-medence | 140 |
| A kisalföldi idős hordalékkúp | 140 |
| A Rába és mellékfolyóinak hordalékkúpja | 142 |
| Marcal-medence | 142 |
| Az Alpok nyúlványai | 143 |
| Dunántúli-dombság | 145 |
| Felső-Vasi-Zalai dombság | 145 |
| Somogyi-dombság | 145 |
| Balaton-medence | 147 |
| A Mecsek és a Tolna-Baranyai-dombság | 148 |
| Dunántúli-középhegység | 150 |
| A domborzatformálódás főbb elemei | 151 |
| Az eróziós felszín típusai | 152 |
| Észak-magyarországi-középhegység | 158 |
| Észak-magyarországi medencék | 161 |
| Völgytípusok | 164 |
| Jégkorszaki éghajlatváltozások a Kárpát-medencében | 167 |
| Milankovic jégkorszaki kalendáriuma | 169 |
| A lösz-őstalaj és a klímakalendárium | 169 |
| Lösszerű szárazföldi üledékek és vörösagyagok | 170 |
| A felszín, mint az emberi tevékenység színtere | 171 |
| A földváraktól a környezeti krízistérségekig | 171 |
| Az erdősztyepptől a kultúrmezőségig | 173 |
| A környezet konstruktív alakítása | 173 |
| A felszínformálódás várható irányai | 174 |
| Levegőkörnyezet | 177 |
| A levegő és az ember | 179 |
| Kémiai és éghajlati jellemzők | 181 |
| A levegő teljes ózontartalma | 183 |
| Sugárzási egyenleg | 184 |
| A hőmérséklet jellemzői | 188 |
| A hőmérséklet a honfoglalástól napjainkig | 190 |
| Éghajlat és gazdálkkodás | 191 |
| Légköri vízmérleg | 192 |
| A felhők képződése | 192 |
| A csapadék keletkezése és mennyisége | 193 |
| A csapadék mennyiségi és minőségi változása | 194 |
| A légköri vízmérleg és várható változásai | 196 |
| Az üvegházhatású gázok légköri körforgalma | 197 |
| Szén-dioxid | 198 |
| Metán | 199 |
| Dinitrogén-oxid | 200 |
| Aeroszol részecskék | 201 |
| A fémek körforgalma | 202 |
| A kénkomponensek körforgalma | 204 |
| Szerves anyagok: a jövő kihívásai | 205 |
| Felszíni és felszín alatti vizek | 207 |
| A Kárpát-medence vízföldrajzi adottságai | 209 |
| A Föld egyik legzártabb medencéje | 209 |
| A Duna és vízrendszere | 212 |
| A Duna jelentősebb árvizei | 214 |
| A Tisza és vízrendszere | 216 |
| A Tisza jelentősebb árvizei | 220 |
| Az emberi beavatkozás kezdetei | 221 |
| Folyószabályozás, árvízmentesítés | 224 |
| Tisza-szabályozás-"második honfoglalás" | 225 |
| A Duna-szabályozás legfontosabb állomásai | 227 |
| Tavak | 229 |
| Balaton | 230 |
| A Balaton ökológiája | 232 |
| Velencei-tó | 235 |
| Fertő tó | 235 |
| Felszín alatti vizek | 236 |
| Talajvizek | 237 |
| Réteg- és artézi vizek | 240 |
| Hévizek | 241 |
| Porózus hévíztárolók az Alföld mély medencéiben | 241 |
| Karbonátos, karsztosodott alaphegységi vízadók | 242 |
| Hévízi-tó | 244 |
| Vízgazdálkodás | 245 |
| A folyószabályozás és ármentesítés tapasztalatai, hatásai | 245 |
| A békeszerződések vízrajzi következményei | 249 |
| A környezet fejlődésének hatása | 252 |
| A vízminőség kérdései | 255 |
| Természeti, gazdasági, közigazgatási régiók | 257 |
| Természetföldrajzi tájak | 259 |
| A tájbeosztási elvi-módszertani szempontjai | 260 |
| Alföld | 262 |
| Kisalföld | 263 |
| Nyugat-magyarországi-peremvidék | 264 |
| Dunántúli-dombság | 265 |
| Dunántúli-középhegység | 267 |
