Magyar-ukrán határrégió

Fülszöveg

A tanulmánykötet a határmentiség, a határon átnyúló kapcsolatok, a határforgalom és a határőrizeti rend kérdéseivel foglalkozik a magyar-ukrán államhatárok men-tén, szoros összefüggésben az európai integrációs folyamatokkal és a schengeni külső határ új funkcióival. Az uniós csatlakozás után 2004. május l-jét követően ugyanis kiterjedt területek kerültek az Európai Unió külső határára a 137 km hosz-szúságú magyar-ukrán határszakasz mindkét oldalán. Az államhatárok elválasztó szerepe a leendő schengeni határok mentén magyar-ukrán relációban pedig akár erősödhet ebben a még ma is problematikus térségben. A területi tudományok módszereivel számba kell tehát venni a határ menti periférikus peremterületek gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának a lehetőségeit, regionális kutatási szinten is választ adva az EU-integráció kihívásaira, a „schengeni határvonással" együttjáró helyzetre. Ellenkező esetben az uniós határok keletebbre helyeződésével előálló új körülmények nem kívánt... Tovább

Fülszöveg

A tanulmánykötet a határmentiség, a határon átnyúló kapcsolatok, a határforgalom és a határőrizeti rend kérdéseivel foglalkozik a magyar-ukrán államhatárok men-tén, szoros összefüggésben az európai integrációs folyamatokkal és a schengeni külső határ új funkcióival. Az uniós csatlakozás után 2004. május l-jét követően ugyanis kiterjedt területek kerültek az Európai Unió külső határára a 137 km hosz-szúságú magyar-ukrán határszakasz mindkét oldalán. Az államhatárok elválasztó szerepe a leendő schengeni határok mentén magyar-ukrán relációban pedig akár erősödhet ebben a még ma is problematikus térségben. A területi tudományok módszereivel számba kell tehát venni a határ menti periférikus peremterületek gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának a lehetőségeit, regionális kutatási szinten is választ adva az EU-integráció kihívásaira, a „schengeni határvonással" együttjáró helyzetre. Ellenkező esetben az uniós határok keletebbre helyeződésével előálló új körülmények nem kívánt következményei ^beárnyékolhatják" a lassan javuló magyar-ukrán államközi kapcsolatokat, főként ami a magyar-magyar, s nem utolsósorban pedig az interetnikus kapcsolatokat illeti. A terjeszkedő Európa új schengeni határai mentén az öröklött vagy újratermelődő problémák és feszültségek enyhítése, a határforgalom feltételeinek javítása, a határszakasz átjárhatóságának biztosítása Magyarország és Ukrajna számára kölcsönösen fontos tudományos, gazdasági-társadalmi-kulturális és külpolitikai érdek. Jelenleg a „periféria, perifériájára" szorult magyar-ukrán határsáv megismerését és fejlesztését szorgalmazó elemzések, az empirikus vizsgálatokon nyugvó alapkutatások a jövőt tekintve elősegíthetik, hogy kedvező megoldások születhessenek a Schengen utáni helyzet hátrányos következményeinek a minimalizálására, sőt ellensúlyozására. Ezért lehet gyakorlati szempontból is fontos a határon átnyúló kapcsolatok új dimenzióinak és perspektíváinak a komplex bemutatása. Vissza