| Bevezetés | 11 |
| Gazdaságtörténet, reformelméletek és gazdaságpolitika | 17 |
| A magyar gazdaság modernizációja | 19 |
| A gazdasági felzárkózás kezdetei, 1848-1867 | 20 |
| A dualizmus kora | 22 |
| A két világháború között | 31 |
| A második világháború után | 43 |
| Reformgondolkodók és elméletek a magyar közgazdaságtanban | 53 |
| A reformkor és a dualizmus kora: két sikeres nekirugaszkodás | 53 |
| Szerves modernizáció helyett kataklizmák | 62 |
| A Kádár-korszak: "harmadik reformkor" | 72 |
| A rendszerváltozás: visszatérés a modernizáció nyugati útjára | 89 |
| Gazdaság és politika | 93 |
| Pillantás a történelemre | 96 |
| Gazdaságpolitikai célok és eszközök | 100 |
| Ki formálja a gazdaságpolitikát? | 106 |
| Államháztartás és központi költségvetés | 110 |
| Gazdaságpolitika az 1990-es években és az ezredfordulón | 114 |
| Piacszabályozó politika | 121 |
| Konjunktúrapolitika | 127 |
| Strukturális politika | 130 |
| A gazdaság- és társadalompolitika kapcsolata | 135 |
| Ipar és mezőgazdaság | 139 |
| A magyar ipar fejlődéstörténete | 141 |
| Iparunk a rendszerváltás évtizedében | 149 |
| Ipari válság (az 1990-es évek első fele) | 149 |
| A fellendülés évei (1993-2000) | 155 |
| A magyar ipar az új évezredben | 168 |
| Új szakasz az iparfejlődésben (2001-2002) | 168 |
| Külföldi tulajdonú nagyvállalatok | 174 |
| Az állam változó szerepe | 179 |
| Agrárfejlődés a 20. században a rendszerváltásig | 185 |
| A 20. század első évtizedei | 185 |
| A két világháború között | 186 |
| A második világháború után, 1945-1961 | 190 |
| A termelés fejlődése és megtorpanása, 1961-1990 | 199 |
| Társadalmi és szervezeti változások a mezőgazdaságban a rendszerváltás évtizedében | 209 |
| A kiinduló helyzet | 209 |
| A tulajdonreform és végrehajtása | 211 |
| A kárpótlás | 213 |
| Az állami mezőgazdasági vállalatok privatizációja | 215 |
| A szövetkezetek átalakulása | 215 |
| Magángazdaságok | 218 |
| A nagyüzemek integráló szerepének visszaszorulása | 220 |
| A termelési rendszerek szerepváltozása | 221 |
| Szakmai és érdek-képviseleti szervek | 221 |
| Erőforrások és teljesítmények a mezőgazdaságban a rendszerváltás után | 222 |
| Az üzemi rendszer és a földhasználati viszonyok | 222 |
| Foglalkoztatás és szakképzettség | 226 |
| A technikai alapok | 229 |
| Az agrár-külkereskedelem | 238 |
| Helyünk a világban | 240 |
| Mezőgazdaságunk az Európai Unióban | 241 |
| Infrastruktúra és szolgáltatás | 245 |
| Az infrastruktúra változásainak nemzetközi háttere | 247 |
| Új tendenciák; a mikroelektronika térhódítása | 247 |
| A múlt öröksége | 249 |
| A hazai infrastruktúra jellemzői, dilemmái | 252 |
| A rendszerváltó gazdaság fő folyamatai | 252 |
| Átalakulás a tulajdonviszonyokban | 254 |
| A közlekedés és ágazatainak változásai | 256 |
| Vízgazdálkodás | 274 |
| Postai szolgásltatások | 277 |
| Távközlés, informatika | 281 |
| Energiaszektor | 292 |
| A humán infrastruktúra területei: lakás, egészségügy, oktatás | 299 |
| Lakáshelyzet | 299 |
| Egészségügy | 307 |
| Oktatás | 317 |
| A humán infrastruktúrák magánosítása, piacosítása | 329 |
| A magyar belkereskeldelem történeti fejlődése | 331 |
| A két világháború között | 331 |
| Az államosításoktól 1989-ig | 334 |
| A kis- és nagykereskedelem jellemzői | 337 |
| A szövetkezeti kiskereskedelem helyzete a rendszerváltásig | 337 |
| A szövetkezeti kiskereskedelem a rendszerváltás után | 338 |
| A magán-kiskereskedelem ébredése és hódítása | 339 |
| A nagykereskedelem intézményei, raktárhálózata | 341 |