| Észak-magyarországi-középhegység | 268 |
| A gazdasági-társadalmi térszerkezet sajátosságai | 270 |
| A NUTS-rendszer | 271 |
| Önkormányzati modellváltás | 273 |
| Területfejlesztési koncepciók 1990 után | 274 |
| A régiók kialakításának alternatívái | 275 |
| Kapcsolatok a régiók határain belül és túl | 277 |
| Geológiai erő- és veszélyforrások | 279 |
| Bányászatunk múltja és jelene | 281 |
| Ásványi nyersanyagok | 286 |
| Szénhidrogének | 287 |
| A szénhidrogénvagyon felkutatása, termelésbe vonása | 287 |
| Nyugati koncesszorok a két világháború között | 289 |
| Szénhidrogén-kutatás a II. világháború alatt | 290 |
| Szénhidrogén-kutatás a II. világháború után | 290 |
| A figyelem az Alföld felé fordul | 292 |
| Szénhirdogén-kutatás és -termelés az ezredfordulón | 292 |
| További kutatási lehetőségek | 296 |
| Kőszenek | 297 |
| A kőszén hazai felhasználásának múltja | 298 |
| A mecseki jura korú feketekőszén | 299 |
| Az ajkai kréta korú barnakőszén | 299 |
| Eocén korú barnakőszenek | 301 |
| Oligocén korú barnakőszenek | 304 |
| Miocén korú barnakőszenek | 304 |
| Pannon korú lignitek | 306 |
| Ércek és ásványbányászati nyersanyagok | 307 |
| Bauxit | 308 |
| Vasérc | 312 |
| Mangánérc | 312 |
| Radioaktív ércek | 314 |
| A nemes- és színesfémek ércei | 314 |
| Földpátdús kőzetek | 316 |
| Magas kovasavtartalmú kőzetek | 316 |
| Magas agyagásvány-tartalmú telepek | 319 |
| Kaolin | 319 |
| Bentonit | 319 |
| Egyéb nemesagyagtelepek | 319 |
| Vulkáni üvegek | 319 |
| Szulfáttelepek | 320 |
| Nagy tisztaságú mészkő és dolomit | 320 |
| Építőanyagok | 320 |
| Építési kőanyagok | 321 |
| Betonipari adalékanyagok | 324 |
| Cement- és mészipari nyersanyagok | 326 |
| Tégla- és cserépipari nyersanyagok | 328 |
| Az ásványvagoyn átfogó értékelése | 329 |
| Osztályozási rendszere | 329 |
| A hazai ásványvagyon a nemzetközi összehasonlítás tükrében | 331 |
| Egyéb földtani adottságok | 333 |
| Földtani környezet | 333 |
| Lakhatási és védelmi funkciók | 333 |
| Szállítás | 334 |
| Hulladékelhelyezés | 336 |
| Tárolás | 337 |
| Termelés | 337 |
| Geotermikusenergia-nyerés | 338 |
| Az ásványi eredetű anyagok hasznosításának új lehetőségei | 339 |
| Tudományos kutatás és fejlesztés | 340 |
| Veszélyforrások | 340 |
| Földrengések | 341 |
| Felszínmozgások | 344 |
| Pincebeszakadások | 349 |
| Árvizek, gátak | 352 |
| Földtani értékek és védelmük | 352 |
| A földtani természetvédelem | 353 |
| Nemzeti parkok | 354 |
| Tata, Kálvária-domb | 355 |
| Ipolytarnóc | 357 |
| Celldömölk, Ság hegy | 358 |
| Felsőörs, a Malom-völgy szelvénye | 359 |
| Egyéb földtani alapszelvények | 359 |
| Gazdaságföldrajzi adottságok | 361 |
| Az átalakuló ipar térszerkezeti jellemzői | 363 |
| Iparosodás 1945 előtt | 363 |
| A szocialista korszak | 364 |
| Rendszerváltozás után | 365 |
| Ünállósodó ipartelepek | 365 |
| "Külföldiek kezében a magyar ipar?" | 366 |
| Az ipari beruházásokban az Észak-Dunántúl vezet | 370 |
| Ipari parkok | 371 |
| A tudásigényes ágazatok előretörése | 373 |
| Az új ipari térszerkezet sajátosságai | 376 |