| A bevásárlóközpontok múltja és jelene | 343 |
| A bevásárlóközpontok fogalma | 343 |
| Kialakulásuk története | 345 |
| A budapesti bevásárlóközpontok létrejötte és típusai | 348 |
| Bevásárlóközpontok és hipermarketek néhány vidéki városban | 358 |
| Privatizáció, bevásárlóközpontok és a hazai kiskereskedelem | 359 |
| Hagyományos kereskedelmi zónák a rendszerváltás után | 361 |
| Budapest meghatározó szerepe | 361 |
| Centrum és Skála | 363 |
| Kiskereskedelmi üzletek száma és típusai | 365 |
| A kis boltok védekezése a "nagyok" ellen | 367 |
| Vásárcsarnokok és piacok | 369 |
| A jövő tendenciái a hazai kereskedelemben | 371 |
| Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása | 372 |
| A GDP növekedése és az infláció csökkenése | 374 |
| A népesség stagnálása és öregedése | 375 |
| A családnagyság csökkenése | 376 |
| Az elektronikus kereskedelem jellemzői | 377 |
| A pénzügyi közvetítő rendszer jellemzői | 379 |
| A közvetítés intézményei | 380 |
| A hazai bankrendszer az új évezred kezdetén | 387 |
| A bankrendszer csatlakozása az Európai Unió piacához | 398 |
| Illeszkedés az Európai Unióhoz | 398 |
| Határok nélkül: az egységes belső piac | 399 |
| Kihívások a bankok számára | 400 |
| A globalizáció következményei a pénzügyi szektorban | 401 |
| A felvásárlások hatása a banki ügyfelekre | 402 |
| A lokális verseny színtere | 404 |
| A banki szolgáltatások terepe | 408 |
| A KGST-től az Európai Unióig | 411 |
| Külgazdasági kapcsolatok a múltban | 413 |
| A második világháború végétől a rendszerváltásig | 413 |
| Külgazdasági nyitás az 1980-as évek végétől | 418 |
| Konvertibilitás és árfolyam-politika az 1990-es években | 423 |
| Áruszerkezet | 425 |
| A magyar gazdaság a globalizálódó környezetben | 434 |
| Kihívások és válaszok | 434 |
| Részvétel a nemzetközi gazdasági szervezetekben | 441 |
| A nemzetközi működő tőke szerepe | 448 |
| Történelmi háttér, 1972-1989 | 448 |
| A működőtőke-import meghatározó adatai | 449 |
| Makrogazdasági hatások | 451 |
| Nemzetközi és közép-kelet-európai összehasonlítás | 455 |
| Gazdaságpolitika és külföldi működőtőke-import | 456 |
| Az Európai Unió és a működő tőke importja | 458 |
| Mikroszintű gazdasági, társadalmi és politikai hatások | 458 |
| Külső egyensúly | 461 |
| Modernizációs "deficit" | 461 |
| Az eladósodás természetrajza és orvoslása | 463 |
| Külső egyensúly és uniós csatlakozás | 467 |
| Külgazdasági stratégiák, politikák | 467 |
| Az európai integrációs folyamat kibontakozása | 471 |
| Egységes európai piac | 476 |
| Kutatási és fejlesz tési politika | 477 |
| Monetáris integráció | 479 |
| Magyarország társulása az Európai Unióhoz | 482 |
| A keleti kibővülések előzményei és a társulások | 482 |
| Az Európai megállapodások értékelése | 487 |
| Gazdasági stabilizáció a csatlakozó országokban | 492 |
| Szubregionális együttműködés | 495 |
| Magyarország teljes jogú tagsága az Európai Unióban | 498 |
| Út az európai uniós tagsághoz | 498 |
| A közép-kelet-európai csatlakozók integrációs érettsége | 501 |
| Bekapcsolódás az integrációs folyamatba | 507 |
| A kibővülés finanszírozási-költségvetési összefüggései | 509 |
| A gazdasági és monetáris unió és az új tagországok | 513 |
| Függelék | 519 |
| Személynévmutató | 521 |
| Helységnévmutató | 523 |
| Tárgymutató | 527 |
| Ábrajegyzék | 537 |
| A képek forrásai és alkotói | 539 |
| Táblázatjegyzék | 543 |
| Felhasznált irodalom | 545 |
| A kötet szerzői | 555 |
| The Hungarian Economy at the Turn of the Millennium | 557 |
| Contents | 558 |