| Térszerkezeti változások helyi szinten | 377 |
| A változó mezőgazdaság sajátosságai | 378 |
| A külgazdasági feltételek változása | 379 |
| Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban | 379 |
| A termelés és a földhasználat szerkezete | 382 |
| Az üzemi és tulajdonviszonyok átalakulása | 385 |
| A termelés szerkezetének és színvonalának területi különbségei | 387 |
| A foglalkoztatottak társadalmi-strukturális átrendeződése | 391 |
| A földhasználat-átalakulás lehetséges irányai | 393 |
| A földhasznosítási szerkezet várható átalakuása | 393 |
| A termelés területi szakosodásának lehetséges irányai | 395 |
| A mezőgazdaság és a falusi térség fejlesztése | 396 |
| A kereskedelem és a szolgáltatások regionális vonásai | 397 |
| Átalakuló belkereskedeleme | 397 |
| Szerény múltból az európai színvonalú jelenbe | 398 |
| Magánosítás és a nemzetközi üzletláncok | 398 |
| Új típusú nagy- és kiskereskedelem születik | 399 |
| Módosuló területi szerkezet | 399 |
| Új típusú üzlethálózatok | 402 |
| Új kerskedelmi formák | 404 |
| Irányváltó külkereskedelem | 405 |
| Szerkezetátalakulás nemzetközi és ágazati szinten | 405 |
| Legfontosabb külkereskedelmi partnereink: a fejlett országok | 406 |
| Fokozatos integrálódás az Európai Unióba | 407 |
| Államosítások és monopolizáció a bankszektorban | 407 |
| Reformok és eredmények a rendszerváltozás előtt és után | 408 |
| A bővülő és nemzetközivé váló biztosítás | 409 |
| Újraéledő tőkepiacok, korszerű pénzügyi szolgáltatások | 410 |
| A közlekedés és a távközlés újonnan formálódó hálózatai | 411 |
| Budapest központú közlekedési térszerkezet | 411 |
| Egy gazdasági kulcságazat háttérbe szorul | 411 |
| Vasúti közlekedés | 412 |
| Közúti közlekedés | 416 |
| Vízi közlekedés | 421 |
| Kelet-Közép-Európa légi közlekedési központja: Budapest | 422 |
| Városi közlekedés: megújulás előtt? | 423 |
| Távközlésünk a világszínvonal közelében | 424 |
| Sokoldalú szolgáltatást nyújtó telefonhálózat | 425 |
| A távközlést forradalmasító számítástechnika térnyerése | 427 |
| Szélesedő választék a televíziózásban | 427 |
| Idegenforgalmunk egykor és ma | 428 |
| Sokszínű adottságok | 429 |
| Amit vendégeinknek kínálunk | 429 |
| Turisztikai régiók, kiemelt üdülőkörzetek | 433 |
| Változatos vendégforgalom | 435 |
| Nemzetközi beutazóforgalom | 437 |
| Belföldi vendégforgalom | 438 |
| Kiutazóforgalom | 439 |
| Nemzetközi színvonalú kereskedelmi szálláshelyek | 439 |
| Átalakuló vendéglátás | 439 |
| Ezernél több utazási iroda | 440 |
| A turizmus gazdasági szerepe | 440 |
| Növekvő bevételek | 440 |
| A fejlesztés forrásai | 441 |
| A turizmusban foglalkoztatottak száma | 441 |
| Idegenforgalmi beruházások | 441 |
| Magyarország gazdasági térszerkezete madártávlatból | 442 |
| Mutatók | 445 |
| Személynévmutató | 445 |
| Földrajzinév-mutató | 449 |
| Tárgymutató | 467 |
| Ábrajegyzék | 486 |
| Képjegyzék | 492 |
| Táblázatjegyzék | 494 |
| Irodalom | 496 |
| A kötet szerzői | 505 |
| Store of Hungarian Science | 509 |
| Contents | 510 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.